Kedves Kollégák,
Gondolom valamennyi jelölt megtisztel minket egy rövid bemutatkozással, s egy vázlatos programmal.
Jómagam 1969 júniusában kezdtem az újságírást az Északnál, majd gyakornokként az akkor induló Miskolci Déli Hírlapnál folytattam. Az utolsó lapzártáig. Az időközben zajló folyamatos névváltoztatás, s lapegyesítések ellenére vagy következményeként ma is ott dolgozom ahol kezdtem. Egy helyen. Közben 15 évig ügyvezető igazgatóként válságmenedzseltem a Déli Hírlapot, mígnem 2002 óta az Észak főszerkesztő helyettese vagyok. Öregségemre megjött a munkakedvem. Az utóbbi három évben már hét befutott könyvvel jelentkeztem a Parnasszus völgyében. A szövetségnek a kezdetektől tagja vagyok. Három éve lettem Aranytollas. Dicsekedni nem szép, barátaim meg úgy is tudják, csak másodszorra vettek fel az újságíró iskolába. Nem is sejtve, hogy mit kockáztatnak.
Különös, hogy a jelölésemet a Komlosi Gábor elnök úrral folytatott nézeteltérésünk alapozta meg. Mindez vajmi kevés egy új programhoz. Egyszerű vidéki vidéki lokálmatadorként nem is erre alapozok. A szövetség helyzetét éppen elegen boncolgatták, tehát inkább a teendőkre koncentrálok.
- A szövetség újjászervezése elkerülhetetlen. A cél az országossá tétel, a megyei alapszervezetek megalapítása, élükön a titkárokkal.
- A nagy média kiadók anyagi támogatásának a megszervezése.
- A mindenkori kormánnyal való kapcsolattartás. Nem egyszeri, hanem folyamatos kontaktusra van szükség. Elcsépelték a nemzeti konzultáció fogalmát, nekünk ezt tartalommal kell megtölteni. Szeretném tudni, hogy a vidéki tollforgatók mit várnak az évi 14 ezer forintjukért a szövetségtől. Egy biztos egy vagy két igazolványba ragasztható bélyegecske vajmi kevés.
- Teljes körű érdekvédelem a tagságnak. Ez is csak akkor lehetséges, ha van kontaktusunk a kiadókkal, a munkáltatókkal. Ha a médiatörvényben meg lesz a helyünk, a szerepünk legalább német mintára. Mint tisztelt kollégám írta – ott a kormány tagjai meghívott vendégek a sajtótájékoztatón. Lásd a BK mintáját.
- Az elnök személyes garanciája a politikai pártoktól való teljes függetlenség biztosításához. Ez csak úgy lehetséges, ha a következő elnök nem kötődik egyetlen kormány közeli vagy éppen ellenzéki médiához. Tárgyilagos, pártatlan hozzáállást csak az a szervezet várhat el, amelynek a vezetője maga is hasonló pozícióból jön.
- A szövetség működtetéséhez szükséges gazdasági alap megteremtése. A civil szervezeteknek járó támogatás igénylése. Nem tervezhetünk költségvetést ingatlanhasznosításra.
- A nemzetközi kapcsolatok kiépítése a társzervezetekkel. Erre a feladatra egy külön alelnököt kell jelölni. Ehhez tanulmányozni kell a demokratikus, nyugati típusú működési mintákat. Feltehetően a nagy jogharmonizációs lelkesedésből kimaradhattunk.
- A felsorolt programok egyike se egy személyes mutatvány. Ezekre legalább három tagú társadalmi bizottságokat kell szervezni.
S végül, amit ajánlok és ajánlhatok a leendő elnöknek. Ebben a pozícióban nincs helye egy megosztó személyiségnek. Bár vidékiként úgy látom, hogy a szövetség fő bázisa Budapest nem érdemes éket verni a tagság közé. Viszont bárkit is választotok, tegye meg azt, hogy végig látogatja a vidéki szerkesztőségeket, kiadókat legyenek azok bármilyen tulajdonban vagy irányítás alatt, s mérje fel a kollégák elvárásait. Ez nem egy egyszerű gesztus. Ezzel tartozunk a tagságnak.
S, ha teljes a konszenzus véglegesen le kell zárni a visszamutogatást. Igazából valamennyi riválisomtól jó szándékkal igyekeztem plagizálni. Amit magam is támogatnék gondosan kiollóztam. Mentségemre szolgáljon, hogy tőlem is átvették mindazt, amit könnyű szívvel elfogadnak. Például azt, hogy forradalmi hevülettel, folyamatos szembeállással, protestálással semmit se érhetünk el a regnáló kormányokkal szemben. Kellő diplomáciai érzékkel, tárgyalásos úton viszont annál többet.
Ha kérdéseitek van, mindenkinek szívesen válaszolok. Amit írtam azt a támogatóimmal megbeszéltem. Mégse gondolom, hogy teljes körű programot szerkeszthettem. Nagy szükség van a jövőbeni együttműködésre, az összehangolódásra.
Üdvözlettel:
Szántó István
