A tavaszi parlamenti választás előtt a NER népszerűsége csökkent, az ellenzéki összefogás pedig erősödött, azonban az Orbán-kormánynak kapóra jött az Oroszország által elindított háború. Márki-Zay a Partizán című műsorban többször elhangzott kérdésre – nyújtsunk-e katonai segítséget Ukrajnának – így válaszolt : „…ha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is. De egyelőre erről szó sincs”. Ezt a szövegkörnyezetből kiragadott mondatot kapta fel a propagandasajtó, s kezdte sulykolni: az ellenzék magyar katonákat küldene harcolni Ukrajnába. A Népszava cikke foglalja össze a kormány háborús kommunikációjának lényegét.
Bár nem illik ilyet mondani, az Orbán-kormánynak jól jött az ukrajnai orosz agresszió, ráadásul a hatalom ügyesen ki is használta a konfliktust, s nemcsak az országgyűlési választási kampányban kamatoztatta, de azóta is mindent a háború szemszögéből kommunikál, legyen az kül- és belpolitikai, vagy gazdasági krízis – írja a Népszava.
Tomboló, rengeteg halálos áldozatot követelő koronavírus-járvány, radikálisan meglódult infláció, és egy meglepően sokakat megmozgató, s ebből a szempontból feltétlenül jól sikerült ellenzéki előválasztás: a 2010-es fülkeforradalom óta az Orbán-kormány talán a legnehezebb időszakát élte tavaly év végén. A közvélemény-kutatók némelyikénél az addigra Márki-Zay Péter mögött – mint utóbb kiderült, látszólag – egyesült ellenzék átvette a vezetést a teljes népesség körében, de az óvatosabbak, mint a Medián is, döntetlent mért az előválasztás sikere és a különféle krízisek nyomán. Ekkor még úgy látszott, ha az ősz elején kezdődött tendencia folytatódik, az ellenzék akár meglepetést is okozhat a 2022-es parlamenti voksoláson, ám februárban Oroszország lerohanta Ukrajnát, s ezzel nemcsak nemzetközi téren, de a honi belpolitikában is új fejezet kezdődött: a választásokon minden idők legnagyobb, kétharmados Fidesz-KDNP-s győzelme született -olvasható a cikkben.
Orbán Viktor szavai nyomán – amiket az orosz elnöknél tett látogatása után mondott – a teljes kormányzati sajtó arról harsogott, hogy Oroszországnak esze ágában sincs megtámadni Ukrajnát. Amikor ez mégis megtörtént, a NER kommunikációs gépezete összeomlott, jó néhány napig úgy látszott, ezzel tovább csökkenhet a kormány népszerűsége. Ekkor jött kapóra Márki-Zay Péter már idézett mondata.
A kezdeti bénultságot követően tehát beindult az orbáni propagandagépezet, amelynek Márki-Zay Péter Gulyás Mártonnak, a Partizán TV-ben adott interjúja is muníciót szolgáltatott – olvasható tovább a Népszava cikkében. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról beszélt, hogy Magyarország a NATO tagjaként, a szövetség keretein belül mindenféle segítséget és támogatást megadhat Ukrajnának, majd amikor műsorvezető sokadszorra kérdezett rá, hogy akár katonai segítséget is adna-e, Márki-Zay azt mondta: „ha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is. De egyelőre erről szó sincs”. Ezt a szövegkörnyezetből kiragadott mondatot kapta fel a propagandasajtó, s kezdte sulykolni: az ellenzék magyar katonákat küldene harcolni Ukrajnába.
Nem vagyok benne biztos, hogy Márki-Zay hibázott, Gulyás viszont nagyon ki akarta hajtani belőle a választ – véli Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója. – Márki-Zay válasza egy normális politikai térben teljesen vállalható lett volna, de lehetett volna körültekintőbb, hiszen tudnia kellett, a propaganda bármit ki tud forgatni. A kormány ugyanis egyszerűen kihasználja, hogy a választók jelentős része a legtöbb témában tájékozatlan, egy átlagos állampolgártól sajnos nem is elvárható, hogy tisztában legyen a NATO-szerződés 5. cikkének tartalmával. Ha nagyon sarkítani akarnék, akkor minden idők legnagyobb kétharmados sikere tulajdonképpen ennek a kiragadott szövegnek köszönhető, illetve az erre adott „válasznak”: a béke fontossága, a „mi fiaink” megvédése hívószó volt mindenki számára, aki nem volt tisztában az előzményekkel, az eredeti szöveggel – idézi Hann Endrét a Népszava.