Yahoo
Az egyik malájziai hírportál szerint Magyarország 2020-ban úgy vásárolt 600 millió dollárért (mai áron 210 milliárd forintért!) lélegeztető gépeket egy maláj üzletembertől, hogy akkor már tudván tudni lehetett: az egyik típus enyhén szólva nem felel meg rendeltetésének, de annyira ne, hogy akár még halált is okozhat. A MalaysiaNow magyar oknyomozó újságírók tájékoztatása alapján indult el és kiderítette, hogy az obskúrus ügylet előtt egy hónappal tekintélyes brit orvosok közleményben hozták nyilvánosságra: a szóban forgó Shangrila 510S (származási ország: Kína) nem alkalmas arra, hogy intenzív osztályon dolgozzanak vele, a betegek bele is halhatnak, ha rákötik őket.
A brit klinikai tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy időnként akadozik az oxigénellátás, nem egyértelmű a kezelési útmutató, azon felül ezt a típust ambulanciáknak és eleve nem kórházaknak találták ki. A Számvevőszék nem egészen fél évvel később 60-oldalon át igazolta az aggályokat, így az egészségügyi tárca kivont a forgalomból 750 ilyen berendezést, a lefújta a már megrendelt 1250 darab megvásárlását. Az egész tétel 2,2 millió fontba került, vagyis mai áron forintban darabonként 1,26 milliót kóstált.
Ezzel hozzávetőleg egyidejűleg Kolumbiában azt közölték nagy gondok vannak az SH300-as modellel is (amelyből a magyar kormány szintén vett a maláj úriembertől). A közép-amerikai ország arra jutottak, hogy legalább hat ember végzetét okozta a készülék, mivel többször is váratlanul leállt, illetve helytelen adatokat továbbított. Az ottani szakemberek összesen 34 ilyen súlyos incidenst írtak össze.
Magyarországon ugyanakkor hozzávetőleg ugyanebben az időben az Orvosi Kamara arra figyelmeztetett, hogy érthetetlenül sok az áldozat a kórházakban a gépen tartott páciensek között, és hogy ki kellene deríteni, nem a gépek miatt van-e így. Amúgy a kormány azzal büszkélkedett, hogy egyetlen más uniós tagállam sem kötött ekkora összegű egyedi megállapodást a járvány elleni küzdelemben. Az ellenzék szerint viszont teljesen felesleges volt 6258 darabot beszerezni, mert nincs elég orvos, illetve ápoló a működtetésükhöz.
Tompos Márton, a Momentum korrupció elleni munkacsoportjának vezetője most azt közölte az ázsiai országból jelentkező újságírókkal: az önmagában felháborító, hogy a készülékek átlag csaknem 90 ezer dollárba kerültek (jelenleg uszkve 30 millió forint darabonként). Azon felül immár súlyos egészségügyi és biztonsági kérdéseket kell tisztázni, miután bebizonyosodott, hogy a két típus használata emberéleteket követelt.
Malájziában pénzmosás gyanújával folyik vizsgálat az érintett vállalkozó, Vinod Sekhar ellen. A cégcsoport központjában nemrégiben házkutatást tartottak és adathordozókat foglaltak le.
Le Figaro
Nagyon úgy néz ki, hogy az EBESZ teljes körű választási megfigyelő missziót küld Magyarországra nem egészen két hónapon belül, miután ezt indítványozta a szervezet illetékes irodája. Az indoklás szerint a 200 szakértő kirendelése erősítené a közbizalmat a választási folyamat iránt, meghiúsítaná a visszaéléseket a kampány utolsó napjaiban, illetve az urnáknál, továbbá megőrizné a demokratikus folyamat tisztességét.
Uniós ország esetében ilyen körű felügyelet csupán egyszer, Bulgária esetében fordult elő, de hát komoly aggályok vannak a választás tisztasága körül. A szakértők munkájába a nacionalista Orbán Viktor kormánya nem szólhatna bele. A lap hozzáteszi, hogy 4 éve csupán szűkkörű delegáció kísérte figyelemmel az eseményeket, de az is jelentős kifogásokat emelt. Ám az ajánlások jelentős része azóta is papíron maradt, állapítja meg a mostani helyzetértékelés.
Mivel a felmérések szerint a két oldal fej-fej mellett áll, erősek az aggályok, hogy lehetnek rendellenességek, ideértve a szavazatvásárlást. Egyébiránt a tavaly bevezetett változások megkönnyítik a voksturizmust, ami szakértők szerint szintén növeli a csalás veszélyét.
Politico
A magyar választások kapcsán előkerülnek a régi, mocskos trükkök – jelenti a portál, miután a kormánypárti Magyar Nemzet most éppen a civil társadalmat, illetve a független sajtót igyekszik lejáratni állítólagos titkos felvételekkel. A „leleplező” anyag szerint Soroshoz kötődő NGO-k manipulálják a Magyarországról szóló külföldi tudósításokat. Az eset nagyon emlékeztet arra a húzásra, amit 4 évvel ezelőtt vetettek be.
Orbán jó ideje azt hirdeti, hogy sötét hatalmak összeesküvést szőnek az ország ellen, magát pedig úgy állítja be, hogy a nemzeti érdekeket védelmezi. Ezzel szemben uniós intézmények szerint a miniszterelnök alatt visszaszorul a demokrácia. Ugyanakkor emberi jogi aktivisták, újságírók, ellenzéki politikusok attól tartanak, hogy megsértik a jogaikat, lásd a Pegasus-ügyet.
Mellesleg a Nemzet által közzétett, láthatóan erősen megvágott és zavaros összeállítást, amelyen egy ismeretlen nyilatkozik, órákon belül továbbította a kormány a YouTube-on keresztül. A két megnevezett interjúalany, Andrej Nosko, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) korábbi igazgatója és Kálmán Mátyás újságíró nem kívánt nyilatkozni a Politiconak.
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke gyalázatosnak tartja a történteket, az OSF szóvivője pedig úgy értékelte, hogy az újság szelektív módon szerkesztette meg az interjúkat, amelyeket hivatalosan más céllal szerveztek meg. A törekvés azonban az, hogy ártsanak a civil társadalomnak, illetve a sajtónak, továbbá hogy mindkettőt megfélemlítsék. Ilyen briganti módszerekkel igyekeznek elhallgattatni a bíráló hangokat egy uniós országban.
Víg Dávid, az Amnesty International-től szégyenletesnek nevezte, hogy a kormány már a korábbi, hasonló lejárató kampányt is megúszta, mint ahogy a Pegasus-botrányt is. Ám ettől a civilek még folytatják a munkát az emberi jogokért és a jogállamért.
Euronews
A Bizottság elnöke szerint erős az egyetértés az unión belül, hogy kemény szankciókat kell elrendelni, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát és ezzel a magyar kormány is egyetért. Von der Leyen emlékeztetett arra, hogy Magyarország idáig mindig beállt a büntető intézkedések mögé és most is azt közölte, hogy támogatja az egységet, ha lépni kell. A politikus azért kérdezték meg ez ügyben külön is, mert Orbán Viktor hétfőn arról beszélt a Kremlben, hogy a megtorló intézkedések sikertelenek, kudarcra vannak ítélve.
A nyilatkozatból kitűnt, hogy az EU ugyan folytatja a diplomácia erőfeszítéseket a békés rendezés érdekében, de közben igen széleskörű csomagon dolgozik, hogy Moszkva drága árat fizessen, ha rászánja magát a legrosszabb forgatókönyvre. Így megnehezítenék, hogy bankjai eljussanak az európai pénzpiacra, egyben megtiltanák az energiahordozók kitermeléséhez szükséges technológia beszerzését is. No, meg tőkét sem adnának a munkához.
A jelentés megjegyzi, hogy a tagállamok az egységet sugallják, de azért egyes országok elszántsága mégsem olyan erős, mivel a következmények sújtanák cégeiket, illetve polgáraikat, miközben már most is igen magas az áram és a gáz ára. Hát, még ha leállnának a szállítások. Von der Leyen azonban bízik abban, hogy adott esetben meg tudják oldani az ellátási gondokat, pl. cseppfolyósított földgáz segítésével.
FAZ
A történelem miatt Oroszországot nem szeretik a magyarok. A Moszkvához fűződő viszony miatt Mesterházy Attila, illetve a jobbikos Brennen Kolomán tegnap kezdeményezte a Külügyi Bizottságban a miniszterelnök meghallgatását. A Jobbik képviselője szerint mégiscsak furán veszi ki magát, hogy valaki az orosz egységek távozásának követelésével indítja pályáját, most viszont beáll amögé, hogy Moszkva visszakaphassa befolyási övezetét. Vagyis felborult a magyar külpolitika egyensúlya, a választott út erősen lejt Kelet, Moszkva, Peking és Ankara felé.
Az Országgyűlés alelnöke kétli, hogy annyira eredményes lett volna Putyinnal a hétfői tárgyalás. Hiszen a gázegyezményt már megkötötték, a vendéglátó ugyanakkor nem kötelezte el magát a magyar fél által kért többletmennyiség mellett. Ezzel szemben a Fidesz-közeli Nézőpont igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel úgy véli, hogy az egyeztetésen a fő téma az olcsó energia volt, az meg kulcskérdés a választás előtt, vagyis Orbán profitálhat a látogatásból.
Ezzel párhuzamosan azonban igazolni kívánja, hogy erősen be van kötve a Nyugathoz is. Ezt mutatja majd a jövő hónap végén a Budapestre tervezett nemzetközi jobboldali találkozó. Továbbá V4-es keretben várják Boris Johnsont is (hacsak az addigra meg nem bukik – a szerk. megj.) Brenner szerint ugyanakkor a kormánypárti magyar sajtó az eltelt 12 évben valóságos agymosást hajtott végre, ezzel függ össze, hogy a lakosság fideszes része egyre kevésbé elutasító az oroszokkal szemben.
Deutsche Welle
A magyarok alapvetően kétféleképpen ítélik meg Orbán moszkvai útjának eredményét: az egyik oldal büszke arra, hogy a kormányfő a világpolitika parkettjén mozog, a másik viszont úgy látja, hogy Putyin magához rendelte a politikust, aki ily módon biodíszletként szolgált, miközben a házigazda bejelentette geopolitikai igényeit.
Persze a kétféle vélemény is az ország megosztottságával függ össze, de a többség számára jelenleg alighanem az a mérvadó, hogy a miniszterelnök ígéretet kapott hosszú távú gázszállításokra, a piaci ár egyötödén. Csak éppen azt nem említette a házigazda, hogy közben az árak öt-, hétszeresükre emelkedtek és ezt pár hónapos késéssel ugyan, de a magyar megrendelővel szemben is érvényesíti a Gazprom
A látogatás egyik oka éppen az lehetett, hogy miként hidalják át Magyarországon azt az időszakot, amíg helyreállnak a normál gázárak. De hiába korlátozták már jó ideje az energiaárat a háztartások számára, ez aligha fokozza a magyarok rokonszenvét Putyin iránt. Ezzel együtt Oroszország idáig nem különösebben téma a választási hadjáratban. Persze pl. Gyurcsány részéről fura, hogy bírálja a szoros viszonyt, amikor annak idején ő maga is ugyanezt csinálta miniszterelnökként. Bár most azt mondja: az az elnök más volt, mint a mai.
Ám egyébként is kérdéses, érdemes-e manapság Moszkva ellen mozgósítani. Hiszen Orbán hívei számára már egyáltalán nem érdekes, hogy a politikus annak idején a szovjet csapatok kivonulásával kezdte karrierjét. Tábora abban sem lát semmi kivetnivalót, hogy 56 leverését soha nem hozza szóba. Ellenben soha nem mulasztja el, hogy lekomcsizza a baloldali ellenzéket. Nagyon úgy tűnik, hogy az utóbbi 15 évben átprogramozta választóit.
https://www.dw.com/de/orban-und-putin-wie-russisch-sind-die-ungarn/a-60663429
FAZ
Az EU igazságügyi biztosa azt mondta a belügyminiszterek lille-i találkozója után, hogy a tagállamok széles körben egyetértenek a Bizottság javaslatával, mármint hogy egységesen keményítsék meg a fellépést a gyűlöletbeszéddel szemben, de úgy tudni, hogy a magyar és a lengyel kormánynak azért vannak fenntartásai. Reynders szerint egyik ország sem utasította el elvben az elképzelést, már nagyon közel vannak a közös álláspont kialakításához, mindazonáltal tiszteletben kell a véleményszabadságot.
Kiszivárgott a tanácskozás után, hogy a megjegyzés Magyarországra, illetve Lengyelországra vonatkozik. Mindkettő ellen szerződésszegési eljárás folyamatban a nemi kisebbségek hátrányos megkülönböztetése miatt, és mindkét országban elhangzanak olyan nyilatkozatok vezető politikusok részéről, amelyek kimerítik a gyűlöletbeszéd fogalmát.
Amúgy a jóváhagyáshoz elegendő volna a kétharmados többség, vagyis sem Budapest, sem Varsó nem tudna vétózni. Ám a vita még akár évekig is elhúzódhat.
Guardian
Tucker Carlson legutóbbi dokumentum összeállítása, a „Magyarország kontra Soros” újabb antiszemita uszítás volt a sorban a Fox News tévé sztárműsorvezetője részéről – írja a vezető brit lap. Az üzletember gyakran célpontja zsidóellenes támadásoknak, a konzervatívok évtizedek óta célkeresztben tartják. Szélsőjobbosok, illetve a QAnon összeesküvés elmélet hívei szerint a milliárdos erőszakos tiltakozásokra bujtogat, pedofil világhálózatot támogat és irányítja az illegális migrációt. Ezek az állítások mind-mind felbukkantak Carlson filmjében.
Ugyanakkor az antiszemita felhang miatt tiltakozott a televíziónál az amerikai Rágalmazás Elleni Liga, az ADL. Soros egyébként a évek során legalább 18 milliárd dollárt adományozott civil szervezeteknek a világban a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül, de ő a Demokrata Párt egyik nagy mecénása is.
https://www.yahoo.com/news/tucker-carlson-film-george-soros-070020008.html?.tsrc=fp_deeplin
Der Standard
A lengyel Számvevőszék azt közölte, hogy munkatársait az utóbbi két évben több mint 6 ezerszer hallgatták le az izraeli kémprogrammal. Jó 500 készüléknél állapították meg, hogy valakik rátelepítették a Pegasust. A testület elnök a PiS bírálójának számít. A titkosszolgálatok szóvivője ezzel szemben valótlannak nevezte a vádat, a kormánypárt idáig nem nyilatkozott. Ugyanakkor Kaczynski már beismerte, hogy használták a szoftvert. Az AP szerint a hatalom bírálói és ellenzék politikusok ellen is bevették. (Így pl. az ellenzék akkor kampányfőnöke ellen – a szerk. megj
Polens Rechnungshof meldet mehr als 6000 „Pegasus”-Spähangriffe
