Kép: EPA
Wall Street Journal
Az esti budapesti tárgyalások egyik részvevője szerint Orbán nem ígérte meg, hogy csatlakozik a csomaghoz, még akkor sem, ha teljesítik a követeléseit, igaz, nem is zárta ki. De a megbeszélés előrevitt. Azt azonban nem lehet tudni, mikor lehet szó a 6. szankciós csomag jóváhagyásáról. A magyaroknak a finomítók átállítása, a tárolás, illetve az egyéb infrastruktúra miatt vannak kifogásaik a terv ellen.
Tehát Magyarország változatlanul feltartja a megállapodást az orosz olajvásárlások beszüntetésére, von der Leyen Budapesten sem tudott áttörést elérni. Azaz szétfoszlani látszik a remény, hogy egyhamar tető alá tudják hozni az egyezséget. Uniós tisztségviselők és diplomaták azonban bizakodnak, hogy a végén csak összejön a fokozatosan bevezetendő tilalom, csak éppen az időpont tűnik egyre távolibbnak. Az EU több időt adna a magyar kormánynak az átállásra, továbbá garanciákat és segítséget kínál más beszerzési források felkutatásához.
A helyzetet megfejeli, hogy évek óta feszült a magyar-uniós viszony. Orbán szoros kapcsolatokat ápol Putyinnal és nem enged át fegyvereket Ukrajnába. Újjáválasztását leginkább annak köszönheti, hogy megígérte: nem hagyja belesodorni az országot a háborúba és megvédi a magyarokat a harcok következményeitől. Szerinte egyébként a jogállami vitát brüsszeli részről politikai tényezők magyarázzák, az EU célja az, hogy az ország beálljon a sorba olyan kérdésekben, mint a bevándorlás és a meleg jogok.
FT
A Bizottság több időt kínál Magyarországnak és a többi ellenkező keleti országnak, egyúttal pedig anyagi támogatást is kilátásba helyez, hogy jobb belátásra térítse őket és így vállalják: fokozatosan beszüntetik az orosz nyersolaj importját. Magyarországnak ugyanakkor amiatt is fáj a feje, hogy mi van akkor, ha eleget tesz a kívánságnak, mert úgy látja: akkor meg a Horvátországból érkező vezeték miatt lesz kiszolgáltatott.
Egy brüsszeli szóvivő szerint az esti budapesti egyeztetés megmutatta: van lehetőség az előrelépésre, bár a magyar oldal számára az energiabiztonság a fő szempont, az EU viszont azt szeretné, ha meg tudnának állapodni a feltételekben és így életbe lépnének az újabb megtorló intézkedések Oroszország ellen.
https://www.ft.com/content/a8635f3b-1f3a-45f9-adfc-0b82e51533d1
Le Monde
Magyarország továbbra is blokkolja az olajembargót, így nincs megállapodás az orosz olajembargó ügyében, bár az EU szeretné csökkenteni a függést. Kérdés, hogy akár a Bizottság átdolgozott javaslata mennyire képes meggyőzni a politikust, hiszen pár napja arról beszélt, hogy Brüsszel az egységet veszélyezteti és az olajimport leállítása olyan, mintha atombombát dobnának le. A többi tagállam nagykövetei a kormányfő szokásos retorikájához sorolták a bombasztikus kijelentést és azt várták, hogy a magyar képviselők pont ellenkező álláspontot foglalnak majd el az egyeztetéseken.
Ám csalódniuk kellett, mert a magyar fél két napja megerősítette a vétófenyegetést és öt éves átmeneti időszakot követelt. Úgyhogy egyre inkább bekövetkezik a rettegett forgatókönyv, vagyis hogy megbomlik az egység Moszkvával szemben, miközben ugyanezt a partit még le kell játszani az unióban az orosz gáz kapcsán is.
Politico
Az Európai Parlament elnök asszonya nem gondolja, hogy Orbán Viktor teljes egészében megtorpedózza az orosz kőolaj bojkottját. A máltai Metsola klímaaktivisták előtt ugyanakkor azt mondta, hogy elsősorban Németországot kell rábírni álláspontja felülvizsgálatára, ha a közösség a földgáz területén is függetleníteni szeretné magát Moszkvától. Merthogy ha sikerül dűlőre jutni az olaj ügyében, akkor utána valószínűleg napirendre kerül a gáz is. De ott várható igazán nagy vita, hiszen az EU a szükséglet 40 %-át szerzi be az oroszoktól. Berlin itt fokozatos átállást tart szükségesnek, és a 2024-es dátumot célozza meg, mivel a felhasznált mennyiség egynegyede jön Oroszországból.
FAZ
Európa napján a francia elnök csatlakozott az EP indítványához, hogy ti. a hatékonyabb munka érdekében jövőben kétharmaddal hozzák meg a döntéseket, és ez vonatkozna arra is, ha a jogállam kirívó megsértése miatt a 7-es paragrafus alapján folyik eljárás valamelyik tagállam ellen. Jelenleg ugyanis Magyarország és Lengyelország kölcsönösen fedezi egymás hátát, vétót helyezve kilátásba, ha a másikat el akarnák marasztalni.
Strasbourgban elhangzott jó félórás beszédében Macron épp ezért az alapszerződések módosítását szorgalmazta. Továbbá hogy az Európai Parlament is kapjon jogot törvényjavaslatok benyújtására. Az egészségügy kapcsán megosztanák a jogköröket az EU és a tagállamok között. A közös európai beruházások finanszírozására pedig fel lehetne venni újabb közös hiteleket, úgy, ahogyan az a koronaalap esetében történt.
A gond csak ott van, hogy az elképzelést jelenleg csupán alapító országok: a franciák, németek, olaszok és a Benelux-államok támogatják. Tucatnyi ország viszont szervezkedik ellene. Ugyanakkor a francia politikus erősen lehűtötte Ukrajna csatlakozási reményeit. Közölte: alighanem évtizedig tart, amíg az ország megérik a tagságra.
FT
Henry Kissinger azt várja, hogy az ukrán háború után alapvető változások mennek végre a világ geopolitikai helyzetében, főként miután Kína és Oroszország érdekei igen lényeges kérdésekben különböznek. A legendás volt amerikai külügyminiszter a Financial Times washingtoni fesztiválján kifejtette: nem lenne jó, ha a Nyugat rájátszana ezekre az ellentétekre, de a körülmények nagy valószínűséggel rákényszerítik a két országot, hogy azok külön utakon haladjanak. Oroszországnak felül kell majd vizsgálnia viszonyát az EU és a NATO-val.
Ugyanakkor Kissinger tart attól, hogy a gyors technológiai fejlődés folytán olyan hatalmas katasztrófák következhetnek be, amelyeket e pillanatban még elképzelni sem tudunk. Egyre több és hatékonyabb fegyver halmozódik fel mindkét oldalon. De azt valahogy nem vitatják meg az országok, hogy mi van akkor, ha bevetik ezeket az eszközöket. Ezt a szempontot figyelmen kívül hagyjuk, pedig már most is egy egészen új korszakban élünk.
A veterán politikus-elemző elmesélte, hogy vagy 15 éven át rendszeresen eszmét cserélt Putyinnal, aki misztikusan hisz az orosz történelemben. Egyben sértve érzi magát, amiért ekkora a szintbeli különbség Európa, illetve a keleti fertály között. Azon felül fenyegetésnek veszi, hogy a volt szocialista országokat sorra vették fel a NATO-ba.
Az ukrán háborút illetően azonban elgaloppírozta magát, de akkor is tévesen mérte fel a lehetőségeket, amikor azt hitte: országa képes lesz egy ekkora hadműveletre. Kínáról ugyanakkor feltételezni lehet, hogy a fejlemények láttán azon töri a fejét: miként tudná elkerülni, hogy ugyanolyan csávába kerüljön, mint Putyin. És válság esetén nehogy az legyen, hogy vele is szembefordul a világ nagyobbik része.
https://www.ft.com/content/cd88912d-506a-41d4-b38f-0c37cb7f0e2f
Der Standard
Paul Lendvai szerint legutóbbi botrányos kijelentésével az orosz külügyminiszter önmagát leplezte le. Joggal váltott ki felháborodást és tiltakozást főként Izraelben, hogy Lavrov közölte: a legnagyobb antiszemiták a zsidók között vannak. Izraelben ugyanis a lakosság egyötöde vagy Oroszországból vagy Ukrajnából származik.
Putyin ugyan állítólag bocsánatot kért, ám ennek a hivatalos orosz közleményekben semmi nyoma. A nagyorosz nacionalisták bármikor előkapják a zsidóellenes propagandát, ezen semmit sem változtat az elnök állítólagos gesztusa. Moszkva szíriai jelenléte, egyúttal az amerikai érdekek miatt ugyanakkor az izraeli kormány lavírozik az Oroszország-Ukrajna-Egyesült Államok háromszögben. De meddig csinálhatja?
Lawrows Selbstentlarvung und die Scheinheiligkeit der Antisemiten
Lawrows Selbstentlarvung und die Scheinheiligkeit der AntisemitenDie eindrucksvolle Selbstentlarvung Sergej Lawrows hat zu Recht weltweit Empörung und Proteste ausgelöst
