ERR
Az észt közszolgálati rádió, – finn forrásra utalva – Orbán igenlő mondataival vezeti föl híreiben, hogy a finn és a svéd NATO-tagság támogatására szólított fel a magyar kormányfő. Azonban rögtön jelzi a téma körüli bizonytalanságokat, idézi Kocsis Mátét, aki a Fidesz nevében nem köntörfalazva arról beszélt, hogy a Fidesz parlamenti képviselők attól félnek, a két ország felvétele eszkalálhatja az oroszok háborúját Ukrajnában. Ezért küld a Fidesz most képviselői delegációt a két országba. A cikk kitér arra is, hogy a fideszes uniós parlamenti képviselők rossz néven vették, hogy a jogállami jogsértésekkel folyamatosan szembesítik őket a finn és a svéd kollégák az Európai Parlamentben. Az írás azonban utal arra is, hogy ha még a magyar parlamenti ratifikáció esetleg zökkenőmentes is lenne, a törökök részéről továbbra is kérdéses a jóváhagyás.
Ugyanakkor a legtöbb cikk a nemzetközi sajtóban, így a France 24. vagy az Arabya News tudósításában is – a Gulyás Gergely miniszter legutóbbi hétvégi sajtótájékoztatóján elhangzottakra hivatkozva úgy véli, továbbra is kérdéses, ismét húzódik a két tagjelölt ország NATO-s csatlakozása, amire ráerősített a magyar kormányfő pénteki rádiónyilatkozata is. Orbán ugyanis azzal érvelt, hogy miként akar Magyarország NATO-szövetségese lenni az a két ország, amelyik gátlástalanul „nyilvánvaló hazugságokat” terjeszt rólunk a magyar demokrácia- és jogállamiság tekintetében.
https://www.france24.com/en/europe/20230225-eu-approves-10th-sanctions-package-against-russia
New Voice of Ukraine
Orbán illetve Magyarország az orosz érdekek elsőszámú lobbistája Brüsszelben, s fogalmaz meg olyan álláspontot gyakran, amellyel az orosz diktátor kedvében jár – írja a New Voice of Ukraine, amit közreadott a Yahoo hírszolgáltatása is. Ebben a retorikában nyilván szerepe lehet a történelmi Magyarország birodalmi és náci múltjának, de az sem kizárt, hogy komoly orosz pénzügyi befolyás áll a háttérben. Három kulcsterületet nevez meg ezzel összefüggésben az írás: a paksi atomerőmű-bővítést, a szénhidrogén-szállításban rejlő üzletet és a banki szektort. Az első tekintetében emlékezetet, hogy ebben nem kis szerepet vállalt az egykori európai uniós biztos, Günther Oettinger, és társa, Klaus Magold, akit Mr. Oroszországnak becéznek Németországban. Ami az olaj- és gázbizniszt illeti: egyrészt röviddel az oroszok ukrajnai hűborúja előtt kötötte meg az Orbán-kormány újabb 15 évre az együttműködési szerződést, amit viszont titkosítottak, úgyhogy az, kinek milyen biznisze van ebben, mind a mai napig nem ismert. Leszögezik viszont, hogy a magyarok többet fizetnek a gázért, mint bármely más európai ország. Másrészt tudvalevő, hogy a magyar kormány nem egyezett bele abba, hogy Ukrajnán keresztül szállítsák nekünk a szénhidrogéneket – írja a New Voice of Ukraine. Ami pedig az orosz Nemzetközi Befektetési Bank Budapestre költöztetését illeti, a cikk felidézi, mekkora botrány kísérte azt a magyar kormányzati intézkedést, amely szerint a pénzintézetben dolgozók speciális diplomata státuszt kaptak és nem vonatkozik a bankra semmilyen hazai és egyéb belföldi szabályozás sem. Így a nemzetközi szankciók sem. Ami annak is betudható, hogy az oroszok fokozatosan csökkentették benne részvényhányadukat, nem többségi tulajdonos, sőt, a románok és a bolgárok még az idén kilépnek a bankból. Gurmai Zita mszp-s parlamenti képviselő már 2019-ben azt mondta, ez a bank Putyin trójai falova. Majd az írás bemutatja- idézem, Magyarország leggazdagabb emberét, az orosz Megdet Rahimkulov, akinek vagyonát 1,3 milliárd dollárra taksálják, s akinek jelentős részvényhányada van az OTP-ben és a MOL-ban. Két fia pedig magyar állampolgárságot kapott. Az orosz magánbefektető 1970-ben már a Gazprom magyar érdekeltségében dolgozott – az orosz gázt az Ikaruszokért csereprogramot koordinálta. S a Millennium Emerging Europe információi szerint az öregúr továbbra is jelentős üzleti befolyással rendelkezik az energia- és a bankszektorban. A hazai ukrán befektetések – a Dunaferrt leszámítva – jelentéktelenek az orosz üzletekkel összehasonlítva. Igaz, az ukrán lap értesülései szerint most mégsem az ukrán Donetsk ISD vállalat a legesélyesebb, hanem egy indiai befektető, a Sanjiv Gupta’s Liberty Steel – a Dunaferr eladásának, válságmenedzselésének újabb fordulójában. annak ellenére, hogy a cég ellen Nagy-Britanniában csalás miatt nyomozás indult. Mindenesetre az újságnak nyilatkozó magyar szakértő szerint egyelőre nincs megbízható bizonyíték a nem kormányzati szervek vagy politikusok közvetlen orosz pénzügyi támogatására vonatkozóan, noha egyre nyíltabban felvállalja a magyar kormány az orosz érdekek képviseletét Európában. 2017-ben az Insider orosz kiadásában jelent meg a német üzletember, Dietmar Clodo interpretálásában, hogy állítólag azzal a titkosított videóval lehet kapcsolatban Putyin és Orbán szövetsége, amelyen látható, hogy a 90-es években az orosz maffia egyik hírhedt képviselőjétől, Semyon Mogilevichtől kézpénzt vett át Orbán Viktor. S amikor a 2010-es évek elején Moszkvában járt, akkor órákon át húzódó tárgyalásuk után váltott át a magyar kormányfő az addigi oroszgyűlöletet hirdető politikáról az orosz-barátra. Ugyanakkor az ukrán lap is leszögezi, erre nincsenek bizonyítékok. Mindenesetre Szijjártó is Oroszország Barátja állami kitüntetést kapott orosz kollégájától, s előbbi az orosz háború ellenére nem adta vissza az érdemrendet. Emlékeztet a cikk Simicska Lajos egyik érdekes megjegyzésére is, aki elmondta, hogy Orbán borsos, 300 millió Eurós ára ellenére meg akarta venni az RTL Klub tv-csatornát, s akkor állítólag úgy fogalmazott, „semmi gond, majd a Roszatom megveszi neki”.
https://www.yahoo.com/now/kremlin-pulls-economic-strings-influence-123000911.html
Csernyánszky Jutit
