címlap: Omar Marques—Getty Images
FAZ
A konzervatív lap a német tulajdonban lévő Duna Dráva Cement példáján mutatja be, miként vezeti járószalagon a befektetőket a nemzeti-jobboldali magyar kormány, amely előszeretettel avatkozik bele a gazdaságba. Vannak ágazatok persze, amelyeknek udvarol, lásd az autó- és akkumulátorgyártást, de az építőanyag ipar, az más.
A DDC-nek két gyára működik, az egyik Beremenden, a másik Vácott, tavaly az üzleti forgalma meghaladta a 63 milliárd forintot. Ám most extra adót vetettek ki rá, ami nagyjából a forgalom 90 %-ának felel meg. Ettől azután rögtön veszteséges lesz a tevékenység. És akkor még ott van a kiviteli tilalom.
A döntést a háborús szükséghelyzetre hivatkozva rendeleti úton hozták meg, és csak tetézi, hogy mennyire megdrágult az energia. Az importra viszont nem vonatkoznak a megszorítások, vagyis nem igaz a hivatalos érv, mármint hogy az építőanyag-ellátást kívánják ily módon biztosítani.
A dekrétumok élesen sértik az egységes piac szabadságjogait, hiszen itt célzott diszkriminációról van szó más uniós országok leányvállalataival szemben. Továbbá ellentétesek a tulajdon szabadságával, emellett pedig közvetve azoknak a nem magyar versenytársaknak kedveznek, amelyeket nem érint a szabályozás. Az export leállítása pedig az áruk szabad áramlását gátolja.
https://zeitung.faz.net/faz/unternehmen/2022-11-12/95724590d1242fdf66e7f7f678b74eca/?GEPC=s5
Die Welt
A helyettes lengyel igazságügyi miniszter szerint Brüsszel, a németekkel a háta mögött, csupán ürügyként használja a jogállami kifogásokat, mert bele akar avatkozni a belügyekbe. A héjának számító Sebastian Kaleta azonban mondott még ennél cifrábbat is. Így azt, hogy miközben országa minden segítséget megad Ukrajnának, a Nyugat cinikusan meg fogja támadni, de azt ígérte, hogy Varsó keményen védekezik, majd, ez hétszentség.
Hozzátette: semmilyen engedményt nem szabad tenni a Bizottságnak, noha az a koronaalapból megszavazott 36 milliárd euró mellett most már 75 milliárdnyi költségvetési támogatást is be akar fagyasztani. Az interjúalany azzal érvelt, hogy az a pénz jár országának, mégis szankciókat rendelnek el ellene, noha eleget tett a brüsszeli kívánságoknak, feloszlatta pl. a vitatott Fegyelmi Kamarát a Legfelsőbb Bíróságon.
Ám mint mondta, az látszik, hogy az EU rosszhiszeműen jár el, újabb és újabb követelésekkel áll elő. Célja ugyanis a lengyel hatalomváltás, más magyarázatot nem lehet találni, mivel a jogállammal nincs semmiféle gond. Arra a megjegyezésre, hogy ezt azért az Európai Bíróság, a Velencei Bizottság és az Emberi Jogok Bírósága nem így látja, azt válaszolta, valamennyi politikai döntést hozott, mert Lengyelországban a bíróságok egytől egyig függetlenek.
És hazudnak azok a német politikusok, akik az ellenkezőjét állítják, lásd Katarina Barleyt, az EP alelnökét, Manfred Webert, az Európai Néppárt vezetőjét, vagy akár Ursula von der Leyent. De amikor azt gondolják, hogy a nyugati demokráciák érettebbek, ezért stabilabbak, mint a keletiek, valójában rasszisták. Az meg zsarolás, hogy szankciókat helyeznek kilátásba, ha lengyelek nem hajtják végre azt, amit valaki Luxemburgban kitalál.
Time/AP
Varsóban több tízezer szélsőjobbos menetelt a nemzeti függetlenség napján. A felvonulók ukrán- és EU-ellenes jelszavakat kiabáltak, továbbá sürgették az „LMBT-propaganda” leállítását, de az elmúlt évektől eltérően ezúttal nem voltak összecsapások, aminek a liberális polgármester nagyon örült. Mindenesetre a rendőrség nagy erőket vonultatott fel, hogy megakadályozza az összecsapásokat a baloldali ellentüntetőkkel.
A nacionalista pártok felhívására mozgósított tömegek azt is hangoztatták, hogy Lengyelország nemzetállam, erős és nagy. Andrzej Duda elnök ugyanakkor azt emelte ki a háborúra utalva, hogy az utóbbi évek hirtelen megmutatták: mennyire fontos az állami függetlenség. Ukrán kollégája az üzente, hogy országa testvérnek tekinti a lengyeleket és emlékezni fog a tőlük kapott segítségre.
A Függetlenség Napja arra emlékeztet, hogy Lengyelország az első világháború végén – 123 év után – visszanyerte az önállóságát.
https://time.com/6232840/thousands-join-far-right-march-on-polish-independence-day/
Guardian
Az amerikai időközi választások megmutatták, miként lehet legyőzni Donald Trumpot és az utánzóit – állapítja meg a kommentár. Ehhez nagyon fontos volt, hogy a demokraták levetkőzték a félénkséget és semlegesítették a republikánusok jobboldalát.
A hét egy sor váratlan jó hírt hozott az USÁ-ból és a fejleményeknek bátorítaniuk kell mindazokat, akik az egész világos szembeszállnak a nemzeti populizmus veszélyével, sőt talán még iránymutatást is kaptak. Bár a mérleg vegyes, hiszen a brazil elnök kipenderült a hatalomból, viszont Izraelben visszatért Netanjahu. De mindent felülír az amerikai eredmény.
Pedig kevesen gondolták volna, hogy a tengerentúli szavazópolgárok ezúttal is a korábbi elnök orrára koppintanak, ám így messze elmaradt a jósolt ellenzéki áttörés. Az derült ki, hogy saját jogaik védelmében sokan nem kérnek az összeesküvés elméleteket hirdető, illetve a demokráciát megvető jelöltekből.
Az egyik tanulság az, hogy egy ilyen eredmény eléréséhez fegyelem kell. Az izraeli baloldal nem volt képes összefogni és ez meg is látszott a végkimenetelen. A másik lecke, hogy az amerikai demokraták nem hagyták átcsábítani magukat a számukra kedvezőtlen terepre és azokat a témákat tartották napirenden, amelyek nekik kedveztek. Így a munkahelyek megőrzését, az egészségügyet és az abortuszt.
Emellett az is fontosnak bizonyult, hogy minden félelem dacára kitartottak amellett: a Trump vezette republikánusok magát a demokráciát veszélyeztetik. Félő volt ugyanis, hogy ez a kérdés túl elvont, amikor az embereket inkább az üzemanyag ára foglalkoztatja.
Megszívlelendő a populista-ellenes erők részére továbbá, hogy támaszkodni kell a nőkre és a fiatalokra, valamint a kisebbségekre.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár szánalmasnak nevezi, hogy Európa nem tud megegyezni mindössze néhány ezer menekült elosztásáról, ezért törésvonal fut keresztül a földrész szívén. Mintha egy szomorújátékot látnánk. Az új olasz kormány bemutatta azt a kunsztot, hogy mindössze két hét alatt elszigetelte magát a kontinensen – a migránsok elleni propagandával, illetve politikával. Világos persze, hogy a posztfasiszta Giorgia Meloni mindig is számíthat Orbán Viktor dicshimnuszára, de mennyit ér a magyar dicséret? Fontosabb lenne az olaszok számára, ha a nagy partnerekkel, a németekkel és a franciákkal tudnak közös nevezőre jutni.
Most éppen egy hajónak Toulonba kellett átmennie, 230 kimentettel a fedélzetén, mert Olaszország a tengerjogot megszegve nem engedte be a legközelebbi kikötőbe. Salvini és az olasz jobboldal több más, jeles személyisége a keménység diadalának nevezte a fejleményt, ám ez lesújtó.
A franciák embertelennek minősítették az olasz hozzáállást, ami meglehetősen kemény hang szövetségesek között. Viszont felfüggesztették, hogy átvegyenek 3500 migránst az olaszoktól és felszólították a többi EU-tagok, hogy kövessék a példát.
Az Európán végig húzódó árok veszélyesen mély, de itt volna az idő, hogy az Unió végre dűlőre jusson a menedékpolitikában. Akkor a szélsőjobbnak nem volna alibije, hogy ezt az aljas propagandát folytassa a leggyengébbek hátán.
https://www.sueddeutsche.de/meinung/italien-fluechtlinge-mittelmeer-meloni-eu-1.5694416?reduced=true
Die Presse
Szlovénia tiltakozott, mert Ausztria újabb fél évvel kiterjesztette az ellenőrzést a két ország határán, mellesleg a bécsi lépés vonatkozik a magyar határra is. Szlovákia mentén viszont már csak egy hónapig marad érvényben. Az osztrák belügyi tárca arra hivatkozik, hogy következetesen harcolni kell az embercsempészet ellen. Közölte továbbá, hogy a lépést egyeztették a szomszéd államok társhatóságaival és tájékoztatták róla Brüsszelt is.
A schengeni térségen belül ilyen intézkedés csak akkor lehetséges, ha komoly veszély leselkedik a közrendre, vagy a belbiztonságra, de akkor is maximum csak félévre lehet elrendelni. Utána már bizonyítani kell az állítást. A szlovén vezetés éppen azt nehezményezi, hogy osztrák részről semmivel nem támasztották alá az állítást. Egyben az várja, hogy a Bizottság nézzen az ügyben Ausztria körmére.
EUobserver
A Corvinus Egyetem egyik tanára arra szólította fel az Uniót, hogy tegye félre az ötletet és egyelőre esze ágában se legyen tagjelölti státuszt adni Boszniának. Kristian Nielsen, aki jól ismeri a Nyugat-Balkánt – korábban a Szarajevói Nemzetközi Egyetemen dolgozott – hangsúlyozza, hogy az engedménynek rossz lenne az üzenete, mert az ország még igencsak adós a reformígéretek teljesítésével. Olyannyira, hogy az Economist Intelligence Unit tavaly hibridrendszernek minősítette.
Azaz Brüsszelt csakis geopolitikai megfontolások vezérlik, ám előbb a saját háza táján kellene rendet tennie. Először is véget kell vetnie annak a férfibarátságnak, amely a szervezet legfelelőtlenebb tagja, a közös álláspontot aláásó Orbán Viktor és a boszniai szerbek vezetője között alakult ki. Továbbá a horvát konzervatívok segítik testvérpártjukat a szomszédos államban, hogy az még jobban megossza a közvéleményt.
Volna eszköz a két kormány megfékezésére, mert mindkettő kiemelten nagy támogatást kap az EU-tól. Emellett meg kellene rendszabályozni a boszniai főmegbízottat is, mivel a volt német miniszter erősen a horvátoknak kedvez. Boszniának sem jó, ha előbbre kerül a felvételi listán, mert nincs felkészülve a belépésre, az Unió pedig elhagyja a saját értékeit.
[Opinion] Think twice before giving Bosnia & Herzegovina candidate status
