Az ENSZ-szakértő szerint komoly kockázatot jelent az emberi jogokra nézve, hogy a magyar kormány korlátozza a médiaszabadságot

Az elmúlt évtizedben tapasztalt médiaszektorba történő beavatkozások emberi jogi kockázatot jelenthetnek a közelgő magyarországi választásokra nézve – jelentette ki a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának védelmével foglalkozó ENSZ szakértő hivatalos magyarországi látogatása végén. 
„Egy demokráciában nem létezhet információs monopólium” – mondta Irene Khan asszony egyhetes látogatása végén. „A hatóságoknak a médiaszabályozó testületekre gyakorolt befolyásával, a kormányközeli média jelentős állami forrásokkal való támogatásával, a kormánypárti szerkesztői irányvonalat követő média terjeszkedésének és fejlődésének elősegítésével, valamint a kormánnyal szemben kritikus médiumok és újságírók kirekesztésével proaktívan átalakították a médiaszektort, és az ún. „egyensúly” teremtésére irányuló erőfeszítéseikkel aláássák a média sokszínűségét, pluralizmusát és függetlenségét” – mondta ma Khan asszony. 
Khan asszony felszólította a hatóságokat, hogy biztosítsák a szerkesztői szabadságot és az információforrásokhoz való hozzáférést, erősítsék meg a szabályozó testületek függetlenségét, és biztosítsák hogy az àllami intézkedések, ideértve a hirdetéseket is, nem torzitjàk a médiapiacot. 
„A közelgő parlamenti választások fényében felszólítom a monitoring és felügyeleti mechanizmusokat, hogy biztosítsák a választáson indulók egyenlő és méltányos hozzáférését a médiához, a jelöltekkel és programjaikkal kapcsolatos információk, hírek és vélemények pártatlan tájékoztatását, valamint a média szabad tudósításának szabadságát, továbbá tegyék lehetővé a választópolgárok számára, hogy különféle forrásokból tájékozódhassanak.” 
Az ENSZ-szakértő egyúttal felszólította az EBESZ-t és az ODIHR-t hogy a választások előtt kísérjék figyelemmel a médiaszabadság helyzetét, és határozottan lépjenek fel az emberi jogokat aláásó intézkedések ellen, valamint az Európai Uniót és az uniós tagállamokat, mint Magyarország partnereit, hogy bátoritsák Magyarország kormányát az emberi jogok melletti határozott állásfoglalásra. 
„Megbeszéléseim soràn az érintettek többször jelezték, hogy a jelenleg tapasztalt sajtószabadság elleni támadások nem egy elszigetelt jelenség, hanem aggasztó jelei annak, hogy jogszabályokon, politikákon és intézkedéseken keresztül igyekeznek elfojtani az eltérő véleményeket, rontani a civil társadalom hitelét és gyengíteni az emberi jogok védelmét.” 
Az ENSZ-szakértő komoly aggodalmának adott hangot a migránsok, menekültek és az LMBTI-közösség jogaival foglalkozó újságírókkal és emberi jogi jogvédőkkel szembeni gyűlöletbeszédekről, zaklatásokról és megbélyegzési kampányokról szóló beszámolók miatt, és felszólította a kormányt, hogy támogassa és ismerje el az igazságosabb és befogadóbb társadalomért végzett fontos munkájukat. 
 „Erősen nyugtalanít az a mérgező környezet, amelyet a politikai vezetők szándékosan hoztak létre azért, hogy társadalmi megosztottságot és gyűlöletet szítsanak” – tette hozzá Khan asszony. „Tudomásul veszem, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán hatályon kívül helyezték a civil szervezetek munkáját megbélyegző és aláásó, erősen vitatott 2017-es civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvényt. Tekintettel a Bíróság legújabb, az úgynevezett „Stop Soros”-törvény ellen hozott határozatára, felszólítom a kormányt, hogy vizsgálja felül eddigi álláspontját és a demokratikus társadalom alapvető pillérét képező civil társadalmi szervezetekkel kapcsolatos politikáját” – tette hozzá Khan. 
„Meghallgattam a tudományos közösségnek az intézményi függetlenségükre nehezedő növekvő nyomás miatti aggodalmait. Tekintettel az állami egyetemek privatizációjának az oktatók autonómiája szempontjából felmerülő kockázataira, kérem a hatóságokat, hogy hatékonyan védjék meg a tudományos élet szabadságát, és tartsák tiszteletben az egyetemi oktatók és a hallgatók jogait” – tette hozzá. 
„A véleménynyilvánítás szabadságának érvényesítéséhez szükséges egyrészt a független intézmények –szabályozói, igazságszolgáltatási és tudományos – erős védelme, másrészt a politikusok és köztisztviselők elkötelezettsége az emberi jogok előmozdítása, valamint a nyílt és inkluzív párbeszéd előmozdítása mellett.” – zárta gondolatait Irene Khan. 
Látogatása során a különleges jelentéstevő érintett kormányzati szervekkel, civil társadalmi szervezetekkel, újságírókkal, tudósokkal valamint a nemi alapú megkülönböztetés és erőszak ellen küzdő aktivistákkal találkozott. A különleges jelentéstevő jelentést készít látogatásának főbb megállapításairól, amelyet 2022 júniusában nyújt be az Emberi Jogi Tanácsának.