címlapkép. Guardian/AP
Die Presse
Oroszország nélkül Magyarországon kialszik a villany, ezért ellenzi annyira vehemensen az Orbán-kormány a Moszkva elleni szankciókat. Ugyanis az energiaágazatban teljes mértékben az oroszoktól függ. A miniszterelnök 2008-ban, még ellenzékből élesen kifogásolta az új gázszállítási egyezményt. Jelenleg viszont azon van, hogy kiépítse ezen a területen az együttműködést.
Az orosz fél a jövőben még inkább uralni fogja a magyar áramtermelést. Abban ugyanis meghatározó szerepe van Paksnak, az pedig mindent az oroszoktól kap, a reaktoroktól és fűtőelemekig. A négy reaktor a villamos energia kb. felét állítja elő, egyharmad jut a gázerőműveknek, azaz ott is fennáll a függő viszony a Kremltől, az arány 85%-os, az olajnál 58 %. Ennek ellenére nincsenek magyar biztonságpolitikai aggályok, pedig ok volna rá.
Paks kapcsán pl. a cikk emlékeztet arra, hogy a Roszatom részes a háborúban, szakértőket menesztett az elfoglalt zaporizzsjai erőműbe. Orbán ugyanakkor azt hajtogatja, hogy az EU nem demokratikusan döntött a megtorló lépésekről, azokat a brüsszeli bürokraták hozták meg. Apró kiigazítás: az eddigi csomagokat minden tagállam megszavazta, Magyarországot is beleértve.
Die Presse
Putyin saját kezűleg teszi tönkre az orosz gazdaságot. Ahol a szankciók esetleg nem fejtenek ki hatást, ott az elnök személyesen lép a színre. Most éppen a részleges mozgósítással milliókat von el a munkától, pont akkor, amikor a 90-es évek szegénysége és brutalitása folyományaként egyébként is demográfiai apály jelentkezik. Így azután a behívások megadják a végső döfést a gazdaságnak.
A rendelet kiadásának napján a moszkvai tőzsdei index 11 %-ot zuhant, amire az invázió megindulása óta nem volt példa. Jelzi, mekkora a bizonytalanság és a borúlátás. A reálgazdaságot viszont a kormány döntése nyomán hatalmas torzulások árnyékolják be a munkaerőpiacon. A kieső dolgozókat valahogy pótolni kell, de ebből az adódik, hogy az ország a sorozással foglalkozik és nem a munkával.
Egyesek szerint a 300 ezer fő elhanyagolható tétel, hiszen az összfoglalkoztatottak száma 70 millió, ráadásul az újdonsült katonák elvileg kapnak akár 240 ezer rubelt az államtól, vagyis fogyasztóként változatlanul jelen vannak. A Bloomberg a GDP 0,25 %-ára becsüli az ily módon keletkező veszteséget, a jegybank közben ez évre 4-6 %-os recessziót jósol.
Viszont súlyos a hatása a tömeges kivándorlásnak, mert az főként a high-tech ágazatokat és a tudományt érinti. Továbbá a kis- és középvállalatokat. Természetesen a gazdaság nem fog azonnal elemeire széthullani, mert a gerincét változatlanul a nyersanyag kitermelés alkotja. És a nagy konszernek sokszor meg tudják védeni alkalmazottaikat a behívóparancstól, illetve könnyebben találnak utánpótlást.
De lefelé tartó spirál indult be, mert csökkennek a reálbérek, nincs perspektíva és elmaradnak a befektetések. Ezért az emberek kevesebbet fogyasztanak. Ezzel egyidejűleg már vagy 400 ezren választották az emigrációt. Ahogy a Moszkvai Állami Egyetem egyik professzora megállapította: a tudás vándorol ki és hosszú távon ez a legsúlyosabb csapás a gazdaság számára.
https://www.diepresse.com/6196357/wie-putin-russlands-wirtschaft-nun-selbst-ruiniert
Guardian
Hogy Putyin bekebelezi Ukrajna több részét is, az kritikus pillanat a világ számára. Erre figyelmeztet Alissa de Carbonnel, a Nemzetközi Válságcsoport, a több mint 25 éve működő civil kockázatelemző agytröszt európai igazgatója. Rámutat, hogy a Nyugatnak minden eddiginél megfontoltabban, egységesebben és határozottabban kell válaszolni az orosz provokációra.
Az álnépszavazások már a tisztesség látszatára sem ügyeltek, a hasonló aktus során, 8 éve a megszállók a Krímben legalább arra ügyeltek, hogy hűek legyenek Potemkinhoz. A szavazóknak magasabb nyugdíjat és befektetéseket ígértek. De úgy tűnik, most sürgős volt a dolog, azért a lebonyolítás során a brutalitás dominált. Viszont az emberek hajlamosak kérdezni, amikor a tét az, hogy öljenek és/vagy meghalljanak, illetve amikor a szeretteikre vár ugyanez a sors.
Az egész azonban csak arra jó, hogy úgy nézzen ki: orosz földet kell megvédeni. Továbbá, hogy ez majd elősegíti az ukránok megadását. És ráerősít Moszkva hamis háborús narratívájára. Az ukránok azonban a túlélésért küzdenek, nem félnek a viszály súlyosbodásától és eszük ágában sincs meghátrálni.
Hogy a Kreml próbálja őket megtörni, az valószínűleg csak feltüzeli a nyugati támogatókat, akik már-már ellankadtak, mert odahaza az inflációval és az energiabajokkal küszködnek. Vagyis a háború tovább dúl. Putyin ugyanakkor letett a diplomáciáról. Lehet, hogy most új offenzívát készít elő a télre.
Újabb területeket szakíthat ki, majd csatolhat Oroszországhoz kamu referendumok útján. De további célpontokat is találhat, mi több, akár az atomfegyvert is beélesítheti. Azaz kritikus a pillanat, ezért a demokratikus közösségnek ki kell tartania eddigi irányvonala mellett.
Putin’s annexation of parts of Ukraine is a critical moment for the world | Alissa de Carbonnel
