Az Origo rendkívüli híreinek szalagcímei dermesztő képet festenek arról, milyen sajtót tartana kívánatosnak a kormány Magyarországon, amikor éppen a „szuverenitásvédelemre” hivatkozva tervezi megtámadni a független szerkesztőségeket. A Telex több mint ezer Origo-szalagcím elemzésével mutatja be a kormánypárti párhuzamos univerzumot.
„Oroszország támadást indított Ukrajna ellen”
– ez a szalagcím fogadta az olvasókat 2022. február 24-én reggel az Origo címoldalának tetején, öles betűkkel. Aznap gyakorlatilag a világ összes újságjában ez volt a vezető hír. Húsz hónappal később, 2023. október 21-én ugyanezen a helyen ez a rendkívüli hír szerepelt:
„Beismerték az ukránok a teljes kudarcot, eldőlhet a háború”.
Ez tragikusan szép keretbe foglalná az elmúlt bő másfél év eseményeit, de van vele egy apró hiba: valójában szó sincs ukrán beismerésről vagy kudarcról: a bombasztikus cím mögött a cikk már csak annyit állít, hogy az oroszok kicsit előrenyomultak Kupjanszk térségében. Na meg a háború sem dőlt el. Ahogy nem dőlt el további huszonhat alkalommal sem, annak ellenére, hogy az Origo rendkívüli hírben pontosan ennyiszer harsogta ezt. Sőt, szerencsére a világháború/atomháború sem tört ki a mai napig. Mondjuk nem az Origón múlt: ezt nem kevesebb mint hatvankét alkalommal lengették be kiemelt szalagcímben húsz hónap alatt.
Az egyszeri olvasó némi jóindulattal persze hajlamos elnézni pár világháborús riogatást, de azért van az a pont, ahol már mindenképpen felmerül a gyanú, hogy itt a hírszolgáltatás nincsen százszázalékos szinkronban a valósággal.
Az Origo a több száz médiaterméket magában foglaló, nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánított médiabirodalom, a KESMA (Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány) zászlóshajója, a fideszes kommunikációs gépezet egyik legfontosabb csatornája, ami havi szinten nagyjából három és fél millió emberhez ér el.
Az, hogy ez a lap milyen (ál)híreket, milyen megfogalmazással futtat a címoldala leglátványosabb, kiemelt pozícióján, páratlan kordokumentum 2022-2023 Magyarországáról, és látlelet a kormánypropaganda működéséről.
Külön hangsúlyt kap mindez a „szuverenitásvédelmi törvény” árnyékában, amivel a kormány a szabad sajtót tervezi még tovább korlátozni és ellehetetleníteni Magyarországon.
Az Origo viszont azt mutatja meg, milyen az a sajtó, amitől a Fidesz nem félti a magyar szuverenitást, sőt, amit kívánatosnak tart. Elvégre a szabad sajtóval ellentétben az Origónak előszeretettel nyilatkoznak a kormány tagjai, a lap valósággal úszik az állami hirdetésekben, a főszerkesztő pedig rendszeres meghívott vendég az olyan, legbelsőbb fideszes bizalmi körnek szóló eseményeken, mint Orbán Viktor kötcsei beszéde.
Aki az Origo címlapjára ránéz, valójában azt a képet látja, amilyenné a kormány a szíve szerint alakítaná a magyar médiát.
A Telex kicsit több mint ezer szalagcímet szedett össze az elmúlt 20 hónapból, ezek túlnyomó többsége, nagyjából kilencszáz cím a háború körül forog. Így az egész adatbázis leginkább azt mutatja meg, hogyan kommunikálja az orosz–ukrán konfliktust a kormányközeli média zászlóshajója a jellemzően Fidesz-támogató olvasótáborának.
Az már a kiemelt képünkön látható szófelhőből is kiviláglik, hogy a címek kissé orosznehezek, sokkal többször szerepel Putyin, mint Zelenszkij, többet említik Oroszországot, mint Ukrajnát. Az origós narratíva egyrészt a konfliktus végzetes eszkalálódását tartja folyamatosan napirenden, a hatvankét világháborút már említettük, de emellett még tizenkét alkalommal volt az a rendkívüli hír, hogy új ország léphet be a háborúba (narrátor: nem lépett be).
Szerencsére néha azért a béke reménye is fel-felvillan a válogatottan nyomasztó szalagcímek között, és az Origo afelől sem hagy kétséget, hogy ki szeretne békét kötni. Béketerve, békejavaslata, békeajánlata csak Putyinnak van, csak ő lép fel kezdeményező félként a béketárgyalásokon, míg az ukránok kerek perec kimondják, hogy ők nem akarnak békét.
További részletek: https://telex.hu/belfold/2023/11/05/kormanypropaganda-origo-szalagcim-ukrajna-putyin-nyugat-haboru
