New York Times
A pápa drámai szavakkal igyekezett felébreszteni a részvétet a világban a menekültek iránt a görögországi Leszbosz szigetén. Azt mondta, hogy a nyomorultak szenvedései a civilizáció hajótörését jelentik. Ferenc öt év után látogatott el a helyszínre, de már egy új táborba, mert leégett a régi, ahol rettenetesek voltak az állapotok.
Hangsúlyozta azonban, hogy az eltelt időszakban így sem változott sok, pedig pont olyan súlyos globális kérdésről van szó, mint a járvány vagy az éghajlatváltozás. Legutóbb 12 migránst vitt magával, hogy azok végre egyenesbe jussanak, most úgy hírlik, hogy ezúttal 50 rászorulón segít, miután azok évek óta Leszboszon rekedtek.
Kiemelte, hogy kudarcot vallottak az átmeneti intézkedések, és hogy csakis a világméretű összefogás hozhatja el a megoldást. Gyilkosnak nevezte a menedékkérők iránt tanúsított közönyt és megállapította, hogy Európa cinikus módon nem vesz tudomást a szerencsétlenekről, ám ily módon halálra ítéli azokat a végeken. És mivel a földrész elfordul, a Földközi-tenger, oly sok civilizáció bölcsője olyan, mintha a halál tükre volna.
Illúziónak nevezte, hogy bárki azt higgye: elég, ha mi biztonságban vagyunk és elzárkózunk a bajban lévő emberekről, akik az ajtónkon kopogtatnak. Mint mondta, a történelem ezt tanítja, de még mindig nem okultunk belőle.
A lap hozzáteszi, hogy a migránsáradat felhozta a nacionalista és populista erőket az olyan, katolikus többségű államokban, mint Olaszország és Lengyelország. A magyar kormány azt állítja, hogy bevándorlás ellenes politikája és a határkerítés a keresztény kultúrát védelmezi. És bár ugyan a kontinensen némileg alábbhagyott a demagóg hullám, mára a migránsokkal szembeni ridegség a mindennapok része lett.
Der Standard
Az újság azt idézi a Szentatya leszboszi beszédéből, hogy azért kereste fel a tábort, ahol jelenleg 2500-an élnek konténerekben, mert meg akarta mondani az ott lévőknek, hogy velük van. Hogy lássa az arcukat és belenézzen a szemükbe. Mert a tekintetek tele vannak félelemmel és várakozással. Ezek a szemek már láttak erőszakot és szegénységet, vörösek a sok könnytől.
Ugyanakkor keserűen szólt arról, hogy Európa közönyös a menedékérők sorsa iránt. A kontinensen sokan úgy tesznek, mintha nem is létezne a probléma. A Földközi-tenger mind inkább hideg temető lesz, sírkövek nélkül. Azt meg külön sajnálatosnak nevezte, hogy közös pénzből falakat építsenek, amivel arra utalt, hogy javában drótkerítéseket emelnek az EU keleti határán. Úgy fogalmazott, hogy sok szívet is szögesdrót vesz körül, de ami manapság történik, az Ferencet a múlt század koncentrációs táboraira emlékezteti.
Die Presse
A lap eredménytelennek tartja az európai szélsőjobbos pártok varsói tanácskozását, mert ott nem sikerült előrelépni a legfontosabb kérdésben, a két EP-frakció egyesítésében. A helyzet megszépítése azzal kezdődött, hogy a kormánykézen lévő állami TV szerint Le Pen cseppet sem oroszbarát és Moszkva sohasem adott kölcsönt a francia politikus pártjának. Minden más állítás csupán a liberális és baloldali ellenzék rosszindulatú híresztelése, amit fényesen bizonyít, hogy a vendég a lengyel fővárosban megkoszorúzta azoknak az emlékművét, akiket a háború után a Szovjetunióba hurcoltak, így a lengyel köztelevízió.
A tények ugyan egészen mást bizonyítanak, de ez nem izgatta az ország erős emberét, aki Le Penen kívül meghívta az európai szélsőjobb tucatnyi többi vezérét is, köztük szövetségesét, Orbánt, valamint a spanyol Vox és az Olaszország Barátai elnökét. A részvevők kerekasztal mellett hallgatták végig Kaczynski fejtegetéseit, miszerint az új német kormány szövetségi Európát akar, továbbá, hogy több nemzetközi szerződés is korlátozza a nemzeti szuverenitást, valamint hogy elég a gender ideológiából, viszont nem szabad lemondani az európai identitásról.
Egyébiránt a televízió, a hatalom szócsöve egyetlen szóval sem említette, hogy ezúttal is hiábavalónak bizonyultak az egyesülési próbálkozások a hatékonyabb strasbourgi fellépés érdekében. Az sem került szóba, hogy a sztárvendégnek szánt Salvini nem ment el a tanácskozásra. Le Pen annak hangoztatásával igyekezett megszépíteni a dolgokat, hogy az érintettek a jövőben gyakrabban összejönnek egyeztetés céljából.
https://www.diepresse.com/6070486/polen-lud-zum-gipfel-der-rechten?from=rss
Der Standard
A bővítésért felelős magyar biztos – nem sokkal az Orbán-Dodik-találkozó után – jelentős engedményeket kíván tenni a boszniai szerbek vezetőjének, noha az felrúgja a Daytoni békemegállapodást. Ám amit Várhelyi Olivér javasol, az csak a politikus tárgyalási pozícióit erősíti.
A terv az, hogy Dodik egy fél évig nem forszírozza a Republika Srpska kiválását, és emberei feladják a bojkottot, visszatérnek a köztársasági intézményekbe. Cserében rendezik a szerb részen lévő állami javak tulajdonjogát, eltörlik a legutóbbi nemzetközi biztos által hozott rendelkezést, amely büntetendőnek minősítette a háborús bűnök tagadását, végül pedig alkotmány-, illetve választási reform lesz.
Diplomaták szerint mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy igyekeznek megbékíteni a szerb kisebbség első emberét. A féléves türelmi idő csak arra szolgálna, hogy azalatt megoldják az állami javak kérdését. A politikusnak ugyanis sürgősen pénzre van szüksége, mert április végén 300 millió euró értékben kötvényeket dobott piacra a londoni tőzsdén, 4,75 %-os kamattal, és amögé olyan biztosítékokat kellene betenni, mint a trebinjei reptér vagy a driani vízi erőmű. Viszont ha nem fizeti a kamatokat, ily módon állami vagyont foglalhatnak majd le.
Természetesen senki sem gondolja, hogy a hathónapos határidő lejártával Dodik nem újítaná meg szakadár követeléseit. A kiéleződött helyzet láttán az Európai Külügyi Szolgálat különmegbízottat menesztett Szarajevóba, de róla úgy tudni, hogy arról igyekszik meggyőzni az egységes Bosznia híveit: Brüsszel szerint két részre kell felbontani a köztársaságot.
Großbritannien stellt sich gegen EU-Politik in Bosnien-Herzegowina
