Európa megreformálásának a tervéről kíván tárgyalni Orbán Viktorral e hónap végén Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés vezetője. Mint a Le Figaro című párizsi lap írja, Le Pen a FranceInfo értesülése szerint október 25-26-án látogat Budapestre.
Az AFP hírügynökség is beszámol arról, hogy Le Pen egy Versailles közelében tartott hadiipari fórumon vett részt tegnap, és ott tett említést a magyar miniszterelnökkel tervbe vett találkozójáról. Mint mondta, mintegy tizenöt európai szövetségessel együtt arra törekednek, hogy összehangolják tevékenységüket az Európai Parlamenten belül. A Nemzeti Tömörülés vezetőjének megfogalmazása szerint ez lehet az egyetlen járható útja annak, hogy az Európai Uniót a kontinens nemzeteinek olyan szövetségévé alakítsák át, amely jobban tiszteli a tagállamok szuverenitását.
https://www.lefigaro.fr/flash-actu/marine-le-pen-rencontrera-viktor-orban-fin-octobre-20211014
Ha az Európai Bizottság nem hajlandó lépni a jogállamiság ügyében, akkor azt majd megteszi a Parlament – írja a Politico című amerikai portál európai kiadásában megjelent közös véleménycikkében Adrián Vázquez Lázara, az Európai Parlament jogi bizottságának az elnöke és Sergey Lagodinsky, ugyanennek a testületnek az alelnöke. A szerzők szerint most különösen a Lengyelországból érkező hírek hívják fel a figyelmet arra, hogy az uniós intézményeknek minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kell venniük a jogállamiság védelmében. Ezzel, mint írják, arra utalnak, hogy legutóbb a varsói alkotmánybíróság elvetette az Európai Unió jogi előírásainak elsőbbségét a nemzeti jogszabályokkal szemben.
Szerintük az európai demokrácia és az európai hatékonyság egyaránt válságba került: egyfelől egyes tagállamok nyíltan figyelmen kívül hagyják az unió alapító szerződésében lefektetett demokratikus kötelezettségeket, másfelől kiderült az is, hogy ez ellen hatástalannak bizonyul az EU hagyományos vitakezelési módszere, vagyis az, hogy a nézeteltéréseket állandó kompromisszumkereséssel igyekezett eddig elsimítani.
A Brexit – írja a két európai parlamenti politikus – megmutatta, hogy a populista propaganda és az Európa-ellenes érzelmek szítása gazdasági válsághoz vezethet. Bár a lengyel és a magyar kormány alapvető európai értékeket utasít el, e két ország polgárai továbbra is elkötelezettek az EU és annak alapelvei mellett – hiszen az unióhoz tartozás nem csupán szabadságot feltételez, hanem gazdasági és társadalmi lehetőségeket is, valamint azt az erőt, amelyet, ha egyesítenek, Európa sikeres lehet a globalizált világban. Az EU több, mint piac, az önkényuralomba süllyedés veszélyének kitett tagállamok polgárai számítanak rá abban, hogy megvédje a jogaikat, ezért cselekedni kell. Lázara és Lagodinsky felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság sajnálatos módon mindeddig nem élt azzal az eszközzel, amelyet a tagállamok vezetői tavaly decemberben hoztak létre – vagyis azzal a mechanizmussal, amely a jogállamiság tiszteletben tartását az uniós források folyósításának előfeltételéül szabja. „Ha a Bizottság nem hajlandó cselekedni, készek vagyunk arra, hogy az Európai Bírósághoz forduljunk e mulasztás miatt” – írja a EP jogi bizottságának két vezetője, és hozzáteszi: a szakbizottság azon dolgozik, hogy jogi érvekkel alátámassza az Európai Parlament ilyetén fellépését.
https://www.politico.eu/article/eu-commission-not-acting-rule-of-law-eu-parliament-will-act/
Szintén a jogállami feltételességi mechanizmus témáját járja körül Thomas Gutschker, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik brüsszeli tudósítója – annak kapcsán, hogy az Európai Bíróság a héten két napon át tárgyalta és hallgatta meg a pro és kontra érveket abban a perben, amelyet Magyarország és Lengyelország indított, kezdeményezve ennek a feltételességi mechanizmusnak az eltörlését. Az Európai Bizottság ennek a pernek a kimenetelét várja, és erre hivatkozva nem érvényesíti egyelőre a gyakorlatban a vitatott mechanizmust, kiváltva ezzel az Európai Parlament imént ismertetett elégedetlenségét. A frankfurti lap tudósítója kiemeli: igencsak ritkán fordul elő, hogy az Európai Bíróság mind a 27 bírája részt vesz a testület elé került ügy megítélésében – márpedig itt most erről van szó, ami aláhúzza a kérdés súlyát: lehet-e pénzt megvonni tagállamtól jogállamisági hiányosság miatt? A kijelölt főtanácsnoki szakvélemény december másodikán, a tényleges ítélet pedig legkorábban az év végén várható, de a Frankfurter Allgemeine tudósítója erős jelzésként értékeli, hogy a tárgyaláson éles szóváltás volt Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke és a lengyel kormány jogi képviselője között. Utóbbinak azt a kérdést tette fel Lenaerts, hogy az Európai Bíróság ítéleteinek végre-nem-hajtása súlyos jogállami hiányosságnak számít-e. A lengyel erre azt kezdte fejtegetni, hogy a kérdés elméleti – mire a főbíró félbeszakította őt, és kiigazította, mondván, ez éppenséggel nagyon is gyakorlati probléma.
KLUBRÁDIÓ
