Lendvai Pál a bécsi Der Standardban a politikától visszavonuló Angela Merkelről – Jan-Werner Müller politológus kifejezését átvéve – azt írja: „fatális tévedés” volt, hogy a német kancellár egy évtizeden át következetesen a türelem, a párbeszéd és a kompromisszumok keverékét képviselte Jarosław Kaczyński lengyel és Orbán Viktor magyar vezetővel szemben. Ha időben, határozottan fellép a jogállam lebontása ellen, azzal nem csak a lengyeleknek és a magyaroknak, hanem az Európai Uniónak is sok mindent megspórolhatott volna.
A szerző felhívja a figyelmet arra: újabb csúcspontját érte el az EU és Varsó közötti, évek óta tartó konfliktus azzal, hogy az Európai Bíróság ítéletének végre nem hajtása miatt napi egymillió euró bírsággal sújtják a lengyel kormányt, és befagyasztották a járvány nyomán megítélt helyreállítási alapot is. Lendvai szerint ez nem boszorkányüldözés, miként Orbán Viktor állítja, hanem a lengyel jogállamiság védelme, ami minden európainak érdekében áll. Nem szabad összekeverni a hatalma megtartásáét küzdő jobboldali populista kormányt a lengyel nemzettel – teszi hozzá.
Felidézi, hogy Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök „kompromisszumgépnek” nevezte Merkelt, aki azonban – teszi hozzá Lendvai a maga részéről – kudarcot vallott, hiszen jogi kontroll nélkül nem működhet a pénzátutalási unió.
https://www.derstandard.at/story/2000130834402/merkels-vielleicht-groesster-fehler
Nem szeretnék túlzottan szájbarágós lenni, de teszek némi engedményt: az ígéreteket célszerű teljesíteni. Nyitott füllel akár egyfajta intő tanmeseként is felfogható Észak-Macedónia példája. Ugyanis: sok mindent ígért, de abból alig váltott be valamit Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök, aki most bejelentette lemondását, és ez a müncheni Süddeutsche Zeitung szerint új lehetőséget nyithat a nacionalista áramlatok előtt.
Zaev, aki 2017 tavaszán sikeresen véget vetett az autokrata Nikola Gruevszki és az általa vezetett nacionalista párt 11 éven át tartó uralmának, azt tűzte ki célul, hogy hazája kezdhesse meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Úgy tűnt, hogy az út megnyílt, miután Zaev 2018-ban megállapodott Görögországgal az ország nevének Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatásáról, és ezzel Athén megnyugodhatott, hogy Szkopje nem tart igényt a Macedónia nevű görög tartományra. A görögök így elálltak a csatlakozási tárgyaláskezdés addigi vétójától. A következő sikert az jelentette, hogy 2020 márciusában Észak-Macedónia NATO-tag lett. Ezután azonban Bulgária emelt vétót – a bajor lap által másodlagosnak minősített történelmi és nyelvi vitára hivatkozva – az észak-macedón EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése elé. Ezzel szemben Zaev kezében már nem voltak eszközök, de a müncheni elemző szerint ha meg is kezdődhettek volna a csatlakozási tárgyalások, az önmagában nem lett volna elég ahhoz, hogy a miniszterelnök elkerülhesse a bukást.
Zaev és a szociáldemokraták azzal az ígérettel léptek kormányra 2017-ben, hogy felszámolják a titkosszolgálatot illegális akciókra igénybe vevő Gruevszki-rezsimet, véget vetnek a korrupciónak és a nepotizmusnak, a politikai lojalitás minisztériumi, hatósági, illetve állami vállalati tisztségekkel történő honorálásának, karcsúsítják a túlméretezett államapparátust, megreformálják az igazságszolgáltatást, fellendítik a gazdaságot. Ezek az ígéretek nem teljesültek. Több ezerrel nőtt az állami alkalmazottak száma, és a Transparency International korrupcióérzékelési rangsorában az ország a minden korábbinál rosszabb 111. helyre csúszott le. A koronavírus elleni oltóanyag is csak megkésve érkezett, ami tovább tépázta Zaev jóhírét. A szavazók az októberi önkormányzati választásokon benyújtották a számlát, sok helyen visszahozták az előző, jobboldali kormánypártot.
Hogy most hogyan tovább, az nyitott kérdés. Zaevnek nincs egyértelmű utóda. A 120 fős parlamentben a négypárti koalíciónak csak két fős többsége van, és a koalíció kisebb pártjai át is állhatnak az előző kormánypárthoz, amelynek a neve olyan bonyolult, hogy a rövidítését is csak most az egyszer mondom el: VMRO DPMNE. Az előrehozott választás sem kizárt.
Az imént említett párt esetleges visszatérése a müncheni lap szerint külpolitikai következményekkel is járna. Gruevszki közeli kapcsolatot ápolt Oroszországgal és más autokrata rezsimekkel. Ezt Zaev felszámolta. Miután Gruevszki a büntető eljárás elől Magyarországra menekült, és ott menedéket kapott, hosszú nevű pártja megtisztultnak és Európa-pártinak mutatkozott, de azért ezt illetően vannak kételyek. Ez a párt elutasította a 2018-as megállapodást Görögországgal, miként korábban azt is, hogy közeledjenek Bulgáriához, és barátsági szerződést kössenek Szófiával – emlékeztet a Süddeutsche Zeitung.
https://www.sueddeutsche.de/politik/skopje-nordmazedonien-zaev-1.5454594
KLUBRÁDIÓ
