Álláspont az elbocsátásokról

Ez a cikk 9 hónap frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Létszámleépítésre hivatkozva elbocsátott négy újságírót az Origo – olyanokat, akik még a jelenlegi vezetés feltűnése előtt érkeztek a laphoz. Két embert a hírrovatból, egyet a sporttól bocsátottak el, egyet pedig az Origo fél éve indított életmódmagazinjától, az Unikornis.hu-tól A szerkesztőségből volt, aki azt mondta: a következő egy-két napban többen is inkább önként felállnak, nagy a feszültség az elbocsátások miatt” – írja az Index hírportál.

Időközben további információk érkeztek három további kolléga – a hírrovat vezetője, egy hírszerkesztő és a volt gazdasági rovatvezető elküldéséről. Az Index úgy tudja, és az egyik érintett révén mi is úgy értesültünk, hogy a helyükre külsősöket vesznek fel, így formálisan teljesítik azt a kritériumot, hogy az összlétszám csökken. Ráadásul, mivel jobbára 3 évnél rövidebb munkaviszonyokról van szó, az elbocsátottaknak végkielégítés sem jár, így csak a 30 napos felmondási idő megváltásával számolhatnak.

Nem elvitatva a tulajdonos azon jogát, hogy meghatározza, milyen összetételű csapatot kíván a pályára küldeni, szeretnénk felhívni a kiadó döntéshozóinak figyelmét néhány megkerülhetetlen szempontra, mindenekelőtt a jogszerűség fontosságára.

A létszámleépítés mint elbocsátási indok csak akkor állja meg a helyét, ha a szerkesztőség statisztikai létszáma a vizsgált időszakban ténylegesen csökken. Hogy így van-e, azt külső szemlélő nem tudja megállapítani, azt viszont tudjuk, hogy az Origo a közelmúltban is vett fel új munkatársakat, ami látszólag ellentmond a leépítési szándéknak.

Bármi is az elbocsátás valós indoka, a munkáltató részéről történő egyoldalú szerződésbontás esetén az érintetteknek meg kell kell kapniuk minden törvényes járandóságot (ha pedig a leépítés közölt indoka a valóságban nem áll fenn, az az elküldött kollégák szempontjából további jogi igényeket is megalapozhat).

Külön hangsúllyal idéznénk továbbá a hatályos médiaalkotmány alábbi rendelkezéseit:

(1) „A médiatartalom-szolgáltató munkavállalója jogosult a médiatartalom-szolgáltató tulajdonosától való szakmai függetlenségre és a médiatartalmak befolyásolására irányuló tulajdonosi vagy támogatói nyomásgyakorlással szembeni védelemre (szerkesztői és újságírói szabadság).

(2) Nem alkalmazható joghátrány a médiatartalom-szolgáltató munkavállalójával szemben amiatt, mert megtagadta a szerkesztői és újságírói szabadságát csorbító utasítás végrehajtását.”

Hargitai Miklós
a MÚOSZ elnöke

A szerzőről

Önnek ajánljuk