Címlap: Copyright AP Photo/Euronews
Elég szépen átment a nemzetközi médián az, amit Szijjártó Péter külügyminiszter az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozott. A portál ebből először is azt emelte ki, hogy a magyar kormány együttműködését a NATO-t és Oroszországot érintő kérdésekben az hátráltatja, hogy a Nyugat támadja a magyar kormányt a demokrácia-felfogása és számos más, kultúrpolitikai lépése miatt.
Igazi kardozás zajlik Budapest és Brüsszel között évek óta mert a Fideszt autoriter rendszerépítéssel, az uniós pénzalapokkal való visszaéléssel és az Ukrajna ügyében egységes uniós politika megbontásával vádolja EU vezetése.
Szijjártó nem titkolta, azért nem szavazták meg eddig a svédek és a finnek NATO-csatlakozási kérelmét a parlamentben, mert számos képviselőnek elege van ezekből a kritikákból, illetve abból, hogy beleszólnak kívülről a magyar belügyekbe. Ugyan erre a hétre ígérik a kért ratifikálást, de azért a külügyminiszter közben Magyarországgal szembeni tiszteletlenséggel vádolta meg a stockholmi és a helsinki politikai elitet. Továbbra is lebegtette a svéd ratifikálást, úgy fogalmazott: nehéz megmondani, végül mikor szavazzák azt meg. Az elemzés megjegyzi, hogy a széleskörben burjánzó korrupció és az intézmények kormányzati kontrollja is hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Parlament külön határozatot fogadott el Magyarországról, amelyet választási autokráciára épülő hibrid rezsimként jellemzett. Szkeptikusok szerint a ratifikáció késleltetése mögött leginkább az áll, hogy ekképp akar engedményeket kicsikarni Orbán Brüsszeltől. A Euronews csak másodsorban idézte, hogy Szijjártó szerint az általuk javasolt béketerv nem jelenti azt, hogy Moszkva megtarthatná a nemrég elfoglalt ukrán területeket. Idézem a külügyminisztert: „Amikor a háborúzást abbahagyják és elkezdődnek a béketárgyalások, akkor nem feltétlenül ott lesznek a határok meghúzva, ahol most épp a frontvonalak húzódnak. Mi ezt nagyon jól tudjuk már a saját történelmünkből.
Szelényi Zsuzsa külpolitikus és egykori parlamenti képviselő véleménycikket írt az Euronewsnak, amelyben állítja, hogy Orbán saját érdekeinek érvényre juttatására használja ki az oroszok háborúját. Azaz olyan stratégiát épített, amellyel Ukrajna uniós támogatását gyengíti. S szerinte Orbán nem oroszpárti, hanem egyszerűen Orbán-párti. Amikor 2008-ban az oroszok megtámadták Grúziát, még agresszornak nevezte előbbieket. Aztán úgy átalakította az ország energiapolitikáját, hogy az orosz energiától való függés az 1990-es évek szintjére állt vissza. Szelényi úgy véli, az energiaválság Orbán veszte is lehet a nyomában járó inflációval. S miután a kormányfő meg van győződve a Nyugat hanyatlásáról, ezért nem is kötelezi el magát azon az oldalon, helyette kishatalomként akar nemzetközi vezetőszerepre törni. Ez a békehirdetés akár még be is jöhet neki, mert egyre több országban nő az elégedetlenség a háború elhúzódása miatt, amit most Orbán maximálisan igyekszik kihasználni, s emellett Donald Trump győzelmére is játszik.
A két német sajtótermék ír arról, hogy a magyar kormány a nemzetközi elfogatóparancs ellenére nem fogja kiadni Putyin elnököt háborús bűn elkövetése miatt, Gulyás Gergely miniszter szavai alapján. A hágai Nemzetközi Büntető Bíróságnak viszont az az álláspontja, hogy Magyarország aláírta az ún. római statútumot még 1999-ben, és 2001-ben ratifikálta is és bírósági letétbe is helyezte. Tehát az minden kifogás ellenére kötelezi Magyarországot a statutum betartására.
A lapinformációi szerint hamarosan ítélet születik Drezdában azon német szélsőbalos aktivisták ügyében, akik nemcsak Németországban vadásztak le brutálisan neonáci tüntetőket, de a magyar neonácik felvonulásán is jelen voltak. A 20 fős csoportból kilencen beismerték, hogy maguk is megsérültek, amikor megtámadták a magyar szélsőjobb képviselőit Budapesten a kitörés napjának évfordulóján még februárban. Köztük van Johann G, azaz a Gucci névre hallgató szélsőbalos, aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, miután mind a mai napig nem akadtak a nyomára.
