címlapkép: APA/AFP/Kisbenedek Attila
Die Presse
A magyar államnak és egy Orbán-közeli vállalkozásnak adja el magyarországi érdekeltségét a Vodafone. Ily módon a nacionalista magyar kormány növeli befolyását a telekom szektorban. Az egyik vevő, a 4iG az utóbbi három évben látványos terjeszkedéssel hívta fel magára a figyelmet. Olyan körök kezében van, amelyek közel állnak a miniszterelnökhöz. Utóbbi bírálatok tárgya az EU-ban, részben a jogállam megsértése, részben a környezetében tapasztalható korrupció miatt.
Ugyanakkor nemzetközi jogi szakértők a Bizottsághoz fordultak a tranzakció megakadályozására. Attól tartanak ugyanis, hogy az ügylet torzulást okoz a mobil szolgáltatók versenyében – hangsúlyozza a ’Jó lobby profik’ nevű csoport beadványa.
Reuters
Románia az unió pénzek segítségével szép csendben megelőzi tehetősebb szomszédjait. A gazdaság az idén előreláthatólag gyorsabban bővül, mint a környező államokban, ahol nem ritkán stagnálás várható. A román előrelépés az uniós támogatásokon kívül köszönhető az Ukrajnából és Oroszországból távozó külföldi befektetőknek.
A Valutaalap 3,1 %-ot jósol, míg a Bizottság 1,8 %-ot, vagyis jóval többet, mint Lengyelországnak (0,7 %), illetve Magyarországnak, amely lassulással és toronymagas inflációval küszködik. A románok behozták hátrányukat, vásárlóerőn számított GDP-jük már tavalyelőtt az uniós átlag háromnegyedének felelt meg, vagyis jó 21 %-ot nőtt 2010 óta.
Egy átlag román 20 havi nettó fizetésből tud venni egy Daciát, nagyjából ugyaannnyiból, mint egy magyar, pedig Magyarország hosszú időn keresztül sokkal jobban állt. De hát Bukarest nem hadakozik az EU-val, simán megkapta a járványalapból kiutalt pénzeket. Már 6 milliárd eurónál tart, míg Budapestnek és Varsónak előbb teljesítenie kell a jogállami feltételeket.
Névtelenséget kérő uniós források úgy értékelik, hogy Románia a térségben a jó kormányzás példája lehet, ha sikerül elkerülni a korrupciót a milliárdok felhasználásánál. A lej stabilitása ugyancsak fontos tényező, különösen a forinthoz viszonyítva, amely rekordmélységekbe zuhant. A magasabb bérek miatt már sok magyar vállal munkát romániai cégeknél.
Viszont hátrányos a folyó fizetési mérleg nagy hiánya, a lakosság elöregedése és a krónikus bürokrácia, amely gátolja az infrastruktúra fejlesztését. Továbbá jelentős eltérések vannak egyes régiók fejlettségi szintje között. Bukarest ebben a tekintetben messze éllovas.
https://www.yahoo.com/finance/news/romania-quietly-catches-richer-neighbours-091849862.html
Die Presse
Az Európai Néppárt elnöke hírek szerint arra számít, hogy felbomlik Strasbourgban az az erősen jobboldali Konzervatívok és Reformerek-tömörülés, amelynek vezető ereje a római koalíció élén álló Olaszország Barátai. Az érdekelt pártok egy része várhatóan csatlakozik ahhoz a jobboldali-nacionalista tömbhöz, amelyet Orbán Viktor igyekszik tető alá hozni. Viszont előreláthatólag lesznek olyanok, amelyek a mérsékelt jobbhoz sorolnak be be.
A magyar politikus azóta próbálkozik egy gyűjtőszervezet felépítésével, hogy a Fidesz kivált a Néppártból.Bár a kísérletet idáig nem koronázta siker, de a kormánypárt képviselői ezért nem csatlakoztak egyetlen frakcióhoz sem. Ugyanakkor Manfred Weber az utóbbi időben kétszer is tárgyalt a posztfasiszta olasz miniszterelnök asszonnyal. Úgy tudni, éppen azért, mert azt szeretné, ha részben Meloni támogatásával a jövő évi EP-választás után is a konzervatívok adnák a legerősebb frakciót.
De mostanában a Bizottság elnöke is megfordult a római miniszterelnöki palotában. Von der Leyen ugyanis azon van, hogy megtartsa tisztségét, és ehhez szüksége lesz a nemzetközi kérdésekben visszafogottnak mutatkozó Meloni segítségére (is). Utóbbi hajlik is az együttműködésre, mivel Brüsszel még nem hagyta jóvá, hogy az olaszok megkapják a gazdasági segélyalapból a nekik járó 200 milliárd euró 3. részletét is.
https://www.diepresse.com/6236149/italiens-umgarnte-postfaschistin?from=rss
Der Standard
A volt cseh külügyminiszter úgy látja, hogy Ausztriának világosan állást kellene foglalnia Magyarország és Szerbia kapcsán, és nem szabad úgy viselkednie, mintha Budapest szövetségese volna. Az Orbán-kormány ugyanis Oroszország kapcsán úgy jár el, mintha az EU ellensége volna. Belgrádnak szintén választania kell Moszkva és Brüsszel között.
Karl Schwarzenberg, akit nyugodtan lehet az egyik legutolsó nagy formátumú közép-európai politikusnak nevezni, elvileg szorgalmazná, hogy Bécs tartson fenn jó viszonyt a két országgal, de nem a mostani körülmények között. Viszont nagyon derűlátó Amerikát illetően, úgy értékeli, hogy az ottani demokrácia igen stabil.
Megerősíti, hogy szerinte széthullhat Oroszország, hiszen pl. a Kaukázusban több körzet is önállóságra törekszik. Ugyanez vonatkozik Szibéria bizonyos területeire is, csak kérdés, hogy utána meddig tudnák megőrizni függetlenségüket, hiszen a túloldalon ott van a túlnépesedett Kína.
A több mint 90 éves Schwarzenberg szomorúan konstatálja, hogy a világ semmit sem okult, több mint 1000 év után még mindig háborúzik. De hát az ember nem változik: ugyanolyan gonosz, húsevő majom marad, amilyen mindig is volt, ezért szívesen agyonveri a másikat. Viszont minden háború megváltoztatta Európát, érvényes ez más a napoleoni hadjáratokra is, ám ebben nincs semmi különös.
Washington Post
A konzervatív lap azt hangsúlyozza, hogy a brazil demokráciának erősnek kell lennie a lázadással szemben. Az egész vasárnapi roham olyan volt, mintha az erőszakos, jobboldali tömeg szó szerint lemásolta volna az amerikai törvényhozás két évvel ezelőtti ostromát. A csőcselék ezúton is a közösségi médián keresztül mozgósított, azt állítva, hogy választási csalás történt. Habár nem volt annyi halott és sérült, mint annak idején Washingtonban, a história gusztustalan módon arról tanúskodott, hogy a Trump-féle támadás iskolát teremtett a világban.
Ám ezúttal nem sikerült puccsot kiprovokálni, és ez jó. Zavaró viszont, hogy a söpredék könnyen eljutott a Parlamenthez, az elnöki hivatalhoz, valamint a Legfelsőbb Bírósághoz, a rendőrség nemigen állta útját. A felelősség java Bolsonarót terheli, bár hivatali ideje során nem követett el olyan kirívó törvénysértéseket, mint Trump. Azon kívül nem hívott fel nyíltan a táncra, viszont elvetette az erőszakot.
Ám folyamatosan uszított csalásra hivatkozva még a választás előtt és nem volt hajlandó minden kétséget kizáróan elismerni Lula győzelmét. A beiktatási szertartáson sem volt jelen. Ily módon kétségbe vonta a demokráciát és táplálta azokat az összeesküvés elméleteket, amelyek a vasárnap azután robbantak.
Az eset azt igazolja, hogy Brazília teljesen megosztott, és hogy a szélsőjobbos kisebbség kapható az erőszakra. Lula azt sem tudja, hol áll a feje a sok teendőtől, de teljesítenie kell ígéretét, hogy bíróság elé állíttatja a tetteseket. Ebből a szempontból pozitív példa az amerikai vizsgáló bizottság ténykedése. Az Egyesült Államoknak támogatnia kell az elnököt, hogy a vasárnapi incidens csupán egy felsült lázadás utolsó görcsének bizonyuljon.
FT
Az első számú európai napilap vezércikke azt emeli ki, hogy veszélyes volt a brazil lázadás, de visszaköszönt a két évvel ezelőtt washingtoni zavargás. Az átfedések megdöbbentőek. Egy szélsőjobbos horda megtámadja a törvényhozást, mert nem nyugszik bele a választás kimenetelébe. Kulcsfontosságú épületeket dúlt fel, mielőtt a biztonsági egységek eltávolították őket. Ez esetben is egy szélsőséges ikont illeti a vád, hogy ő gerjesztette az egészet.
A különbségek azonban ugyancsak jelentősek. Bolsonaro már elhagyta hivatalát és legutóbb Floridában bukkant fel. Igazából senki sem vonta komolyan kétségbe, hogy Lula nyert. Az előd nem támogatta nyilvánosan a lázongást, de csak akkor határolta el magát tőle, hogy az már kudarcot vallott.
Mindebből azonban nem következik, hogy szabad volna alábecsülni a további veszélyeket. Amit két napja látott a világ, az bizonyos tekintetben felülmúlta a washingtoni eseményeket. Hiszen egyszerre három kulcsintézmény került a söpredék kezére. Egy-két rendőr szelfizett a tiltakozókkal.
De a demokrácia alapjai szilárdnak bizonyultak, a jogállam kitartott. Lula visszafogott dühvel reagált. A tábornokok, akik 21 éven át irányították az országot, hűek maradtak az alkotmányhoz. A gyors nemzetközi reakció láttán nem lehet kétségük, hogy mekkora az új kormányzat támogatottsága.
Bolsonarónak az eddiginél sokkal határozottabban el kell ítélnie a lázadókat. Ami lejátszódott, az csak kiemeli, hogy a szélsőjobb részéről tartós fenyegetés éri a demokráciát. Lehet, hogy két korábbi vezetőjük elvesztette hatalmát, de a világban nagyon is eleven a szélsőjobb.
https://www.ft.com/content/d1d1d91a-7fdc-47ef-9b81-a260432baa51
Der Standard
A brazil állam központja ellen intézett támadás kapcsán az osztrák újság háttérmagyarázata kifejti, hogy az USÁ-ban, Magyarországon és Olaszországban egyaránt erősen jobbra lendült ki az inga. Továbbá Trump változatlanul példakép a jobboldali-populisták számára. De amikor leváltott politikusok tíz körömmel ragaszkodnak a hatalomhoz és az általuk felheccelt hívek nem ismerik el a választási eredményt, nos, akkor veszélybe kerül a demokrácia.
És minden nemzeti sajátosság ellenére is jelentős hasonlóságok vannak a táboron belül. A kommentár nem szeretné lebecsülni Magyarország jelentőségét, de 10 évvel ezelőtt még döbbenet fogadta volna, ha a magyar miniszterelnököt sztárként üdvözlik az amerikai új jobboldal konferenciáján.
Az Orbán-kabinet azonban már rég a jobboldali-populista kormányzás egyik bástyája lett. A politikus nemzetközi hálózatot próbál létrehozni, odahaza pedig megmutatja, miként lehet aláásni a demokráciát, de úgy, hogy formálisan ne számolja fel.
Trump számára csakis a győzelem a fontos. Követői ma szép számban ülnek a törvényhozásban és maguk előtt terelik a mérsékelt erőket, amint azt a Képviselőház elnökének megválasztása bizonyította. Modellül szolgálnak Bolsonaro tábora számára, hiszen Lula kisebbségben van a parlamentben.
Ugyanakkor az olasz kormányfő mérsékletet tanúsít mind Ukrajna, mind a költségvetés ügyében, Trumppal és Bolsonaróval a két koalíciós vezér, Salvini és Berlusconi rokonszenvezik nyíltan. De Meloni idáig sikeresen kötőféken tudta tartani őket. Az ok: az eredendően instabil Olaszországban fenn kell tartani az igencsak jobbos hatalmat és ennek a politikus még a saját nézeteit is alárendeli.
FT
A világ legjelentősebb külpolitikai szakértőinek nagyjából a fele igen borúlátó Oroszország és Kína jövőjét illetően. Az elemzőket az Atlanti Tanács nevű kutató központ kereste meg és a 167 szakember nagyjából fele azt vallja, hogy a következő 10 évben az orosz állam megbukik, illetve még az is elképzelhető, hogy felbomlik. Utóbbit kiválthatja forradalom, polgárháború, vagy egyszerűen az, hogy egyes részei a kiválás mellett döntenek.
A felmérést irányító programigazgató úgy kommentálta az eredményt, hogy az ukrán háború bumerángként üthet vissza, nem csupán a vezetésre, hanem az egész országra. Nyugati illetékesek szerint az orosz állam máris jelentősen meggyengült, gazdasági teljesítménye egyre zsugorodik – köszönhetően a szankcióknak., amelyek évtizedekkel vetik vissza az oroszokat.
Ugyanakkor az összesítésből az derül ki, hogy a hozzáértők nagy többsége azt várja: Kína lerohanja Tajvant. Továbbá, hogy a következő 10 évben újabb ország jut atomfegyverhez, 68 % Iránra tippel ez ügyben. Ezzel párhuzamosan azt jósolják, hogy az amerikai befolyás némiképp visszaesik. Csupán hozzávetőleg egyharmad hiszi, hogy az USA 2033-ban is a földkerekség vezető diplomáciai, illetve gazdasági ereje lesz. Szóval mozgalmas évtized áll előttünk.
Russia at risk of becoming failed state, say foreign policy experts
