Alicia Elvira Corredera Morales, a Kubai Köztársaság nagykövete a napokban találkozott a MUOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztályának a tagjaival és tájékoztatta az újságírókat országa helyzetéről. Elmondta, hogy 2017-ben a GDP 1,6 százalékkal növekedett. Tavaly 4,7 millió turista kereste fel Kubát, ami 2016-hoz képest 16,5 százalékos növekedést jelentett.
A Nagykövet ismertette, hogy „az Irma hurrikán mintegy 13 milliárd peso értékű kárt okozott. A vihar 180.000 lakást és különböző létesítményeket súlyosan megrongált”. 2018-ban elsősorban a venezuelai olajszállítmányok csökkenése miatt jelentős volt üzemanyaghiány.
Az ország elött nagy kihívások állnak. Ezek közé tartozik, a gazdasági modell aktualizálásának a folytatása, az egységes pénzrendszer bevezetése, az állami vállalatok hatékonyságának és deviza bevételeinek a növelése, valamint a lakosság ellátásának a javítása. Az import csökkentése érdekében, fontos feladat a hazai élelmiszertermelés fejlesztése. Javítani kívánják az energiaellátást és fokozni a lakásépítést. A Kubai Kommunista Párt VI. Kongresszusán elfogadott program 2030-ig kijelöli a fejlődés irányát.
A Nagykövet említést tett a Mariel kikötőváros mellett létesített különleges övezetről, ahol jelenleg 14 ország 31 vállalata működik. „A szabadkereskedelmi zónában történt beruházások értéke tavaly elérte 1,1 milliárd US dollárt, ami a 2017 évi külföldi beruházások mintegy felét jelenti”.
Alicia Elvira Corredera Morales kitért az ország belpolitikai helyzetére is. Április 19-én a kubai törvényhozás a távozó Raúl Castro utódjaként az 58 éves Miguel Diez-Canelt választotta az ország elnökévé, aki villamosmérnöki végzettséggel rendelkezik. Az egykamarás törvényhozásnak 605 tagja van és összetétele tükrözi Kuba társadalmi, etnikai, nemi és életkori sokszínűségét. A parlament tagjainak 86 százaléka a forradalom győzelme, 1959. január elseje után született. „Döntés született a társadalmi és gazdasági változásokat figyelembe vevő, új Alkotmány kidolgozásáról is”.
Alicia Elvira Corredera Morales hangsúlyozta, hogy Kuba függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szolidaritás és a multipoláris világrend elkötelezettje. Elutasítják az imperialista háborúkat, az erőszakot és a diszkriminációt. „Kiemelten kezelik a szocialista országokkal (Kína, Vietnam, Laosz és a Koreai NDK) való kapcsolatokat. Kínát és Oroszországot stratégiai partnernek tekintik”. Havannának „195 állammal van diplomáciai kapcsolata. Az ország elismertségét is jelzi, hogy 2017-ben 19 külföldi államfő, 9 alelnök vagy kormányfő és 37 külügyminiszter látogatott Kubába”.
Federica Mogherini, az Európai Bizottság Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője legutóbb januárban járt Havannában. Várható, hogy a tagállamok parlamentjeinek a jóváhagyása után az Európai Unióval aláírt Politikai Párbeszéd és Együttműködési Megállapodás érvénybe lép. Március 14-én Brüsszelben tartották Kuba és az EU képviselőinek tanácskozását, amelyen résztvett Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter is.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a múlt év novemberében látogatott Havannába, ahol kubai partnereivel több, a gazdasági, a tudományos és a kulturális kapcsolatokat elmélyítő megállapodást írt alá. A Nagykövet elmondta, hogy tavaly 3.000 magyar turista járt Kubában.
Az újságírók kérdései között szerepelt a kubai-amerikai kapcsolatok alakulása. Több évtizedes feszült viszony után, 2015-ben helyreállt a diplomáciai kapcsolat a két ország között és 2016-ban Barak Obama elnök Kubába látogatott. A Nagykövet hangsúlyozta, hogy a megváltozott viszony ellenére nem szűnt meg az USA gazdasági és pénzügyi blokádja. Az amerikai bázisként használt Guantanamo helyzete sem rendeződött. Fontos lépés volt, hogy Washington levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról és kétoldalú bizottságok alakultak a kapcsolatok rendezésére. Megállapodásokat kötöttek az utazások megkönnyítésére, a közvetlen postaforgalom és légijáratok megindítására, a kábítószerkereskedelem elleni küzdelemre és másokra.
Donald Trump elnöki beiktatása után a helyzet gyökeresen megváltozott és a havannai amerikai nagykövetséget ért állítólagos „akusztikai agresszió” ürügyén megkezdődött az Obama alatt elért eredmények drasztikus visszafordítása. A havannai követségen dolgozó amerikai diplomaták jelentős részének Washington által kezdeményezett visszahívása után, az USA kormánya 2017 őszén 17 kubai diplomatát utasított ki és korlátozták az amerikai állampolgárok kubai utazásait is. Az Egyesült Államok kormánya húszmillió dollár támogatást biztosított a „kubai rezsim megdöntését” elősegítő akciókra. Alicia Elvira Corredera Morales nagykövet szerint, „Kuba az egyenlőség, a szuverénitás és a kölcsönös tisztelet alapján kész javítani a kapcsolatait az Egyesült Államokkal”.
Kérdésekre válaszolva, a diplomata érintette a Kuba és Venezuela közötti viszonyt is. A havannai kormány véleménye szerint, „Venezuela egy szuverén ország, amelynek legitim vezetése van”. Az állampolgárok joga, hogy döntsenek hazájuk sorsáról. A két ország között baráti együttműködés van és sokezer kubai szakember (orvosok, tanárok edzők stb.) dolgozik jelenleg is Venezuelában. A dél-amerikai ország súlyos gazdasági problémái azonban Kubát is érintik.
A Nagykövet kijelentette, hogy az államfői tisztségben a közelmúltban történt változás egyben generációváltást jelent és a vezetés „elkötelezett a forradalmi vívmányok megőrzése és a szocialista út folytatása mellett”. Raúl Castro 2021-ig megtartja az országot irányító, a Kubai Kommunista Párt főtitkári tisztét.
Kovács Gábor
Sajtóbeszélgetés Kubáról
