A MÚOSZ az újságírók parlamenti kitiltásáról

Sajtótudósítások szerint a házelnök döntése alapján hatvan ember van kitiltva a parlamentből; jelentős részük újságíró. A MÚOSZ felszólítja a parlament elnökét a jogalap nélküli nyilvánosságkorlátozó intézkedés haladéktalan felszámolására, a tudósítói munka alkotmányos garanciáinak biztosítására.

Mint az egyik napilap adatkérése nyomán kiderült, a parlament elnökének döntése nyomán jelenleg hatvan ember van kitiltva a parlamentből; jelentős részük a sajtó munkatársa, akit olyan indoklással korlátoznak a munkavégzésben, hogy „megsértették az országgyűlés rendjét” illetve „tekintélyét”. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szerint a parlamenti tudósítók munkájának ilyetén akadályozása jogtalan, súlyosan sérti az alkotmányt és a médiatörvényt.

Az alkotmány szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. A médiatörvény sarkalatos rendelkezései a fentieket kiegészítve leszögezik:

A médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték. A sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny indokolatlan korlátozásának megakadályozására is. E törvényben foglalt rendelkezéseket a sokszínűség védelmének szempontját figyelembe véve kell értelmezni.

A Magyarország területén élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő alkotmányos érdek. E törvényben foglaltakat a demokratikus közvélemény érdekének figyelembevételével kell értelmezni.

(…)

A médiatartalom-szolgáltató, annak munkavállalója vagy a médiatartalom-szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem vonható felelősségre olyan jogsértésért, amelyet valamely közérdekű információ megszerzésével összefüggésben követett el, és az adott információ általa nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhető, feltéve, hogy az így elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan vagy súlyos sérelmet, továbbá az információ megszerzésére nem a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével került sor.”

Az idézett passzusok olyan kétharmados törvények, amelyeket alacsonyabb rendű jogi szabályozással nem lehet felülírni. Sem az alkotmány, sem a médiatörvény, sem az országgyűlési törvény nem telepít semmilyen sajtókorlátozó jogkört a házelnökhöz. Az országgyűlési törvény (sarkalatosnak nem minősülő) rendelkezései mindössze azt mondják ki: „Az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépést a házelnök engedélyez.” Ha a parlament elnöke rendészeti jogkörében korlátozza a parlamenti tudósítók munkáját, azzal nyilvánvalóan megsérti az alkotmánynak és a médiatörvénynek az újságírói munka végzését garantáló, magasabb rendű előírásait, valamint a szabad tájékozódáshoz való alapjogunkat is. Utóbbival kapcsolatban felhívjuk a házelnök figyelmét arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a közelmúltban kimondta: nem egyeztethető össze az uniós joggal az újságírók parlamenti kitiltása.

A MÚOSZ felszólítja a magyar parlament elnökét, hogy haladéktalanul vessen véget a sajtómunka jogtalan korlátozásának. A közjogi méltóságoknak nem az önkényes jogértelmezésben, hanem a magyar törvények betartásában kell példát mutatniuk – amennyiben erre nem hajlandóak, a MÚOSZ kész a szükséges jogi lépések megtételére.

A szerzőről

Önnek ajánljuk