The Times
A békéhez erős vezetőkre van szükség – mondta Orbán Viktor, amikor meglátogatta a korábbi amerikai elnököt. A keményvonalas magyar vezető megpecsételte a férfi barátságot Donald Trumppal, mielőtt ma beszédet mond Texasban a szélsőséges tengerentúli jobboldal konferenciáján. Az önjelölt magyar erős ember mintakép az USÁ-ban a jobbos nacionalisták számára, miután már négyszer egymás után győzött a választásokon.
A két politikus a New Jersey-beli Bedminsterben olyan kérdéseket vitatott meg, mint a bevándorlás, a nemzetközi adózási szabályok és az ukrán háború gazdasági kihatása. Orbán utóbb úgy nyilatkozott, hogy egyetértettek: harcolni kell az illegális migráció ellen, támogatni kell az alacsony adókat és ami a legfőbb: békét kell teremteni Ukrajnában.
A konzervatív brit lap emlékeztet arra, hogy Magyarország megvétózta a nemzetközi megállapodást a nagy multikra kivetendő egységes adóról, pedig azt Biden is támogatja. Ezen felül a magyar fél a gazdasági válság megelőzésére béketárgyalásokat szorgalmaz Moszkvával. A mostani utat azonban beárnyékolja Orbán tusványosi felszólalása, mert a fajok keveredése igen kényes politikai téma az Egyesült Államokban, így a dallasi fórum szervezői számára is, mivel a déli fajgyűlölők és a nácik is a szegregációra építették rasszizmusukat.
CNN
A hírtévé elemzője azt ajánlja az amerikai sajtónak, hogy az vegye elő a legjobb formáját, amikor a tekintélyuralmi Orbán Viktor dallasi vendégszerepléséről tudósít. Hogy megvilágítsa, kiről is van szó, felidézi a Human Rights Watch értékelését, miszerint a kormányfő csaknem teljes mértékben lehetetlenné tette a menedékkérelmek benyújtását, beleavatkozik a független sajtó, a tudomány és oktatás munkájába, támadást intézett az LMBT-közösség tagjai ellen.
Májusban a Konzervatív Politikai Akció Konferencia budapesti tanácskozásán 12 pontban foglalta össze, miként kell megragadni és megtartani a hatalmat. Ám a Protect Democracy egyik tanácsadója aggasztónak tartja, hogy az amerikai jobboldal az utóbbi egy évben mind inkább követendő modellnek állítja be Magyarországot. Pedig az immár jó egy évtizede az autokrácia felé halad, pontosan az orbáni forgatókönyv alapján, és ez igencsak nyugtalanító.
Ezért amikor a média beszámol majd a mai Orbán-beszédről, nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a magyar sajtó túlnyomó részét a hatalom, illetve szövetségesei ellenőrzik. Továbbá hogy a választási rendszer egyértelműen a Fidesznek kedvez. Ráadásul a politikus akkor bukkan fel az USÁ-ban, amikor tovább gyengült az amerikai demokrácia. Állapotáról sokat elárul, hogy a texasi fórum rendezői olyasvalakit hívtak meg, aki fajok keveredésének a veszélyére figyelmeztetett.
Robert Lieberman, a Johns Hopkins Egyetem politológia professzora kiemeli: az, hogy az amerikai konzervatívok pajzsra emelnek egy ilyes valakit és példaképnek veszik, nos, az leleplezi, hogy milyen mozgalomról is van szó.
https://edition.cnn.com/2022/08/03/media/viktor-orbn-cpac-dallas/index.html
Chicago Tribune
Orbán Viktort és a Republikánus Pártot nem csupán az antidemokratikus felfogás köti össze: a kapcsolat azért is szoros, mert mindkettő az eltorzított választási rendszernek köszönhette hatalomra jutását – írja Farbod Faraji, a Protect Democracy NGO vezetője, illetve Lee Drutman, választási szakértő. Emlékeztetnek arra: amikor a Fidesz először nyert, három fontos változtatást hajtott végre, hogy bebetonozza uralmát és ehhez az amerikai példát koppintotta.
Először is fokozatosan a többségi elvre helyezte a hangsúlyt. Másodszor átrajzolta egy sor szavazókörzet határait. Harmadszor pedig eltörölte a 2. fordulót. De az illiberális demokrácia önjelölt bajnoka további ötleteket tudna átvenni a tengerentúlról, mivel ott a választási szabályok a hozzá hasonlatos autokratáknak kedveznek és a demokrácia-ellenes szélsőségességet jutalmazzák.
Egy valamirevaló jogállamban a parlamenti helyek elosztásáról az arányos képviselet elve alapján döntenek, kivéve az USÁ-t, mert ott a szélsőséges politikai erők túlméretezett hatalomhoz jutnak. De így van ez Magyarországon is: 4 éve a Fidesz 49 %-kal a mandátumok 67 %-át vitte el, vagyis 18 %-os volt a bónusz.
Így viszont az ilyen pártok bele tudnak avatkozni a választásokba, mert módosítják a feltételeket. A magyaroknál már annyira felbillen a pálya, hogy szakértők szerint a kormánypárt az utóbbi 25 év minden választását megnyerte volna a mai jogi keretek alapján. A kiutat az arányos rendszer jelenti, mert akkor több pártnak volna esélye bekerülni a törvényhozásba, illetve nagyobb lenne a választék a polgárok számára. Nem azon az alapon kellene voksolniuk, hogy melyik a kisebbik rossz a kettő közül, és nem az volna a meghatározó, hogy melyik fél tudja jobban befeketíteni a másikat.
Hogy az amerikai konzervatívok fogadják Orbán, hogy a tekintélyuralmi erők szakadatlanul nyomatják a tekintélyuralmi kormányzást, és hogy meglepő hasonlóságok vannak a tengerentúli, illetve magyar választási rendszer között, nos, ennek arra kell ösztönöznie, hogy megvizsgáljuk a nem képviseleti választási szisztéma súlyos veszélyeit. Mert ha nem, akkor csak még erősebbek lesznek a CPAC-féle autoriter szövetségek és a demokrácia közelebb kerül a szakadékhoz.
Politico
Lengyelország bekeményít, miután az EU nyomást gyakorol rá, hogy az anyagi források megnyitása fejében csinálja vissza az igazságszolgáltatási reformokat, mivel azok ütköznek a szervezet alapelveivel. Ráadásul a PiS hosszú-hosszú idő óta először az ellenzék mögé szorult a közvélemény kutatásokban. Ugyanakkor nincs jele annak, hogy a Bizottság feloldaná a befagyasztott 35 milliárd eurós keretet.
Tetézi a hatalom gondjait, hogy a múlt hónapban az infláció meghaladta a 15 %-ot, ami rekord a közösségben, és mind nagyobb bajban van a költségvetés is. Úgyhogy nagyon kellene a pénz, ám a hatalom a jelek szerint lecövekelte magát, noha Ursula von der Leyen azt közölte, hogy az időközben született jogszabály nem elegendő. Így vissza kell helyeznie az elbocsátott bírákat, arról nem beszélve, hogy ketyeg a napi egymillió eurós büntetés, amelyet a kormánynak azért kell fizetnie, mert nem tett eleget az Európai Bíróság határozatának.
A Democracy Reporting International nevű civil szervezet szakértője úgy véli: Varsó alighanem már arra készül, hogy elveszti a forrást. Miközben az egész kérdés politikai aknát jelent. A Közügyi Intézet elnevezésű lengyel kutató intézet egyik elemzője szerint ha nem jön a pénz, az az egész eddigi lengyel politika kudarcát jelentené, a Jog és Igazságosság megnézhetné magát a felmérésekben.
Ám Kaczynsiékat meglepte, hogy Brüsszel ennyire határozott, mert arra számítottak, hogy úgy tesznek, mintha visszacsinálnák a változtatásokat és ezt az EU majd szépen elfogadja. Ám a Bizottságra hatalmas nyomás nehezedett, ezért nem hajlandó engedményre. De a lengyel fél mégis azt reméli, hogy az unió egy idő után belefárad és megnyitja a pénzcsapot. A nagy vesztes azonban a lengyel nép, mert hiába vár a szubvencióra.
https://www.politico.eu/article/law-and-justice-party-poland-digs-in-over-eu-rule-of-law-pressure/
Neue Zürcher Zeitung
Helyszíni tapasztalatai alapján elhibázottnak tartja Orbán Viktor politikáját az elektromos autók gyártásának meghonosítására az újság kiküldött tudósítója. Merthogy az zöldnek zöld, csak éppen nem fenntartható, így az egész terv kétes. Mindenesetre a kormány hatalmas pénzeket áldoz arra, hogy becsábítsa a szóba jöhető külföldi cégeket, főleg Ázsiából.
Az egyik központ Göd, csak éppen a környezet és a lakosság látja kárát: természetszennyezés, zaj és helyenként rossz munkakörülmények – ezek a kifogások. De hát a magyar iparpolitika tele van ellentmondásokkal. Ettől még a hatalom azonban dönti a támogatást az iparágba, ami a csövön kifér. De lépnie kell, mert az ország a német autógyártás meghosszabbított munkapadja és nem teheti meg, hogy ne teremtsen előnyös feltételeket hozzá. Már csak azért sem, mert akkor lecsúszik az elektromos motorok előállításáról.
De épp itt kezdődnek a gondok az orbáni gazdasági modellel. Hiszen a miniszterelnök egyrészt azon lamentál, hogy gyarmati viszonyok vannak a gazdaságban: külföldi bankok, biztosítók és kiskereskedelmi hálózatok kulcspozíciókat foglalnak el, a hasznot viszont kiviszik. Másrészt ugyanakkor a jelek szerint nem zavarja, hogy a magyar export nagy mértékben a német autóágazat függvénye. Csak éppen az értékképző lánc legkevésbé jövedelmező elemei kerültek Magyarországra, a kutatás és a marketing másutt van. Így azonban az a veszély fenyeget, hogy megreked a magyar gazdaság.
A kis- és közepes vállalkozások gyengék, nem hatékonyak. De úgy tűnik, ez nemigen nyugtalanítja a Fideszt. Az akkugyártás betelepítésével ugyanis bebetonozza a gazdaság kettészakadását. A bajok ott is megmutatkoznak, hogy a politika tárt karokkal várja a külföldi termelőket, ám egyre nagyobb a munkaerőhiány. A lyukat leginkább koreaiakkal, vietnamiakkal és kínaiakkal tömik be.
Deutschlandfunk
Az egykori kommunista csehszlovák titkosszolgálat archívumaiból előkerült akták azt bizonyítják, hogy Magyarország mégiscsak kapott pénzt a Kohl-kormánytól, amiért 89-ben kiengedte a keletnémet menekülteket. A német közrádió saját kutatása szerint a megállapodás igazodott a két német állam egyezségéhez, miszerint az NDK fejenként 90 ezer nyugatnémet márkát markolt fel, ha lehetővé tette, hogy politikai foglyok nyugatra távozzanak.
A szigorúan titkos okmány utal arra, hogy a magyar kormány erősen eladósodott nyugati bankokkal szemben. A cseh hírszerzés szerint Budapest eljárásmódját gazdasági-pénzügyi, illetve külpolitikai szempontok határozták meg.
Az eddigi adatok arról szóltak, hogy nem volt semmiféle szerződés és ellenszolgáltatás sem a határnyitásért cserében. Kohl kancellár pedig kijelentette 1989 decemberében a magyar fővárosban, hogy Magyarország ütötte ki az első téglát a falból.
https://www.deutschlandfunk.de/aktenfund-legt-westdeutsche-zahlungen-an-ungarn-nahe-102.html
New York Times
Paul Krugman meglepőnek tartja, hogy a Moszkva elleni szankciók nem úgy jöttek be, ahogyan azt a világ várta, de ezzel együtt hatnak. Szokásos blogjában a Nobel-díjas közgazdász rámutat, hogy a számításokra rácáfolva nem esett vissza az orosz kivitel, az olaj változatlanul eljut a világpiacra, a rezsim úszkál a pénzben.
Viszont nagy gondjai vannak az importtal, mert alapvető cikkeket nem tud megvenni. Még kínai cégek is vonakodnak szállítani neki stratégiai termékeket, mert valószínűleg nem szeretnék, ha a Nyugat őket is feketelistára tenné. Semmi jele persze, hogy a megtorló intézkedések jobb belátásra bírnák a Kremlt, viszont visszaesik az orosz hadiipar termelése, ami igen komoly gond Vlagyimir Putyin számára.
Ugyanakkor gyakorlatilag Oroszország rendelt el embargót a gázra, mert ezáltal ártani akar Európának és próbálja elérni, hogy az EU szüntesse be Ukrajna támogatását. A válság okait elemezve ellenben sokatmondó, hogy az árak akkor ugrottak meg, amikor Moszkva június közepén rájött, hogy nem hozza meg a kívánt áttörést a Donyecki-medencében indított hadművelet.
Minden arra utal, hogy az oroszok akkor kezdték korlátozni a szállításokat. Vagyis ők vetik be a gazdasági hadviselést, miután a fronton megrekedtek. A másik oldalon azok az országok ingadoznak leginkább, amelyek amúgy is csak nehézkesen adnak fegyvereket az ukránoknak. Így a németek és az olaszok. Viszont a lopakodó orosz gázszállítási tilalom aligha rettenti el az USÁ, Nagy-Britanniát, Lengyelországot és másokat.
Opinion | Who’s Embargoing Whom?
