FAZ
Magyarországot politikai kockázatok fenyegetik, mert ha nem kapja meg az uniós milliárdokat, azt megérzi a forint és az államháztartás is. A gazdaságra máris egyre nagyobb nyomás nehezedik. A fizetőeszköz tartósan gyengélkedik, elég ránézni az árfolyamra.
A következmények már akkor igen súlyosak lennének, ha csupán a brüsszeli apanázs egy része marad el. Hónapok óta tart a drágulás, közgazdászok ez évre 15 %-os inflációt jósolnak, ami az EU átlagának majdnem kétszerese.
Gulyás Gergely már szeptember végén szükségesnek látta közölni, hogy szó sincs az állam fizetésképtelenségéről. Szakértők szerint valóban nem kell tartani effajta veszélytől, még akkor sem, ha továbbra sem nyílik meg a pénzcsap. Ugyan az új adósság aránya az idén előreláthatólag eléri a GDP 6 %-át, ami a rangelsők közé tartozik Európában, ám az Erste Csoport fő elemzője utal arra, hogy külföldi valutában csupán az adósság nem egészen egynegyedét jegyzik.
Ugyanakkor e tartozások futamideje nagyjából 9 év, vagyis egyhamar nem kell visszafizetni a kötelezettségeket.
FAZ
Bár az utóbbi hónapokban külföldi befektetők jelentős összegeket ruháztak be Magyarországon, az érintett német vállalatok nem túl rózsásan látják a jövőt. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb felmérése szerint a magyar üzleti klíma az ősszel az utóbbi évek mélypontjára zuhant.
A cégvezetők a 2008-9-es válság óta nem tartották ennyire rossznak a kilátásokat, nem számoltak ily mértékben rossz konjunktúrával. A Kamara szerint azonban a régió hosszabb távon új lehetőségekhez juthat, ha alapvető változások állnak be a nemzetközi munkamegosztásban. És ha ezek az országok megfelelő kereteket teremtenek.
A közvélemény kutatásból egyébként az derül ki, hogy minden második német vállalkozás a beruházások visszafogására készül. Kedvezőbb viszont a kép a foglalkoztatásnál: minden 5. cég új alkalmazottakat kíván felvenni, és csupán 15 % gondol leépítésekre. Az érdekképviselet szerint a jelenséget részben a munkaerőhiány magyarázza, mivel az arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy tartsák meg az embereiket.
A cikk kitér arra, hogy a tekintélyuralmi magyar kormány 34 milliárd eurós támogatást ad a BMW Debrecenben építendő szupermodern akkumulátorgyárához, ám ezt az EU nem nézi jó szemmel. Brüsszel elégedetlen a korrupció elleni harccal, ezért be akarja fagyasztani a közösségi támogatásokat. Ha így lesz, az érzékeny veszteséget okoz a kis országnak. Az autógyártás, idevéve a beszállítókat is, kulcságazatnak számít. Jó ideje élvezi a hatalom nagyvonalú anyagi gyámkodását.
New York Times
Magyarország – legalább 20 másik kormánnyal az oldalán – vállalta, hogy több mint 150 millió dollárt ad, amiből 60 hajórakománnyi ukrán búza exportját fedezik jövőre, éspedig több olyan államba, amely a legszegényebbek közé tartozik a világban. Nagyjából egymillió ember helyzete enyhül ily módon.
A magyar kormány maga ellen fordította NATO-szövetségeseit, mivel fenntartja baráti kapcsolatait a Kremllel, ám tegnap Novák Katalin személyében a háború kezdete óta a legmagasabb rangú magyar vezető látogatott el Kijevbe. Az Orbán-kabinet nyilvánvalóan igyekszik eloszlatni a kialakult képet, mármint hogy a Moszkva elleni egységfront leggyengébb láncszeme.
Az államfő útját mindössze néhány nappal azelőtt iktatták be, hogy az EU meghozza a végleges döntést arról: folyósítsa-e a magyar félnek a visszatartott milliárdokat. Maga Novák arról beszélt a holodomor, a Sztálin által szándékosan előidézett éhínség 90. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián, hogy országának 150 ezer oka van támogatni Ukrajnát, amivel a kárpátaljai magyarok lélekszámára utalt.
Hozzátette: rémülettel tölti el, ami a szomszéd államban történik, megjegyezve, hogy kristálytiszta Putyin felelőssége a háborúért. Két másik hozzászóló, a lengyel és a litván miniszterelnök azonban közvetlen párhuzamot vont a múlt és – ahogy Mateusz Morawiecki mondta: a mostani agresszió imperialista terrorja között. Úgy fogalmazott: ha a világ megengedi, hogy Putyin folytassa az inváziót, akkor ő lesz a század Sztálinja.
Az újság emlékeztet arra, hogy az orosz elnök ellen a vád: az elektromos hálózat elleni légitámadásokkal azt igyekszik elérni, hogy a lakosság fagyoskodjon és ne legyen világítás, valamint ivóvíz sem, továbbá veszélybe kerüljön az egészségügyi ellátás. Emiatt azután a hatalom adja meg magát.
FT
A nyár elején esedékes török választás előtt az ellenzék hasonló cipőben jár, mint négy éve a hat magyar párt. Lát esélyt a győzelemre, de még cseppet sem biztos, hogy talál közös elnökjelöltet és félre tudja tenni az egymás közti ellentéteket. A megosztottság akkora, hogy egyes vezetők jelenleg még közös teára sem hajlandóak.
Végül az idén Magyarországon összejött a Fidesz-ellenes koalíció, csak éppen nem jutott semmire, mert a hatalom, akárcsak a törököknél jelenleg az AKP, bőkezűen osztogatott. Orbán a maga javára billentette el a pályát, miután megtagadta, hogy a riválisok a kormánypárttal azonos megszólalási lehetőséget kapjanak a közmédiában, no meg az állami támogatást sem mérte ki egyenlő mércével.
Azon felül a török politikában is sokat számít, hogy a kormánypárt masszív vidéki táborra támaszkodhat. Erdogan oldalakat vesz át Orbán forgatókönyvéből, pl. törvényt hozott a „dezinformáció” ellen, ami az ellenzék szerint lehetetlenné teszi a hatalom bírálatát. Az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy lényeges hiányosságok mutatkoznak a török demokratikus intézmények működésében.
Erdoğan charts an unconventional economic path to re-election
