címlap: K. Nietfeld/dpa; A. Kisbenedek/AFP; J. Lamb/T. Monasse/Getty Images; VILÁG/J. fa kert
The Times
A héten Budapestre özönlöttek az amerikai republikánusok, hogy meghallgassák Orbán Viktor vezetői jó tanácsait. A politikus – istencsapás Brüsszel számára, viszont a tengerentúli konzervatívok nagy kedvence – 12 pontban foglalta össze a siker titkát, mármint hogy miként lehet megszerezni, illetve megtartani a hatalmat. Döngette a mellét, amikor arról beszélt a kétnapos konferencia megnyitóján, hogy miként alakította át az országot a jobboldali és keresztény értékek bástyájává. A woke felfogást a kommunista ideológiához hasonlította.
Azt állította továbbá, hogy a magyarok és az amerikaiak is az arctalan, ideológiailag bedresszírozott washingtoni és brüsszeli bürokraták ellen küzdenek. 2024-et kulcsévnek tartja a jobboldal jövője szempontjából. Programjában alapvetőnek nevezte az egyházat és a családot, a külpolitikában pedig a nemzeti érdekre helyezte a hangsúlyt.
Nem sok kétség van afelől, hogy a vázolt elvek segítettek neki megszilárdítani uralmát, és hogy nehéz megbuktatni. Különösen sokat számított, hogy ellenőrzése alá vonta a sajtót. Továbbá, hogy a saját embereit ültette kulcspozíciókba. Ezzel együtt kétes szerepmodell: ördögnek állítja be a migránsokat és a nemi kisebbségek tagjait, ez azonban kétségeket vetett fel az emberi jogok magyarországi állapota kapcsán. Azzal vádolják továbbá, hogy magas szintű a korrupció, ezt azonban ő tagadja.
Sok amerikai jobboldali szemében azonban így is hős, rendszere pedig konzervatív-keresztény utópia, amelyet utánozni kell a liberalizmussal hadakozó világban. Szövetségesei közül a térségben megbukott Babis, Jansa és Boriszov. A lengyel rokonpárt sokkal sikeresebb, de vele megromlott a viszony a háború miatt.
Ugyanakkor hiába lelkesedtek a küldöttek a kétnapos ülésen Orbánért, Amerikában mélyek a demokrácia gyökerei, rengeteg a fék és ellensúly, az országot több, mint 30-szor annyian lakják, mint Magyarországot. Így sokkal nehezebb átépíteni a rendszert, amint az Trump próbálkozása mutatta.
Guardian
Trump üzenetet küldött Budapestre a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) kihelyezett tanácskozására, ám ezzel egy platformra került Bayer Zsolttal, aki szintén felszólalt, ám akit a vezető brit lap hírhedt rasszistának és antiszemitának nevez. Bizonyságképpen idézi, amikor a zsidókat bűzlő fekáliának minősítette vagy állatoknak a romákat. Vagy éppen a feketéket gyalázta. Rasszizmusát széles körben elítélik, úgy hogy amikor 6 éve magas állami kitüntetést kapott, a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum tiltakozott is. Szóvá tette, hogy a Fidesz nem hajlandó elhatárolódni a szemleírótól, noha a rasszista, idegengyűlölő, antiszemita és romaellenes alapon uszít.
A volt elnök viszont a videófelvételen dicshimnuszt zengett Orbánról. A rendező amerikai szervezet ugyanakkor nem volt hajlandó kommentálni Bayer szereplését, elnöke viszont panaszkodott a weboldalán, hogy a balos média összehangolt rágalomhadjáratot indított. Pedig a CPAC világszerte a szabadságot és az egyenlő lehetőségeket kívánja népszerűsíteni, ám ez bizonyos szocialista körök olvasatában, lásd az amerikai közszolgálati rádiót, olyan mintha, a rasszizmust és tekintélyelvűséget szorgalmazná.
https://www.yahoo.com/news/trump-shares-cpac-hungary-platform-103016711.html
FAZ
Az olasz szociáldemokraták elnöke szerint meg kell szabadítani az uniót a vétójog béklyójától. Letta, akinek pártja benne van az egységkormányban, arra hivatkozik, hogy az olajbojkott ügyében tanúsított magyar hozzáállás bizonyítja: el kell törölni az egyhangú döntéshozatal elvét. A fontos kérdésekben ezentúl kétharmaddal kell határozni. Annál is inkább, mert jelenleg különösen fontos, hogy Európa erős és egységes legyen. Hozzátette: az orosz gáz-, illetve olajimportot előbb-utóbb etikai és stratégiai okokból egyaránt fel kell mondani.
A politikus szerint egyszerre kell elmélyíteni, illetve kibővíteni az EU-t. Utóbbi érdekében azt javasolja, hogy alakuljon Európai Konföderáció, amíg a jelentkezők nem teljesítik a belépési feltételeket. A tagsághoz vezető út közbeeső államosaként fórumként szolgálna a leglényegesebb kérdések megvitatására (kül- és biztonságpolitikai, klímavédelem), de emellett stratégia szükségszerűség is, nehogy a hosszú várakozás miatt az érintett kormányok elforduljanak az uniótól.
https://www.faz.net/suche/die-eu-aus-der-schlinge-des-vetorechts-befreien-18043468.html?premium
Die Welt
A konzervatív lap szerint határozott számítás húzódik meg amögött, hogy az EU a jogállami normák megsértése miatt bünteti Magyarországot, Lengyelországot ellenben nem bántja. Az persze mindenképpen meglepő, hogy a Bizottság elnöke éppen most indította be az új mechanizmust az Orbán-kormány ellen, hiszen a lépés kockázatos. A brutális orosz támadás miatt ugyanis szoros egyeztetésre van szükség. Márpedig egy újabb viszály alkalmul szolgálhat Orbán számára, hogy megtorpedózza az újabb szankciókat.
Viszont hogy Brüsszel másként és másként viszonyul a két delikvenshez, az azt mutatja, hogy leválasztja egyiket a másikról. Valójában különbözik is a két eset. A lengyelek tavaly jutottak el odáig, hogy komoly gondot jelentsenek a földrész számára, miután az Alkotmánybíróság az alapszerződések fontos részeire azt mondta, hogy azok nem vonatkoznak az országra.
Budapest idáig nem ment el, viszont hogy éppen ellene élesítették be az új büntető eljárást, annak az az oka, hogy a mechanizmus célja a korrupció és a közpénzek elsikkasztásának visszaszorítása. És ez a kikötés inkább áll Magyarországra. De az is kirajzolódik, mondja a a Berlinben működő civil szervezet, Democracy International Reporting illetékese, hogy Brüsszel méltányolja lengyel részről a csaknem 3,5 millió menekült befogadását. Emellett pénzügyi és katonai segítséget nyújt Kijevnek.
No, meg nagy valószínűséggel az is belejátszik a döntésbe, hogy egyidejűleg két eljárás túl sok lenne. De Varsónak így is napi egymillió eurós bírságot kell fizetnie, amiért nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését a vitatott Fegyelmi Kamara felszámolására. A pénzt a koronaalapból tartják vissza. Ám a háború miatt úgy tűnik: a lengyel fél ismét hajlandó jobban beállni az EU mögé, míg Magyarország csak még jobban elszigetelődik.
FAZ
A vezető német jobboldali lap kommentárja kiemeli, hogy az idő Putyin kezére játszik, mert minél jobban elhúzódik a háború, az orosz vezető annál inkább remélheti: Európában felerősödik régi szövetségeseinek befolyása. Nyugaton az EU-ban idáig leginkább Magyarország, a NATO-ban pedig Törökország lógott ki a sorból. Első pillantásra ezt azzal lehet magyarázni, hogy mindkét országnak tekintélyelvű kormánya van, és vezetői világnézetileg bizonyos vonatkozásban közelebb állnak Putyinhoz, mint a két szervezethez.
De a régi demokráciákban is töredezik az egységfront. Olaszországban mind a bal-, mind a jobboldalon találni oroszbarát erőket. Csak azért nem tudják jelenleg hallatni hangjukat a külpolitikában, mivel az országot a technokrata Draghi irányítja. Ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha sokáig tart a válság, akkor kiéleződik a vita a helyes irányvonalról. Ez pedig Putyinnak jó. Ezért hogy mi lesz az olaszoknál, annak óriási a jelentősége az egész kontinens számára.
