FT
Az Európai Bizottság azt közölte, miután a MOL kifizette a tranzitdíjat az ukrán földön át érkező orosz kőolajért, hogy folyamatosan egyeztetett a vitában a magyarokkal, szlovákokkal és csehekkel, valamint az ukránokkal. Mint emlékezetes, az orosz Transznyeft arra hivatkozott, hogy ő ugyan átutalta a szükséges összeget, ám Ukrajna visszaküldte a pénzt, mondván, hogy a szankciók nem teszik lehetővé az ilyen tranzakciókat.
Egy brüsszeli szóvivő azonban most azt mondta, hogy a megtorló intézkedések értelmében van lehetőség a kivételre, ha a másik fél állami vállalat és fizetés szigorúan a vásárlással, importtal, illetve a szállítással függ össze. És hogy a Transznyeft rajta van ezen a listán. Az újság kiemeli, hogy az egész ügy jól rávilágított arra, milyen nehézségekkel néznek szembe az európai országok, amelyek meg akarják büntetni Moszkvát a háborúért, ám nem szeretnék, ha emiatt gazdaságuk jelentős veszteségeket szenvedne el.
Amúgy a MOL nem volt hajlandó válaszolni az FT kérdésére, hogy az orosz partner miként fizeti vissza most keletkezett kötelezettségét, vagy hogy a jövőben is lehet-e számítani ilyen ügyletekre.
Die Presse
A cseh Európa-ügyi miniszter megerősítette, hogy jelenleg lefagyott a visegrádi együttműködés. Mikulás Bek szerint teljesen egyértelmű, hogy ennek az oka a Magyarország és az EU közötti feszültség. Amúgy – tette hozzá – a V4-ek sosem alkottak egynemű csoportot, szemben pl. a Benelux-államokkal. De talán még jönnek jobb idők, ám e pillanatban úgy áll, hogy a csehek és a szlovákok összehangolják a lépéseiket, a magyarok és a lengyelek viszont más utakon járnak, de külön-külön. Azaz a képlet: 2+1+1.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy Prága viszonya sokkal jobb Varsóval, mint Budapesttel. A külpolitikában egészen szorosak a cseh-lengyel kapcsolatok, és fontos bilaterális terület az energiaszektor is. Viszont Csehország és Szlovákia biztosítékot jelent, nehogy szakadék támadjon a kontinens két fele között. Sőt, a lengyelek is közeledtek az EU-hoz, így remélhetőleg nem támadnak olyan ellentéteik Brüsszellel, mint Magyarországnak.
A politikus arra is kitért, hogy hosszú távon számolni kell az orosz-kínai tengellyel, miközben egyik ország sem megbízható partner az Unió számára. Épp ezért sürgősen fel kell készülni arra, ha netán teljesen leáll az orosz gázszállítás. Ugyanakkor tisztázni kell a Moszkvához szorosan kötődő Szerbiával, komolyan gondolja-e az ország európai jövőjét. Ha igen, akkor ellentételezésként ki kell találni valamilyen köztes státuszt a jelöltség és a teljes jogú tagság között, hogy vissza lehessen szorítani a kínai befolyást a Nyugat-Balkánon.
Politico
A kommentár sürgeti az EU-t, hogy tegyen engedményeket a jogállami vitában Lengyelországnak, mert az ellentétek csakis a PiS-kormánynak jók, és megkérdőjelezi az Unió semlegességét, hogy nem hajlandó kompromisszumra. Ezt írja a Prágában dolgozó szabad úszó újságíró, William Natrass, miután újra kiéleződött a lengyel vezetés és a Bizottság viszonya.
Jaroslav Kaczynski azt közölte, hogy országát semmiféle további engedményre nem lehet rávenni. Az ország erős embere szerint ők betartották az ígéretüket. Ezzel szemben von der Leyenék úgy ítélik meg, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is bizonytalan. Ám a lengyelek türelme elfogyott. A PiS főtitkára már azzal fenyegetőzik, hogy megvétózzák a közös döntéseket, sőt, ha kell, még a Bizottság elnökét is megbuktatják. Mármint ha nem kapják meg az újjáépítési alap milliárdjait, mert akkor a szemet-szemért-elvet fogják érvényesíteni.
Érthető a harcias retorika, az, hogy a Jog és Igazságosság mintegy imperialista erőnek állítja be Európát, mivel jövőre jönnek a lengyel választások. A stratégia jól ismert, ám most belejátszik a képbe egyrészt a háború. A lengyelek nagy többsége úgy gondolja: már-már a bűnnel határos, hogy a németek ennyire kiszolgáltatták magukat az orosz gáznak. Ennek megfelelően az EU gátolja, hogy további lényeges büntető intézkedések szülessenek Moszkva ellen.
A másik tényező, hogy akik szemében a jogállami keresztes hadjárattal Brüsszel bele akar szólni az ország belügyeibe, azok számára nem kétséges, hogy Donald Tusk visszatérte után az Unió próbálja megbuktatni az euroszkeptikus kormányt. Kaczynski 5. hadoszlopnak nevezte az ellenzék vezetőjét. Továbbá hogy Brüsszelt Berlin mozgatja.
Európa áprilisban a magyar választások miatt jegelte a jogállami mechanizmus beélesítését a Fidesz ellen. Ha viszont most hagyja, hogy elgennyedjen a nézeteltérés a közösségi támogatások kapcsán, akkor azzal vádolnák, hogy befolyásolni igyekszik a lengyel választás kimenetelét. Sőt, bűnbak lenne a nehézségekért. Ily módon nagy károkat okozna a demokratikus intézményeknek, amelyeket oly elszántan véd.
Yahoo/Reuters
A Bizottság szóvivője azt közölte, hogy az EU kitart a vitában, amelynek tétje, hogy Lengyelország csak akkor kaphatja meg a gazdaság fellendítésére előirányzott 35 milliárd eurót, ha helyreállítja a bíróságok önállóságát. Vagyis Varsó hiába fenyegetőzik. Így most folytatódik a patthelyzet.
A közelgő választások előtt a Jaroslaw Kaczynski a nacionalista és euroszkeptikus PiS élén, továbbá más vezető politikusok ráerősítettek a Brüsszel-ellenes retorikára. Vétót helyeztek kilátásba a kül- és biztonságpolitikában, valamint az adózásban, illetve a pénzügyekben.
Az illetékes szerint azonban Brüsszelt nemigen érdekli az effajta ökölrázás, a lengyel kormány most csak fogást keres a választás előtt. Ennélfogva valószínűtlen, hogy Európa engedne, egyébként is nem sok az, amit kér, ráadásul a lengyel fél már belement a kívánságokba.
Egy másik magas rangú brüsszeli vezető megjegyezte, hogy a pakliban benne van a kompromisszum lehetősége, de a közös értékekhez ragaszkodni kell. Úgyhogy most a lengyelek térfelén pattog a labda. Nem világos továbbá, hogy az Unió mit tudna tenni. Ugyanakkor mint kifejtette, Varsó szívesen bezsebelné a hatalmas összeget, hogy imponáljon a szavazóknak, miközben a megugró inflációval küszködik.
https://www.yahoo.com/news/eu-stand-firm-clash-poland-143545044.html
FT
A több mint 100 éves, pártokon felül álló amerikai agytröszt, a Brookings Intézet egyik vezető úgy ítéli meg, hogy az orosz gázfegyver első számú célpontja jelenleg Németország. Constanze Stelzenmüller, akinek elemzéseit rendszeresen hozza a lap, emlékeztet arra: a német kormánynak a minap közben kellett járnia Kanadánál, hogy az küldje vissza a javításra kapott turbinát, nehogy az oroszok erre hivatkozva teljesen elfordítsák az Északi Áramlat 1 csapját.
Vlagyimir Putyin azonban nem blöfföl, teljesen egyértelműen megüzente, hogy a németek megnézhetik magukat, ha nem helyezik üzembe a vadonatúj, ám a háború miatt taccsra tett Északi Áramlat 2-t. Viszont a német koalíció javára szól, hogy hónapok óta töri a fejét, miként lehetne leválni az orosz szénhidrogénekről. Az olajvásárlásokkal elvileg az év végére leállnak, viszont a benzint 2024 végéig nem tudják nélkülözni kulcsfontosságú iparágak.
De belefér, hogy tovább működik a három megmaradt atomerőmű. Ám a tervezett, illetve folyamatban lévő intézkedések sem vetnek véget a csődöknek, a gyártás külföldre költöztetésének, a munkahelyek hiányának vagy éppen az üzemanyag adagolásának. Ezért az ország recesszióval néz farkasszemet, amit csak tetéz az infláció, a vásárlóerő hanyatlása a romló üzleti környezet.
Viszont a lakosság erőteljesen kiáll Ukrajna mellett és azt is támogatja, hogy szabaduljanak az orosz energiahordozóktól. Putyin nem csupán Ukrajna, hanem a Nyugat ellen folytat háborút. És Németországon keresztül igyekszik megtörni Európát, illetve a nemzetközi szövetséget. Nehéz idők jönnek most.
Germany is now the fulcrum for Vladimir Putin’s pressure
