Franciaország és Németország csatlakozott ahhoz a több mint egy tucat uniós országhoz, amely támogatja az Európai Bizottság által Magyarország ellen az Európai Bíróságon benyújtott keresetet az LMBTQI-közösséget diszkrimináló 2021-es törvény miatt – írja a Politico, a német külügyi tárca szombati Twitter-bejegyzése nyomán. „A lépés azt demonstrálja, hogy az LMBTQI-közösség oldalán vagyunk. Az EU közös értékei alkotják szabad és nyitott társadalmunk DNS-ét. A különbözőség az erőnk” – idézi az amerikai portál brüsszeli kiadása a minisztérium közleményét. Szintén ismerteti a Politico Pierre Karleskind francia liberális európai parlamenti képviselőnek, Emmanuel Macron elnök pártja egyik politikusának a Twitter-üzenetét, amely a közös jogi fellépéshez történt német és francia csatlakozás kapcsán megállapítja: Európában valódi front alakul az emberi jogok érdekében. E két ország mellett a portál felsorolása szerint Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Görögország, Írország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, valamint külön entitásként maga az Európai Parlament kapcsolódott be a perbe.
A szóban forgó magyar törvény – írja a Politico – tilalmazni kívánja az olyan tartalmat, amely úgymond a születéskori nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést hirdet vagy bemutat kiskorúaknak. Az Európai Bizottság tavaly júliusban citálta Magyarországot az Európai Bíróság elé, az audiovizuális szolgáltatások és tartalom határok közötti szabad átjárását kimondó uniós belső piaci szabályok, illetve az egyéni szabadságjogok és európai értékek megsértése miatt. A perbe április hatodikáig lehetett bekapcsolódni. Németországnak az utolsó pillanatban történt jelentkezése a Politico szerint a berlini koalíción belüli nézetkülönbségekre világít rá. Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter – aki progresszív és értékvezérelt külpolitikát hirdet – Németország csatlakozását szorgalmazta, és végül sikerült legyűrnie a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár szkepticizmusát.
A Politico kitér arra is, hogy a budapesti kormány jelezte, nem hajlandó engedni az általa gyermekvédelminek nevezett törvény ügyében. Ismerteti Kovács Zoltán kormányzati kommunikátor Twitter-bejegyzését, amely szerint számos tagállami kormány beadta a derekát a brüsszeli és tengerentúli gender propagandának, Budapesten azonban ősszel olyan új jogalkotási javaslatokat terjesztenek a parlament elé, amelyek nyomán Magyarországon lesz érvényben a legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozás egész Európában.
Ugyanezzel a témával foglalkozik a brüsszeli uniós hírportál, mégpedig cseh vonatkozásban. Megírja, hogy Menczer Tamás magyar külügyi államtitkár azt üzente Jan Lipavský cseh külügyminiszternek: „el a kezekkel a magyar gyermekektől”. A kalózpárti – európai szinten a Zöldek pártcsaládjához tartozó – cseh politikus sajnálkozásának adott hangot, hogy saját kormánya, amelynek élén a konzervatív Petr Fiala áll, nem csatlakozott a Magyarország elleni európai bizottsági jogi fellépéshez. „A Kalózpártban azonban nem teszünk le arról, hogy napirenden tartsuk a témát” – hangoztatta Lipavský, aki szerint a magyar törvény által tilalmazott tévékarakterek vagy könyvek nem jelentenek veszélyt a gyermekekre nézve. Ami fenyegeti őket, az a gyűlölködés mesterséges felkorbácsolása és az információ eltitkolása – tette hozzá. Mint az EurActiv írja, nem váratott sokáig magára a magyar válasz. Menczer kifejtette: neki semmi köze ahhoz, miként neveli Lipavský a gyermekét, ha egyáltalán van neki, de jó, ha tudja a cseh külügyminiszter, hogy Magyarországon kizárólag a magyar emberek döntése számít, és hogy a magyarok világosan úgy döntöttek, meg kell védeni a gyermekeket. Az uniós hírportál azt a tényt, hogy Csehország semleges álláspontra helyezkedik a kérdésben, annak tulajdonítja, hogy júliustól a prágai kormány veszi át a Videgrádi Csoport rotációs alapon ellátott elnökségét.
A német magazin internetes oldala az Ukrajna körüli helyzet legfrissebb áttekintésében azt emeli ki Emmanuel Macron francia elnöknek a Les Echos című párizsi lap számára adott interjújából, hogy Macron szerint egyelőre nem jött el az ideje az ukrán-orosz béketárgyalásoknak, és ebben azonos a francia és a kínai helyzetmegítélés. Ukrajna védekezik az orosz támadással szemben, és ebben mi segítjük – tette hozzá Macron, aki szerint ettől függetlenül fel kell készülni a majdani béketárgyalásokra, hiszen a háború befejezése érdeke Európának, és nem lehetséges olyan európai biztonsági architektúra, amelyben megtámadott ország, illetve befagyott konfliktus létezik.
A Die Zeit ugyanebben az áttekintésben arra is kitér, hogy Nagy István agrárminiszter bejelentette: Magyarország intézkedéseket hoz az ukrán gabonabehozatal korlátozása érdekében. Magyarország bírálja, hogy jelenleg vámmentesen nagy mennyiségben áramlik be az EU-ba az olcsó ukrán élelmiszer – a gabona mellett szárnyas, tojás, valamint méz -, és ez lenyomja az árakat.
A müncheni lap egyik cikke szerint több mint egy évvel az első szankciós csomag elfogadása után sincs még rálátása az Európai Uniónak arra, hogy hol lehet valójában az orosz központi bank Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök szerint befagyasztott, 300 milliárd eurós vagyona. Az oknyomozó írásból nagyjából annyi derül ki, hogy egyelőre teljesen esetleges, milyen elhelyezett orosz állami forrásokról adnak tájékoztatást az uniós tagországok Brüsszelnek.
