címlap: A tanárok kirúgása miatt tüntettek Budapesten december 3-án. Foto: REUTERS/Marton Monus
Die Presse
Bevált a jogállami mechanizmus, amelyet első ízben Magyarország ellen vetettek be. Ezt mondta az osztrák Európa-ügyi miniszter asszony arról, hogy az EU 6,3 milliárd eurót visszatart az Orbán-kabinettől a jogállami aggályok miatt. Karoline Edtstadler kijelentette, hogy jogosak voltak a jogállami félelmek. Az ellenintézkedés ugyanakkor szerinte elvezet oda, hogy végrehajtsák a reformokat. Kifejtette viszont: Orbánnak kell megválaszolnia, vajon elszámította-e magát, amikor fontos uniós döntéseket próbált megtorpedózni.
Az osztrák politikus abból indul ki, hogy a magyar fél eleget tesz a megkövetelt változtatásoknak, a Bizottság felügyelete mellett. Ő maga bízik Brüsszelben, amely további pénzek befagyasztását kezdeményezte, és azt a 26-ok meg is szavazták. Viszont addig nem lehet szó az alapok megnyitásáról, amíg nem bizonyosodik be, hogy a magyar vezetés maradéktalanul eleget tett a követelményeknek.
Szólt arról is, hogy Magyarországon mindenképpen jegyzékbe kell venni a migránsokat. Mert az nem járja, hogy ezek az emberek csak úgy átsétáljanak magyar földön, és hivatalos regisztráció nélkül lépjenek be Ausztriába. Be kell tartani ez ügyben az EU szabályait, még a magyar kormánynak is – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a migráció ügyében a menekültpolitikának a szolidaritásra kell épülnie. Azaz senki sem vonhatja ki magát a közös normák hatálya alól. És hogy ne legyen kétség afelől, kihez intézi a szavait, megjegyezte, hogy ugyanakkor vannak közös kezdeményezések a magyar féllel, pl. hogy közös járőrök működnek a szerb határ mentén.
Euractiv
Orbán Balázs felvetette, hogy az Unió vezetőinek és Bizottságnak meg kell vitatniuk a szankciók hatásait, mármint azok milyen következményekkel járnak a tagállamokra, különösen az energiaválság miatt. A miniszterelnökség politikai igazgatója, Orbán Viktor fő tanácsadója megismételte, hogy a megtorló intézkedéseknek akkor van értelmük, ha jobban sújtják Oroszországot, mint a földrészt.
Úgy fogalmazott: komolyan fel kell mérni a helyzetet, mielőtt a tagok belevágnak a 10. vagy 11. csomagba. A legközelebbi csúcstalálkozó előreláthatólag február elején lesz, a téma a migráció, miután megint megélénkült a hullám és egyre nagyobb az igény a közös megoldásra.
Orbán Balázs ugyanakkor közölte: energia-ügyben a magyar fél további területeken kér különleges elbánást – olyan esetekben, ahol a retorzió miatt a kontinenst nagyobb károk érik, mint Moszkvát. Hogy a magyar fél miért vettette le legutóbb két másik hivatalosság mellett az utazási tilalom alá helyezett személyek listájáról az orosz energia minisztert, azt válaszolta, hogy itt a magyar energiabiztonságról van szó. Hiszen sűrűn kell tárgyalni a politikussal.
Reuters
A kommentár úgy látja, hogy a gazdasági zűrzavar meg fogja törni Orbán erős ember mentalitását. A kormányfő a súlyos gazdaság válság, a lázongó lakosság és a külföldi tőkeigény szorításában azzal tölti majd a következő évet, hogy baráti viszonyt alakítson ki a uniós partnerekkel, miután éveken át gúnyolta őket.
A Canossa-járás triviálisnak tűnik a járvány és a háború után, mivel mindkettő jobban megviselte a magyar gazdaságot, mint a szomszédokat. Az államadósság a DGP 75 %-ánál jár és a külföldi befektetők nem tolonganak a magyar papírokért, ezért az erős ember nem boldogul az EU befagyasztott 13 milliárdja nélkül. Csak 5,6 milliárd felhasználásra kapott elvi engedélyt, miután két kérdésben is engedett. A többi azonban egyelőre lóg a levegőben, megtorlásként, amiért a magyar fél nem hajlandó visszacsinálni az emberi jogokat és a bírák függetlenségét korlátozó jogszabályokat.
A brüsszeli alapok nélkül Orbán kénytelen lesz visszakozni a legtöbb populista gazdasági intézkedés ügyében. Az üzemanyagokra elrendelt ársapka megdobta a keresletet, ugyanakkor piaci torzulásokhoz vezetett. Hogy hozzájusson a pénzhez, elég komoly reformokra kényszerül, különben nem tudja meggyőzni a Bizottságot, hogy a támogatások ezúttal nem barátok és üzletfelek zsebében kötnek ki.
Eddig bőven kihasználta a lehetőséget: a Transparency International korrupciós listáján Magyarország 10 év alatt az 54-ről a 73.. helyre esett vissza. Hazai népszerűsége viszont töretlennek tűnik. A gazdasági káosz esélye azonban erősen afelé tereli majd, hogy visszalépjen olyan ügyekben, amelyekben a legkihívóbb illiberális álláspontot foglalta el.
https://www.reuters.com/breakingviews/economic-chaos-will-break-orbns-strongman-spirit-2022-12-20/
FT
A lap gazdasági fő elemzője szörnyűnek tartja az idei évet, ám úgy látja, akadt azért egy-két reménysugár is. Nyugaton ismét sikeresnek bizonyult a demokrácia, így nem minden volt eleve rossz. Martin Wolf szerint azonban kevesen fognak bánkódni a búcsúzó esztendő miatt, hiszen az események közé beletartozott, hogy egy alávaló önkényúr brutálisan rátámadt a szomszédjára. Száguld az infláció, megélhetési válság tört ki.
Esnek az értékpapírok árai, hatalmasak a piaci mozgások. Nagy lépések történtek a kínai és az amerikai gazdaság szétválására, két versengő tömb van kialakulóban, az oroszok Peking oldalán állnak. Miközben a világ még nem teljesen tért magához a járvány után.
De lehet, hogy még ennél is rosszabb jön. Putyin kiismerhetetlen, de Hszi is, amint azt a kínai Covid-politika mutatta. Nem tudni továbbá, az EU kitart-e Ukrajna mellett, amikor romlik a gazdasági helyzet. Ezzel együtt azért nem kell kétségbe esni 2022 miatt.
A háború összehozta mindazokat, akik osztják a demokratikus értékeket. A NATO újjászületett. Németország fordulatot hajtott végre, a svédek és a finnek feladták a semlegességet. Zelenszkij megnyerte a propaganda háborút.
De nem csak Putyin az az erős ember, aki gyengébbnek látszik, mint egy éve. Idetartozik Hszi és Trump is. A globalizáció nem szenderült jobb létre, a legtöbb ország megértette, hogy boldogulásához szükség van virágzó nemzetközi kereskedelemre.
Az embert könnyen letaglózzák a veszélyek, igazságtalanságok, a viszályok és kudarcok a világban. De nem mindegyik jelentett katasztrófát az idén. Akik hisznek a demokráciában, a jogállamban, a gazdasági fejlődésben, a globális integrációban, a szilárd pénzpiacokban és a monetáris stabilitásban, azok számára nem is volt olyan rossz év az idei. De reméljük, hogy 2023 még jobb lesz. Annak kell lennie.
Guardian
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Trump számára rettenetes év az idei, mivel a törvényhozás január 6-i ostromát vizsgáló bizottság példátlan módon vádemelést javasol a volt elnök ellen. A testület ajánlása értelmében az igazságügyi tárcának, ahová az ügyészség is tartozik, perbe kell fognia a politikust, mert az megpróbálta megváltoztatni a választási eredményt, majd amikor kiderült, hogy az nem megy, akkor a Kapitólum megrohamozásra buzdított – ennek azután több halottja lett.
Az állásfoglalás persze javarészt jelképes, mégis határkő. És csak tetézi Trump sorozatos kudarcait. Ahogy bejelentkezett 2024-re, az vérszegény volt és lapos. Egy new yorki esküdtszék adócsalásban találta bűnösnek az egyik vállalkozását. Hamarosan eldől, hogy nyilvánosságra hozzák-e adóbevallásait az utóbbi hat évről. És akkor még ott van a rengeteg civil per, illetve bűnügyi eljárás ellene.
Amit a vizsgáló bizottság bizonyítékként felsorakoztatott, az lenyűgöző. Egyértelműen tanúsítja azoknak a napoknak a brutalitását és Trump bűnösségét. Saját munkatársai vallották, hogy megmondták neki: vesztett, és hogy intse nyugalomra a tömegeket. Ám nem hallgatott rájuk.
Viszont ily módon fokozottan veti be magát az elnökjelöltségért megvívandó harcba, mert úgy gondolja, hogy a hatalom jelenti a legjobb védelmet számára. És várhatóan még inkább kiállnak mellette makacs támogatói. A republikánus szavazók kétharmada továbbra is biztos abban, hogy Biden törvénytelenül nyert.
Ám a közvélemény kutatásokban elfordulnak Trumptól. De nagy butaság volna leírni. Annyi mindent túlélt már, amibe bárki más belebukott volna. Viszont ha nem tud lábra állni, akadnak, akik átveszik a forgatókönyvét. Ám pont ezért kell pontosan feltárni, mit is művelt, akár elmarasztalják a végén, akár nem.
FT
Constanze Stelzenmüller, az amerikai Brookings Intézet Amerikával és Európával foglalkozó részlegének vezetője arra figyelmeztet, hogy a nyugati szövetség akaratlanul elősegítheti Putyin győzelmét Ukrajnában. Az elnök ugyan nem tett semmi olyat, ami az atomfegyver bevetésére utalna – Washington és Peking nem hagyott kétséget afelől, hogy ha mégis ilyesmire vetemedne, az kemény következményekkel jár, ám téves volna ebből azt a következtetést levonni, hogy működik a feltartóztatás.
Az orosz rakéták és drónok egymás után csapódnak célba, ennyire súlyos még nem volt a helyzet a háború kezdete óta. Mi ez, ha nem eszkaláció? Ha Kijev nem kapja meg a megfelelő védelmi fegyvereket, akkor a szövetségesek Ukrajna vereségét kockáztatják, tévedésük folytán Moszkva felülkerekedhet. A hasznot pedig Kína zsebelné be.
Továbbá a feltartóztatás elmélete feltételez egy bizonyos szintű észszerűséget. Ám amikor a Kreml ura kirohan az ukrán nácik és a nyugati sátánizmus ellen, akkor ez nem annak a paranoid kivetülése, hogy fél saját rendszerének menthetetlen rothadásától?
Valójában az ukránok nyugati partnerei két dolog közül választhatnak: egy vagy két bedőlt hatalmi rezsim legyen-e Európa keleti felében. Viszont ha Ukrajna megkapja az esélyt a győzelemre és át tud alakulni jól védett, stabil demokráciává, az nagy biztonsági nyereség volna a földrész számára. Egyben pedig modell az oroszoknak. Természetesen, Putyin ez utóbbitól tart a leginkább.
The west’s axis of prudence risks a Kremlin victory by default in Ukraine
