Pasztellszínekkel festett légies alkat. A belső finomság, a harmónia tükröződött mindig a megjelenésén. A légiesség bennem összefonódik a csenddel is. Csendesen járt közöttünk, először kollégaként (ő volt a MÚOSZ könyvtárosa), aztán hallgatóként, később újra, tágabb értelemben vett kollégaként, szakmabeliként.
Azt gondolom, hogy a könyvtár áhítatos csendje alkalmat adott az álmodozásra, a tervezgetésre, és persze a MÚOSZ és az iskola szellemisége is meghatározó volt. Állítom, hogy abban a pillanatban, amikor minden mozaik a helyére került, amikor bepakolta mesebeli zsákjába a kapott muníciót, Nórát már semmi nem téríthette le a megálmodott szakmai útról.
Ma sokan inkább kényszerből járják végig azt az utat, amit ő tudatosan vállalt. Mindig is a magazin újságírás állt hozzá közel. És mi áll minden hölgyolvasóhoz közel? Az ESKÜVŐ. Milyen magazint alapított Nóra? Térjünk egy pillanatra vissza az első mondathoz, egy pasztellszínekkel festett, légies megjelenésű magazint: Esküvői Divat címmel.
Minden sikeres nő mögül kikandikál egy férfi, jó esetben a szeretett férfi. És lássuk be, ha nemcsak a magánéletben, hanem a munkában is megtalálják a közös hangot, irigylésre méltó. Időben sajnos nem emlékszem pontosan, hogy melyik gyermekük volt előbb, a kisfiú, a kislány vagy a papíralapú, mindenesetre a magazinra is a sajátjukként tekintenek. Nem véletlen, hogy 12 évvel ezelőtt felkérést kaptak egy nagy esküvői kiállítás megrendezésére is. Mélyvíz volt ez a javából, de szerencsére hamar a felszínre bukkantak. Ma már 400 kiállítójuk van.
Én egy kicsit babonás vagyok, ha ölelget is az élet, inkább hallgatok róla, de Nóra nem titkolja, sikersztoriként éli meg az eddigi pályáját. Hogy is ne lenne az, hiszen miközben ő rendszeresen ír a magazinba, ő róla pedig rendszeresen hírt ad média.