Míg a G7 számítása alapján tavaly kizárólag ellenzéki újságok kerültek be az öt legnagyobb példányszámban eladott napi- és hetilap közé, a hirdetések döntő többségét a három – olvasottságban messze elmaradó – kormányszócső kapta.
„(…) A G7 összesítése alapján 2017-ben a legnagyobb példányszámban eladott újságok sorrendben a HVG (31 ezer példány), a Népszava (19 500), a Magyar Nemzet (14 600), a Magyar Narancs (13 000) és a 168 Óra (12 ezer) voltak. A legtöbb hirdetést azonban mégis a Magyar Idők (897 millió forint), a Figyelő (780 millió) és a Magyar Hírlap (637 millió) kapta. (…)
A kutatásból az is látszik, hogy a Schmidt Mária tulajdonában álló Figyelőt mindössze 3850 példányban adták el hetente átlagosan tavaly, és folyamatosan csökkent az év során a lap olvasótábora. Ennek ellenére arányaiban a Figyelőnél nőttek legnagyobb mértékben a hirdetések. Több mint 780 millió forint értékben reklámoztak állami szervezetek, önkormányzatok és állami tulajdonú cégek 2017-ben a lapnál, miközben a másik négy hetilaphoz összesen kevesebb mint tizedannyi állami hirdetés folyt be. Annak ellenére, hogy ezek összesített példányszáma tizenhétszerese a Figyelőének.
A kormánykritikus Népszavának azonban kedvezett a tavalyi év: jól látható változás állt be az új tulajdonos, Puch László érkezése óta. Onnantól kezdve az állami hirdetések lényegesen megnőttek, 260 millió forintra emelkedtek az év végéig, ami majdnem huszonhétszer annyi, mint 2016-ban volt. Persze még így sem közelítette meg a sokkal kevesebb példányban fogyó Magyar Idők és Magyar Hírlap által elért állami hirdetési bevételeket…” – olvasható a hvg.hu összefoglalójában.
(Címlapkép forrása: G7.24.hu)
A legkevésbé olvasott lapokban hirdet az állam
