Guardian
Európa több fővárosában is idegesen figyelik, milyen eredménnyel jár Orbán és Putyin mai moszkvai találkozója, miután Magyarország az orosz politikus legfőbb szövetségese az EU-n belül. Az út pont akkor zajlik, amikor más uniós vezetők közös álláspontot akarnak elérni Oroszország ügyében. A magyar kormányfő pályája egykoron azzal indult, hogy a szovjet csapatok kivonását követelte, mára viszont már igen szoros viszonyt alakított ki a Kremllel, ellenben Brüsszellel annál több az ellentéte.
A brit védelmi miniszter azt mondta egy napja Budapesten a moszkvai tárgyalások kapcsán, hogy enyhíteni kell a helyzeten és le kell tenni a garast Ukrajna szuverenitása mellett. Az USA és Nagy-Britannia kifejezetten harcias az orosz hadmozdulatok láttán, Orbán viszont feltűnően csendes maradt, leszámítva, hogy a hétvégi madridi szélsőjobbos fórumon a békét szorgalmazta az általa is aláírt közlemény.
De Magyarország a kárpátaljai magyar kisebbségre hivatkozva gátolja Ukrajna és a NATO együttműködésének elmélyítését. A szívélyes magyar-orosz kapcsolatokat illusztrálja ugyanakkor, hogy miközben a legtöbb európai állam viszonya aggasztóan alacsony szintre jutott Moszkvával, Szíjjártó Péter mellére orosz kollégája magas plecsnit nyomott.
Simonyi András volt washingtoni nagykövet, az Atlanti Tanács munkatársa ugyanakkor arra mutat rá, hogy a magyar külügyi tárcától már eltávolították azokat, akik óvtak az orosz kapcsolattól. De mint mondja, immár nincs is magyar külpolitika, azt egyedül Orbán alakítja. Mindenki más csak engedelmes végrehajtó. Főleg a diplomáciában.
Az is feltűnő, amit Magyarország Boszniában művel, hiszen beállt a szakadár szerb elnök mögé. Krekó Péter a Political Capitaltől ezt úgy értékeli, hogy magyar kormány igencsak sajátságos módon gyakorlatilag feladja a közös európai külpolitikát. Ugyanakkor fagyos a kapcsolat a Biden-admisztrációval. Viszont hogy 56-ot orosz harckocsik verték le, az mind a mai napig gátolja, hogy Orbán teljes mellszélességgel támogassa Putyint, miközben nagyon is lehetséges, hogy az oroszok újra betörnek Ukrajnába.
Wall Street Journal
Európa igyekszik kinyilvánítani, hogy szolidáris Ukrajnával, e törekvés egyik nagy kerékkötője a magyar miniszterelnök, aki ma keresi fel az orosz elnököt. Orbán viszonya ellenséges Ukrajnával. Azzal vádolja Kijevet, hogy az veszélyezteti a magyar nemzeti kisebbség oktatási jogait. Ezért azután rendszeresen megvétózza, hogy a NATO hivatalos megbeszélést tartson az ukrán vezetéssel.
Ugyanakkor idáig mindig egyetértett az unió egymást követő felhívásaival, hogy keményebb szankciókat kell elrendelni, ha Oroszország lerohanja a szomszédos államot. Megszavazta továbbá az eddigi büntető intézkedések meghosszabbítását is. Viszonya az utóbbi évtizedben lett meghitt orosz kollégájával, miután az egymást követő amerikai kormányzatok részéről túlzottnak érezte a bírálatokat, amik azért érték, ahogyan megszilárdította befolyását a sajtó, valamint a tudomány és az oktatás fölött.
Közben egymásnak adják a kilincset Kijevben egy sor NATO-ország vezetői: érkezik a brit, a holland, a lengyel kormányfő, valamint a török elnök. Nem egy közülük fegyvereket is felajánl.
Handelsblatt
Az orosz állami tévé szerint Oroszország különösen nagyra értékeli, hogy a magyar kormány mer önálló véleményt kialakítani az európai helyzetről, mert ilyen állam rajta kívül nem sok akad. Azon kívül vett az orosz oltóanyagból, és azt már egymillió embernek be is adták. A Kreml különben azt közölte, hogy a házigazda szeretné, ha kibővítenék az együttműködést az energiaszektorban, a kereskedelemben, valamint a kultúrában is. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a vendég kedvezőbb gázárat szeretne elérni.
New York Times
A populista magyar és lengyel vezető számára Ukrajna keleti szomszédjaként mást jelent a „Védjük meg Európát”-jelszó, mint az EU többi tagállama számára. Mert miközben Oroszország kardot csörtet az ukrán határon, számukra ez a fejlemény másodlagos a belpolitika és olyan kérdések mögött, mint, mondjuk, a bevándorlás.
Így ők a hét végén nem az orosz fenyegetéssel foglalkoztak, hanem a populista madridi konferencián arra összpontosítottak, ami szerintük komoly veszélyt jelent: a migráció, a népességszám csökkenésel és az unió. Pedig országuk a NATO tagjaként szintén rászorul a szövetség védelmére, ám hogy olyan témáknak szentelték figyelmüket, amelyek régóta éket vernek közéjük, illetve Brüsszel és Washington közé, nos, az megvilágítja, hogy a szemükben továbbra is a belpolitikai megfontolások a fontosak. Számításaikban azokból indulnak ki.
A populista, javarészt Kreml-barát zászlóvivők tanácskozásán az is kiderült, mennyire nem figyelnek oda, miközben Moszkva – az USA szerint – nukleáris autokráciaként egyértelműen terrorizálja Ukrajnát, amelynek demokráciája eleven, bár rengeteg működési zavarral küszködik. A spanyol fővárosban kiadott közlemény egy szóval nem említi az ukránokat, noha jajong az agresszív orosz lépések miatt. De inkább azt hangsúlyozza, hogy egységes frontra van szükség családpolitika, a kereszténység érdekében, illetve a bevándorlók távoltartására. Meg hogy ez EU elszakadt a valóságtól, demográfiai öngyilkosságot követ el.
Hogy a lengyel vezetés – az Oroszországhoz fűződő viharos múlt ellenére – pont akkor száll be Európa ostorozásába, amikor ekkora válság van keleti határain, nos, az illusztrálja, Varsó milyen mértékben tekinti fenyegetésnek Brüsszelt. A lengyelek közül csak kevesen rokonszenveznek az oroszokkal, de erős fenntartással viseltetnek az ukránok iránt is, mert az ukrán nacionalisták több tízezer lengyelt mészároltak le néhány évtizeddel ezelőtt.
A nacionalista populisták a Kreml oldalán sorakoznak fel az európai kulturális háborúskodásban, ám teljesen megosztottak az ügyben, miként viszonyuljanak Putyinhoz. Orbán már régóta a Kreml urához törleszkedik, Egyben, akárcsak a PiS, az EU elleni harcra építi politikáját, noha milliárdokat kap Brüsszeltől. De ezzel együtt azt kényelmes homokzsáknak tekinti a belpolitikai küzdelmek szempontjából. Viszont a politikus mindenki másnál tovább ment Európában, amikor közeledett Moszkvához, illetve ördögnek állította be az uniót.
The Times
A brit védelmi miniszter arról beszélt a magyar kollégájával közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón, hogy fogalma sincs, mit mond ma Orbán Viktor Putyinnak. Ám Magyarország nagyon is megérezné, ha a Kelet akárcsak a legkisebb mértékben is destabilizálódna. Ben Wallace a figyelmeztetést megtoldotta azzal, hogy abban azért egyetértés van: el kell kerülni a helyzet kiéleződését, a háborút, az áldozatokat, az újabb menekülthullámot, az üzemanyag és az élelmiszerek árának megugrását. De mindez elkerülhetetlenné válna, ha megindulnak a hadműveletek.
A Kreml ugyanakkor elítélte, hogy Nagy-Britannia újabb szankciókat kíván hozni orosz oligarchák ottani üzleti érdekeltségei ellen. Az amerikai külügy igen elégedetlen, mert Nagy-Britannia idáig nem sokat tett a kimentett orosz vagyonok tisztára mosása ellen. Úgy hogy a brit fővárost már nyugodtan lehet Londongrádnak nevezni. A moszkvai szóvivő ugyanakkor visszavágással fenyegetett, arra emlékeztetve, hogy brit cégek jelentős összegekkel szálltak be orosz nagyvállalatokba. A BP kezében van pl. a Rosznyeft részvényeinek 20 %-a.
Az MI6, a brit hírszerzés volt főnöke kijelentette, hogy az ukrán határon felsorakoztatott katonai erővel el lehet foglalni a szomszédos országot, de nem lehet megtartani. Szerinte ezzel Moszkva is tisztában van, ezért nem indít támadást. De az elrettentés érdekében a Nyugatnak meg kell jelölnie, milyen hatalmas árat fog fizetni az orosz fél, ha netán mégis elszánja magát a megszállásra.
https://www.thetimes.co.uk/article/liz-truss-plans-tougher-sanctions-on-putins-oligarchs-9cjx9qssh
FT
Valóságos nemzetközi kultusz alakult ki bizonyos körökben Putyin körül, ám ha a politikus eléri célját Ukrajnában, akkor új követőkre talál ez a gazember tempó – állapítja meg a lap fő külpolitikai szemleírója. Márpedig hogy az elnök ennyire népszerű, az sokat elárul a világpolitikáról, ugyanakkor meglehetősen lehangoló. Egy csomó vezető ajnározza, pedig amikor 2000 tájékán megjelent a színen, úgy tűnt, hogy nacionalista erősemberként nem sok keresnivalója van a nemzetközi porondon.
Ám a demokratikus értékekre jelenleg mindenütt nagy nyomás nehezedik, ezért egyre inkább úgy látszik, hogy az államfő előre látta a jövőt, nem pedig a múlt maradványa. Rajongói és utánzói lettek, akik oda vannak könyörtelenségéért, amiért hajlandó erőt bevetni és macho módon kétségbe vonja a politikai korrektséget. Továbbá mivel tekintélyelvű.
Ahogy egy orosz elemző a minap megfogalmazta: a kommunizmus előtti időket jeleníti meg, valójában cár. Az ukrán válság egyik nagy veszélye, hogy Putyin tekintélye csak még tovább erősödik, ha úgy látszik, hogy ő kerül ki győztesként a konfliktusból. A siker érdekében elfogadottá válhat a területszerzés, a katonai fenyegetés, a hazugság és az orgyilkosság a nyertes részéről. Már így is modellül szolgált a többi közt Európában és az USÁ-ban az autoriter vezetők és populisták új nemzedéke számára.
Tucker Carlson kifejezetten támogatja. Orbán Viktor, az illiberális demokrácia önjelölt bajnoka ma látogatja meg Putyint, de már jó ideje azt hangoztatja, hogy az elnök ismét naggyá tette országát, és hogy ezt az EU-nak el kell ismernie. A Kreml urához hasonlóan, a magyar kormányfő is úgy tünteti fel, hogy saját nemzeti kisebbségének akar jót Ukrajnában.
A rajongók sorában tartozik, Farage, Salvini, Duterte és Netanjahu is, továbbá az egyiptomi államfő és a szaúdi trónörökös, aki megölette az újságíró Kashoggit. A herceget az a Putyin rehabilitálta a világpolitikában, aki megpróbálta eltetetni láb alól Navalnijt. Ezért a mostani válság tétje egyáltalán nem csak Ukrajna. Az eredmény megszabhatja az egész világpolitikát. Ha az államfő kerekedik felül, akkor ez a bandita stílus a jövő útjának látszik majd.
https://www.ft.com/content/da08b08c-eac3-4586-abe3-c3691cb54f44
FAZ
Lengyelország lerombolja az újabb hidat, amit az Európai Unió azért ajánlott fel neki, hogy Varsó visszatérjen a jogközösségbe. A Bizottság a belarusz elnök által előidézett helyi migránsválság kapcsán felajánlotta, hogy az érintett országok számára átmenetileg lazít egy sor kötelezettségen a menedékkérőkkel szembeni eljárásmód ügyében.
A litvánok és a lettek örömmel fogadták a menedékeljárás könnyítését, a lengyel fél azonban némi habozás után elutasított minden kompromisszumot. Ragaszkodik ahhoz, hogy oldják fel minden idevágó szabály alkalmazása alól. Továbbá hogy ne kelljen együttműködnie sem az ENSZ Menekültügyi Szervezetével, sem más emberbaráti szervezetekkel. Amikor ez kiderült a múlt pénteken, az uniós nagykövetek értekezletén, a soros elnökséget ellátó Franciaország képviselője azonnal beszüntette a további egyeztetést.
Így a lengyelek elkerülték, hogy leszavazzák őket, mert álláspontjuk iránt csupán a magyar részvevő mutatott megértést. Viszont ily módon a Bizottság számára nem marad más megoldás, mint hogy újabb szerződésszegési eljárást indítson, méghozzá egy ilyen fontos kérdésben. Merthogy a lengyel kormány megsérti a menedékjogot, amikor a belarusz határon elfogott legtöbb illegális migránst egyszerűen visszazsuppolja a túloldalra.
Varsó egyedül arra tart igényt, hogy Brüsszel finanszírozza a határzár építését, amit azonban a Bizottság megtagad tőle. Hogy most betart, az része lehet annak, hogy a lengyel kormány blokáddal fenyeget, mivel a jogállami vita miatt idáig egyetlen fillért sem látott az újjáépítési alapból.
https://zeitung.faz.net/faz/politik/2022-02-01/9aafb21c3bcd232168c715270d24dfee/?GEPC=s5
FT
Újabb olvasói levélben védi meg a magyar kormány álláspontját – ezúttal Ukrajna kapcsán – Stefanovszky D. András, aki rendszeresen szokott írni a lapnak, ha úgy érzi, hogy annak álláspontja nem felel meg a valóságnak Most azzal van baja, hogy pár napja az újság azt írta: az EU délkeleti tagjai támogatják a NATO-csapaterősítéseket, leszámítva Magyarországot. (Mint emlékezetes legutóbb éppen tegnap fejtette ki a magyar védelmi miniszter nyilvánosan, hogy az Orbán-kabinet nem tartja szükségesnek újabb nyugati katonák jelenlétét az országban – a szerk. megj.)
Stefanovszky rámutat, hogy a magyar-orosz viszony meglehetősen viharos volt, kezdve a szabadságharc leverésétől 56 eltiprásáig. Ám eljött az idő a gyümölcsözőbb együttműködésez. Ukrajna nem tagja a NATO-nak, ezért a szövetségnek nem kötelessége beavatkozni a viszályba. Viszont ukrán földön a nemzeti kisebbségek meg vannak fosztva elemi jogaiktól, és a helyzet egyre csak romlik. Ugyanakkor a Nyugat jobban tenné, ha helyt adna Oroszország biztonsági követeléseinek, hiszen hasonló igényeket támasztott az USA is a 62-es kubai rakétaválság során.
https://www.ft.com/content/219dabfc-8958-475e-9908-1a7af9837ad7
Fox News
A jobboldali televízió némi felháborodással adja hírül, hogy Soros Györg újabb 120 ezer dollárral támogatta az egyik helyi ügyész megválasztását, ahogy azt már korábban is tette a többi közt Chicagóban, St. Louis-ban és Philadelphiában. Amerikában az ilyesfajta szponzorálás teljesen legális, pont erre szolgálnak a Politikai Akcióbizottságok, amelyeken keresztül az üzletember már több milliót adományozott az általa elfogadható tekintett ügyészjelöltek javára. A testületek működése áttekinthető teszi a pénzek útját.
Az egyik jobboldali kutató intézet szerint Soros már legalább 29 millió dollárt fordított arra, hogy az érintett körzetekben baloldali legyen az ügyész.
George Soros donates another $120K to PAC focused on local prosecutor races
George Soros donates another $120K to PAC focused on local prosecutor racesLiberal billionaire George Soros has added $120,000 to the amount he’s donated to the Justice & Safety PAC, whic…
