Címlapkép: APA / AFP / Kenzo Tribouillard
FAZ
A német diplomácia vezetője úgy foglalt állást Bukarestben, a NATO külügyminiszteri fórumának margóján, hogy Németország más partnerekkel együtt a Bizottság kezdeményezésének megfelelően kíván eljárni – a jogállami mechanizmusban foglaltak alapján. Annalena Baerbock megjegyezte, hogy a jogállamiság az európai demokrácia és az egységes piac gerincét alkotja.
Le Figaro
A haladó EP-erők nyomása hatott, noha 10 nappal ezelőtt mind Strasbourgban, mind a Tanácsban kevesen gondolták volna, hogy a Bizottság a végén ennyire határozott lesz. Daniel Freund, a német zöldek törvényhozója azonban ezzel együtt úgy véli, hogy a siker csak viszonylagos. Merthogy egyfelől történelmi fejlemény a felzárkózási források befagyasztása, ám ez a 7,5 milliárd euró nem több, mint 20 %-a annak, amit Magyarország felmarkolhat a 2027-ig érvényes költségvetésből.
https://www.lefigaro.fr/international/hongrie-bruxelles-gele-des-fonds-promis-a-budapest-20221130
Washington Post/AP
Az Európai Néppárt egyik EP-képviselője történelmi pillanatnak nevezte a jogállam védelme szempontjából, hogy a Bizottság kezdeményezte: az EU egyelőre ne fizessen ki milliárdokat az Orbán-kormánynak. A finn Petri Sarvamaa úgy fogalmazott: ha az Unió nem képes megakadályozni, hogy ezek az alapok ne tűnjenek magyar földön el kézen-közön, akkor nem szabad utalni a forrásokat.
Habár Magyarország azt hajtogatja, hogy a kérdést nem köti össze más témákkal, Brüsszelben sokan tartanak attól a magyar vétófenyegetések láttán, hogy Orbán Viktor megpróbálja megzsarolni a többieket, mármint hogy azok nyissák meg a pénzcsapot, mind a költségvetésből, mind a járványkeretből.
Ha a felzárkózási források ügyében a Tanács a Bizottság álláspontjára helyezkedik, ez még nem jelenti azt, hogy Budapest azonnal búcsút inthet a támogatásnak. Ugyan nem folyamodhat apanázsért infrastrukturális célokra, de ettől még befolynak az előző költségvetésből érkező összegek.
Die Welt
A keletnémet Szászország zöldpárti Európa-ügy minisztere úgy látja, hogy a Bizottság erős jelzést jelent Magyarország számára a demokrácia kapcsán. Katja Meier kifejtette: aki lábbal tapod a jogállamiságon és módszeresen lenyúlja az uniós pénzeket, az saját hibájából nem támaszthat igényt a szubvenciókra. Hozzátette: a pénzügyminisztereknek el kell fogadniuk Brüsszel javaslatát, már csak azért is, hogy megőrizzék az Unió szavahihetőségét.
Die Presse
Orbán elszámította magát, miközben Brüsszellel birkózott és ez még sokba kerülhet neki. Mivel vonakodik végrehajtani a reformokat, veszélybe kerül az uniós támogatások nagy része. De hát addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. 38-oldalas indoklásában a Bizottság úgy értékeli, hogy az égbe kiáltó korrupció és a kliens-rendszer ellen kilátásba helyezett lépések nem elegendőek. És egy maró megjegyzés a végéről: a helyzetet csak súlyosbítja a magyar közigazgatásban tapasztalt gyakorlat.
Az egymást követő éves uniós értékelések nem nevezték ugyan néven Orbán Viktort, de rendszeresen szóvá tették, hogy az anyagi visszásságok a politikai hatalom csúcsáig érnek. Időnként ez a családot jelentette, lásd a miniszterelnök fejének üstökösszerű üzleti karrierjét, mármint hogy sorra nyerte el az EU-s pénzekre kiírt pályázatokat.
Egyelőre azonban nem úgy néz ki, hogy a politikus beadná a derekát, a reformok ugyanis megroppantanák hatalmának alapját, tehát, hogy a kegyenceknek osztogatja az uniós támogatásokat.
https://www.diepresse.com/6222268/teure-eu-abfuhr-fuer-viktor-orban
Spiegel
Egyre szűkül Orbán mozgástere, mert Brüsszel komolyan gondolja, amivel évek óta fenyegetőzött, hogy ti. fagyasszák be a Magyarországnak szánt 13,3 milliárdos apanázst. A kérdés csak az, hogy megbénítja-e a miniszterelnök bosszúból az integrációt. Miközben korrupt rendszer segítségével irányítja az országot, meggyengíti a sajtószabadságot, diktál a kisebbségeknek, ám épp ezért most felvetődött, hogy vonják meg tőle a milliárdokat.
De hogy így lesz-e, az cseppet sem biztos, mert félő, hogy ezek után a magyar vezetés ott tesz keresztbe, ahol csak tud. Orbán régóta arról nevezetes, hogy teljesen más területen vétóz. Most pl. gátolja, hogy az EU 18 milliárdos kölcsönt vegyen fel Ukrajnának és elutasítja a multikra kivetendő egységes minimumadót is. Így akarja kikényszeríteni, hogy megkapja az anyagi mankót. Beleköphet a levesbe az újabb oroszellenes szankciók kapcsán is. Mint ahogy szintén blokkolja a svéd és finn NATO-felvételt.
Ám a Bizottság és több más tagállam is láthatóan megpróbál a szükségből előnyt kovácsolni, vagyis rávenni a politikust, hogy adja fel az ellenállást az említette témákban. Ehhez jól jön, hogy a brüsszeli segítség már a háború előtt a magyar GDP 3,5 %-át jelentette. Az államkasszát megviselik a magas energiaárak, az infláció miatt az alapkamat már 17 % felett jár, a jegybank így akarja kivédeni a forint bedőlését.
A kérdés az, hogy melyik oldal őrzi meg a végén a hidegvérét. Orbán, aki a gazdaság miatt aggódik, vagy az Unió, amely veszélyben látja saját cselekvőképességét.
Süddeutsche Zeitung
Az Európai Bizottság azt követeli, hogy az autoriter Orbán Viktor erősítse meg a jogállamot és gyűrje le a korrupciót, vagyis Brüsszel emeli a tétet a jogállam leépítése ellen vívott harcban, egyben véget akar vetni az éktelen korrupciónak. Ehhez a mézesmadzag és korbács módszerét alkalmazza. Ha bejön, az kemény csapás lenne a magyar vezető számára, hiszen jócskán osztogatott a választási kampányban, ugyanakkor a költségvetés hiánya ez évben várhatóan meghaladja a 6 %-ot. Ezért adót kellett emelnie, ráadásul az infláció már túljár a 20 %-on.
A rafinált taktikus Orbán újabban fontos döntéseket blokkolt, így a pénzügyminiszterekre drámai összecsapás vár, amikor kimondják a végső szót. Uniós diplomaták azonban bíznak abban, hogy a magyar kormányfő feladja az ellenállást, ha cserében megnyílik számára a koronaalap.
Az idő szorít, mert ha nincs meg a zöld jelzés, akkor Magyarország elveszti a szóban forgó 5,6 milliárd 70 %-át. Hogy a végén az lesz, amit a Bizottság szeretne, az nem biztos, de valószínű.
A CSU-s Monika Hohlmeier, az EP Államháztartási Ellenőrző Bizottságának feje egyetért a pénzek befagyasztásával. Azzal érvelt, hogy a magyarországi jogsértés olyan mértékű és súlyos, hogy azt nem lehet néhány hónapon belül, kozmetikai reformokkal orvosolni.
Der Standard
Az egész Unió számára hatalmas jelentőségű a vita Orbánnal, aki leplezetlenül uszít az EU ellen. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatón a három biztos láthatóan mindent bevetett, hogy világosan, ugyanakkor óvatosan, a lehető legtárgyilagosabban mutassa be a „magyar ügyet”.
Mindenesetre a bizottság elhatározása történelmi. Johannes Hahnt, a költségvetés felelősét ugyanakkor nyilvánvalóan zavarja, hogy Orbán szalámitaktikát alkalmaz és csak apránként hajlandó engedményekre. Az osztrák politikusnak elege van az ígéretekről. Ahogy elmondta: a magyar vezető olyan rendszert épített ki, amelyben szinte minden tőle függ. Ám sokan tartanak attól, hogy a kormányfő árukapcsolást alkalmaz, és megint a döntés halogatását igyekszik elérni. Nagyon úgy tűnik, hogy a Bizottság türelme a vége felé jár.
Euractiv
Hahn közölte a sajtóértekezleten: bízik abban, hogy Magyarország feladja elutasító álláspontját Ukrajna anyagi megsegítése kapcsán, de jelezte, hogy a Bizottságnak van B terve. Részleteket azonban nem árult el. Viszont azt fejtegette, hogy a hitelből a magyar kormánynak csupán 6 millió eurót kellene állnia, és ez annyira csekély összeg, hogy semmi sem indokolja a távolmaradást.
A portál idézi Petri Sarvamaat, aki az EPP nevében azt mondta: a magyar vezetésnek épp elég ideje volt a kért intézkedések bevezetésére, de nem tett meg mindent az aggályok eloszlatására. Így nagyon helyes, hogy a Bizottság a pénzek felfüggesztését kezdeményezi. Azaz Brüsszel ugyanúgy vélekedik, mint az Európai Parlament.
Guardian
Az EU illetékesei úgy gondolják, itt a ritka pillanat, hogy rávegyék Orbánt a reformokra, mivel a magyar gazdaság nagy bajban van. Ennélfogva az ország fokozottan rászorul a támogatásra. Ám ugyanezek a körök egyúttal aggódnak, mert a kormányfő ugyan változásokat ígért, ám közben fokozza a hatalom befolyását a bíróságokra, korlátozza a független sajtót és gyengíti a nepotizmus és a korrupció megfékezésére szolgáló intézményes gátakat.
FT
Szemtanúk azt közölték, hogy a bukaresti NATO külügyminiszteri értekezleten a magyar delegáció fenntartásait hangoztatta, miután az amerikai diplomácia vezetője azt sürgette, hogy a szervezet szálljon határozottan szembe Kínával. Úgy tudni, hogy a gazdasági összefonódás miatt Németország sem annyira harcias, mint az USA, így a források szerint Blinken vette az adást. Azaz nem kívánt ajtóstul rohanni a házba.
Washingtoni részről ugyanakkor azt jelentették hivatalosan, hogy a tagok mind inkább közös álláspontra jutnak a kérdésben. Az EU is felülvizsgálhatja a véleményét, mert rájön, hogy a szoros pénzügyi szálak folytán Peking diktálhat neki. Antonio Tajani, az olasz külpolitika irányítója úgy nyilatkozott: hiba megengedni, hogy Kína bevásárolhassa magát az európai infrastruktúrába, mert az csak neki jó, a földrésznek nem.
https://www.ft.com/content/6df14a27-4d0e-49ba-98eb-d9e7b3997486
Bloomberg
Újabb viszály támadt a lengyel koalíción belül, mivel a keményvonalas igazságügyi miniszter azt sürgeti, hogy a kormány ne engedjen Brüsszelnek a jogállami vitában. Ezáltal azonban veszélybe kerül a többség, miután Zbigniew Ziobro felvetette, hogy akár a szövetségből is kilépnek, ha nem teljesül a követelése. A politikus szerint egyáltalán nem szabad eleget tenni a Bizottság felhívásának az igazságszolgáltatás reformja kapcsán. Azzal vádolta Mateusz Morawiecki miniszterelnököt, hogy az átengedi az EU-nak az ország szuverenitását.
Vagyis ismét a felszínre került a régóta lappangó vita, miután a PiS tett még egy erőfeszítést, hogy hozzájusson a koronaalapból előirányzott 34,5 milliárd euróhoz. Ám ezt most meglövi a kisebb partner fellépése, pedig a Jog és Igazságosságnak nagyon kell a pénz, hiszen jövőre választások lesznek.
https://www.yahoo.com/news/poland-conflict-eu-puts-ruling-152542119.html
Washington Post
A vezércikk úgy látja, hogy a Covid alaposan felforgatta Kínát, hiszen 33 év óta először tízezrek lázadtak fel és követelik a járvány miatt elrendelt korlátozások feloldását, miután azok miatt úgy élnek, mintha rabok lennének. Az elején az emberek készek voltak áldozatokra, de mára oda lett a kormány iránti bizalom, mivel tovább tart a karantén, viszont nincs élelem és gyógyszer a lezárt övezetekben.
Egyes városokban szögesdróttal vették körül a fertőzött lakótelepeket, az ott élők ellátásáról azonban nem gondoskodtak. Korábban a Nagy Testvér a megfigyelő apparátussal gondoskodott arról, hogy legfeljebb helyi ügyekben lehessenek megmozdulások, de azokat gyorsan megoldotta vagy szétverette a rendőrséggel. Ezúttal viszont a 10 halottat követelő urumcsi tűzvész után az esetről készült filmfelvétel szélsebesen elterjedt a közösségi hálón, mielőtt a hatóságok levették volna.
Az eredmény az lett, hogy országszerte megemlékezéseket tartottak az áldozatok tiszteletére, miután mindenki a saját bőrén érzi a ragály miatt bevetetett szigort. De hát az arra is szolgál, hogy Hszi Csin-ping megerősítse a hatalmát. A tüntetéseken azután a részvevők szabadságot követeltek és sürgették az államfő távozását.
Hatalomnak látnia kellett volna, hogy ez lesz belőle. A közmédia mégis úgy tesz, mintha nem volnának demonstrációk. Ugyanakkor nem sok jót ígér a közlemény, amit az illetékes bizottság kiadott, mert abból az derül ki, hogy jön a kemény kéz és nem érdekes, mit szeretnének a tömegek. Ám 3 évtized óta először tízezrek keltek fel a szolidaritás jegyében.
https://www.washingtonpost.com/opinions/2022/11/30/china-protests-covid-freedom/
