címlap: PHIL FOSTER
Politico
A finn miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy megnyugtató választ kapott mind Orbán Viktortól, mind a török elnöktől, mármint hogy egyik ország sem halogatja a felvételi döntés ratifikálását és így nem fogja akadályozni Finnország NATO-csatlakozását. Sanna Marin szerint ily módon nem lehet semmi gond a belépéssel és ugyanez vonatkozik a svéd tagságra is.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy vannak kockázatai, ha elhúzódik a folyamat. Ezért a két országnak mielőbb törvénybe kell iktatnia a finn és svéd belépést. Finnországot ugyan jelenleg nem éri katonai veszély és képes megvédeni magát, de el kell kerülni minden lehetséges rizikót. Pont ezt a célt szolgálja, hogy a finnek javában kerítést építenek az orosz határ egy részén.
Pl. annak kivédésére, hogy ha bizonyos erők netán migránsok mozgósításával próbálnák felborítani a nyugalmat. A háborúról szólva a kormányfő rámutatott: Oroszország fegyverként veti be az energiát, amiből az a tanulság, hogy Európa nem függhet tekintélyuralmi rezsimektől. Továbbá meg kell erősíteni a kontinens védelmét, mert nem lehet mindig arra építeni, hogy baj esetén majd jön Amerika és segít.
https://www.politico.eu/article/sanna-marin-finland-sweden-nato-accession/
Newsweek
A hetilap nem teljesen biztos benne, mégis úgy gondolja, hogy Orbán Viktortól származik az a twitter-bejegyzés, amely az orosz gáz kiváltására vonatkozott. Azért vélekedik így, mert a politikus több más kommentárja hivatkozási alapként szolgált több kormánytag számára, miután a miniszterelnök nyilvánosságra hozta a minap, hogy rendszeresen közzéteszi álláspontját ezen a felületen is.
Putyin egyre inkább sarokba szorul – elemzők szerint mind inkább alattomos és megjósolhatatlan Ukrajna lépései arra utalnak: kezdi elveszíteni a fejét és a választási lehetőséget – ám továbbra is vannak barátai és támogatói, lásd a magyar kormányfőt.
Orbánt régi, jó viszony fűzi Moszkvához. Ismételten megkérdőjelezte a szankciók értelmét, miközben gyakran a Kreml álláspontját visszhangozza. Újabban a twitteren szellőzteti meg, ha valami baja van. Így két napja az jelent meg az oldalán, hogy rendben van: azt a tanácsot kapja külföldről, hogy ne vegyen több orosz gázt. De senki sem mondja meg, hogy akkor honnan szerezze be a hiányzó mennyiséget, nem 5 év múlva, most. Miközben működtetni kell a gazdaságot.
A politikus rendszeresen és hangosan bírálja az EU-t, amely viszont választási autokráciának minősítette Magyarországot. A háború óta Budapest még inkább távolságot tart Brüsszeltől. És bár főként amerikai konzervatívok mellé álltak, az a vád ellene, hogy elnyomja a sajtószabadságot, aláássa a bíróságok függetlenségét, és többször is rasszista kijelentéseket tett.
https://www.newsweek.com/fact-check-did-viktor-orban-tweet-about-replacing-russian-gas-1753616
Le Monde
A lap Orbán Viktor aduászának nevezi Varga Juditot az EU-val folytatott szkanderben. Merthogy az igazságügyi miniszter jól beszél idegen nyelveket és végiglátogatja a fővárosokat, éspedig azzal a feladattal, hogy megpróbálja meggyőzni őket: Budapest végrehajtja a kilátásba helyezett jogállami reformokat. Ha az ország hozzájut a demokratikus aggályok miatt befagyasztott 13,3 milliárd euróhoz, az nagyrészt az ő érdeme lesz.
Egy európai diplomata úgy jellemzi a politikust, hogy ha valaki őt hallgatja, akkor az az érzése támad, hogy Magyarország világítótorony a korrupció elleni küzdelemben. Didier Reynders igazságügyi biztos azt mondja, hogy Varga a korszerű magyar állam arca, és nem véletlen, hogy nő.
Viszont az összeállítás a tévedések elkerülése végett idézi Francois-Xavier Bellamyt, a francia republikánusok EP-képviselőjét, aki szerint munkamegosztás van a magyar vezetésen belül és a miniszternek a jó zsaru szerepköre jutott. De egy pillanatig nem lehet kétség afelől, hogy abszolút lojális Orbánhoz. Clément Beaune, aki Macron közlekedési minisztere, szintén így vélekedik. Szerinte a tárcavezető mélyen orbánista, az a feladata, hogy harcoljon. Ilyen értelemben egyfajta trójai faló.
Lehet, hogy agresszív, de sosem adja fel a vitát és sosem enged. A francia vezető úgy emlékszik vissza közös európai tanácsülésekre, hogy amikor ott Varga megszólal, az igazi színházi jelenet.
Ugyanakkor habár Európában sokan ismerik, a magyar politikában nem számít különösebben favoritnak. Régi, jó szokása szerint Orbán megkettőzte a posztot és a feladatra kiállította Navracsics Tibort is, aki szintén gyakran bukkan fel Brüsszelben, ám nincs annyira reflektorfényben. De ha sikerül is feloldani a pénzalapok zárlatát, akkor sem biztos, hogy a miniszterelnök elismeri Varga munkáját.
FAZ
Valóságos kamatparádé zajlik Kelet-Európában – az élen – 13 %-kal – a magyarok haladnak, messze megelőzve mindenki mást, ami vonzza a befektetőket, hiszen magas a hozam, de azért vannak kockázatok. A 10 évre szóló magyar állampapírok majdnem 10 %-ot hoznak, ám elemzők szerint előbb-utóbb vége szakad a nagy üzletnek.
Juraj Koczian, az Erste szakértője szerint a következő háromnegyed évben alapos változás várható, az említett magyar kamatfelár pl. előreláthatólag 2 %-kal megy vissza. Hasonlóan ítéli meg a kilátásokat a Deutsche Bank is. Azt senki sem tartja valószínűnek emellett, hogy ne születne meg a megállapodás Magyarországgal a jogállam ügyében, és így az EU továbbra is visszatartaná a milliárdokat. Annak ugyanis igencsak lennének következményei a magyar tőke, illetve devizapiacon. Viszont ha esnek a hozamok, az azt jelenti, hogy növekszik az árfolyam.
Ugyanakkor továbbra is bizonytalan, mi lesz Ukrajnában. A régió jegybankjai kénytelenek még szigorúbb pénzpolitikát alkalmazni, mert a télen még súlyos termelési zavarok lehetőségét sem lehet kizárni, ezért meg kell fékezni az inflációt, illetve a tőke kivonulását. az pedig kihat az értékpapírok jövedelmezőségére is.
(Nincs link)
Die Zeit
A lengyel kormányfő további szankciókat sürgetett Oroszország ellen. Mateusz Morawiecki a balti államokkal egyetértésben azt hangoztatta, hogy meg kell torolni, amiért Moszkva a stratégiai infrastruktúrát, de főleg a civil lakosságot támadja Ukrajnában. Arra is utalt, hogy Belarusz mind inkább orosz támaszpont lesz, ez azonban az egész földrész biztonságát fenyegeti.
Felvetette, hogy az energia- és a technológiaszektorra is terjesszék ki a megtorló intézkedéseket, vagyis ne lehessen együttműködni orosz vállalatokkal az atomenergia területén, és állítsák le a gyémántkivitelt.
A politikus arra is kitért, hogy Németország átkot hozott az egész kontinensre, amikor az olcsó orosz gázra építette jólétét. Mert ami előállt, az az egész német orosz-politika fiaskója.
https://www.zeit.de/politik/2022-10/eu-gas-polen-deutschlad-energiekrise
Wall Street Journal
Lehet, hogy Oroszország szétesik a háború miatt, ami azt jelentené, hogy Putyin az ország végső felbomlásánál bábáskodik, jóllehet az egykori Szovjetuniót szeretné feltámasztani. Ezt írja vendégkommentárjában Mihail Hodarkovszkij, Chicagói Loyola Egyetem történész professzora. Mint kifejti, a nyugati média nagy stratégának tartja az orosz elnököt, de az elmúlt 8 hónap azt bizonyította, hogy ez a nagy varázsló gyakran éppen az ellenkezőjét éri el, mint amit szeretne.
Sok millióan hagyták el az országot, az egy főre jutó GDP 9 év alatt csaknem 60 %-kal lett kisebb, a gazdaság továbbra is a gáz, illetve olaj köldökzsinórjának köszönhetően működik, viszont egyfolytában zuhan a lélekszám.
Oroszország tagadja, de mindig is gyarmattartó volt. Jelenleg is 21 köztársaság tartozik hozzá, jelentős nem orosz lakossággal. A Kreml azonban aláásta e területek önigazgatását, visszaszorította az anyanyelv használatát. És most pont ezekből a körzetekből viszi a legtöbb sorkötelest a frontra, amivel végképp felborítja az etnikai arányokat.
Az invázió egyik oka éppen az volt, hogy Ukrajna bekebelezésével növelje a szláv népesség arányát. Ugyancsak ebből a megfontolásból hurcol főként ukrán gyerekeket orosz földre. A módszer nagyon emlékeztet arra, amit a 30-as években Németország csinált.
Csak éppen több muzulmán körzetben, így Dagesztánban, Baskorkosztánban, de még Szibériában is tiltakozások törtek ki, amiért elviszik a háborúba a fiatalokat. Csecsenföld nem hajlandó több embert adni. Jakutföld úgyszintén. Az évszázadokon át felhalmozódott keserűség katonai viszályba és polgárháborúba torkollhat. Emiatt azután befellegezhet Oroszországnak. Vagyis könnyen előfordulhat, hogy Putyin a birodalom alkonyához asszisztál.
Neue Zürcher Zeitung
A lap azért fohászkodik, hogy az EU most az egyszer hallgasson Svájcra, mivel egyre éleződik a migrációs válság, és a legtöbb érintett ország már az Ukrajnából érkező tömegekkel is alig-alig tud megbirkózni. Ezért meg kell akadályozni, hogy a helyzet kicsússzon az ellenőrzés alól. Annál is inkább, mert a bombázások miatt csak még több ukrán menekülttel kell számolni.
Az uniós menedékpolitika összeomlott, és ezzel sokan visszaélnek. De Svájc mutatja, hogy nem kell totojázni, hamar megszabadul azoktól, akik nem maradhatnak. Ennek pedig elriasztó hatása van. Ezt kellene tenniük az EU-államoknak is, mert az nem jó, ha a menedékkérők meghatározhatják, hol kívánnak élni. Azon kívül jobban kellene védeni a külső határokat, ám ezzel párhuzamosan meg kell könnyíteni a kívánatos munkaerő beáramlását.
A Bizottság nyomást gyakorolt Szerbiára, hogy az vessen véget a laza vízumgyakorlatnak, mivel az kiskaput jelent az Unióba sok ezer bevándorló számára a 3. világból. Vagyis Brüsszel képes cselekedni, ha a tagok megengedik számára.
Die Migrationskrise spitzt sich zu – die EU sollte handeln
