Bloomberg
Egy névtelenséget kérő brüsszeli illetékes megerősítette, hogy a Bizottság nem tekinti kielégítőnek a jogállami vitában előterjesztett négypontos magyar indítványt, ezért emeli a tétet a sok milliárd eurós támogatásért zajló csörtében. Így most újabb levél jön Brüsszelből, miután változatlanok az aggályok a korrupció és a demokratikus normák megszegése kapcsán. A jogállami mechanizmus keretében tehát az EU megint levélben figyelmeztet arra, hogy Budapest vagy tegyen érdemi lépéseket, vagy hatalmas összegekről mondhat le, miközben elemi szüksége van a forrásokra.
A magyar kormánynak egy hónapja van, hogy válaszoljon az illetékes biztos, az osztrák Johannes Hahn üzenetére. Mint emlékezetes, az unióban csakis Magyarország és Lengyelország ellen folyik jogállami eljárás.
The Hill
A republikánusok Magyarországgal szövetkeznek a Biden által szorgalmazott globális multiadó meghiúsítására. A párt meglepő szövetségest talált: Magyarországgal együtt igyekszik megakadályozni, hogy a világon mindenütt legalább 15 %-os adót vessenek ki a nagy nemzetközi cégekre. Ez abból a közleményből derült ki, amelyet Washingtonban adtak ki Szíjjártó Péter és az amerikai Képviselőház Költségvetési Bizottsága republikánus tagjainak tárgyalásáról.
A három vendéglátó szerint egyetértés volt abban, hogy az amerikai kormányzat megfélemlítő taktikával igyekszik rávenni bizonyos országokat a szabályozás elfogadására, noha az sérti adószuverenitásukat és eleve bizonytalanná, továbbá kérészéletűvé tenné a megállapodást. Egyben gátolná az állásteremtést és a gazdasági növekedést.
A magyar külügyminiszter azt közölte a Facebookon, hogy a találkozón megerősítette: magyar részről változatlanul fennáll a szándék a szakmai együttműködésre a republikánusokkal. Szerinte a párt egy sor törvényhozója Budapest álláspontját támogatta, amikor az USA felfüggesztette a kettős adóztatásról szóló szerződést, éspedig megtorlásként, miután a magyar vezetés megvétózta a globális minimumadó tervét.
Egy amerikai szakértő úgy jellemezte a helyzetet, hogy az olyan, mint egy James Bond-krimi: a magyarok a tengerentúli ellenzékkel próbálják taccsra vágni az USA által igen fontosnak tartott egyezséget., amely igen jelentős kihatással volna a jelentős amerikai multikra. A nagy egyetértés oka az, hogy Magyarországon a nyereségadó mindössze 9 %, a republikánusok pedig sok tekintetben összefonódnak a nagytőkével.
https://www.yahoo.com/news/republicans-hungarians-team-fight-biden-224706424.html
Kurier
Budapesten napok óta tartanak a tüntetések, mert emelik a kisvállalkozók adóját, ami különösen keserű az infláció, az emelkedő árak miatt, miközben Orbán mostantól magasabb fizetést kap. Egyesek a saját anyagi megélhetésükért harcolnak, mások a politikai elégedetlenségüket kívánják kifejezésre juttatni a demonstrációkkal. Sok ezren vonultak az utcára, miután a nemzeti-konzervatív kormány új takarékossági intézkedést jelentett be.
Elemzők a lépés mögött azt sejtik, hogy üres az államkassza. Először is sokba került a választási küzdelem. Bizonyos élelmiszerek esetében már a múlt ősz óta hatósági árak vannak érvényben, a cél az volt, hogy az intézkedés többletszavazatok révén sikerhez segítse a Fideszt. A magyar gazdaság most a forint rohamos értékvesztésével, továbbá a vágtató árakkal küszködik, igaz utóbbival nincs egyedül Európában.
Elemzők a bajok másik okát abban látják, hogy vita zajlik a Bizottsággal a koronaalap kifizetéséről, miután Brüsszelnek aggályai vannak az infláció és a jogállam állapota miatt.
A következő napokban további megmozdulások várhatóak, bár a felvonulásoknak nemigen van nyomuk a hatalompárti sajtóban. Viszont a részvevők abban bíznak, hogy ugyanúgy sikerrel járnak, mint 8 éve, az internetadó bevezetése ellen meghirdetett tüntetéssel.
A paradox az egészben az, hogy miközben a kisvállalkozókat több adó megfizetésére kötelezik, a miniszterelnök fizetése havi kétmillióval nő. Az ő 3,5 milliójával áll szemben a 167 ezres minimálbér.
The Times
Oroszország fojtófogást alkalmaz Európa ellen, amikor kilátásba helyezi, hogy elfordítja a gázcsapot, mivel Putyin mindenképpen igyekszik megtörni a szankciókat és ehhez az energia a legjobb fegyver. Így értékeli a konzervatív lap vezércikke, hozzátéve, hogy jelenleg ugyan hőhullám söpör végig a kontinensen, de hamarosan az lesz a gond, hogy fagyoskodnak az emberek a hideg a lakásokban, gyárak állnak le áram híján, nem lesz mivel megfőzni az ételt.
Mert az orosz elnök úgy látja jónak. Az Északi Áramlat 1-gyel térdre tudja kényszeríteni a földrészt. Az árak drámai módon megugranak és megroppanhat a nyugati egységfront. Hiszen a németek, osztrákok, magyarok és olaszok erősen függő helyzetben vannak, és mivel nincs elég gáz, emiatt emelkednek az árak. Ugyanakkor hónapokba telhet, amíg sikerül más beszerzési forrásokat találni.
Az üzemanyag adu az orosz elnök kezében. Az orosz olajexport korlátozására tett kísérletek következtében úgy megnőttek az árak, hogy dől a bevétel Moszkvába, a gáznál pedig még előnyösebb a Kreml helyzete. Ha nem sikerül feltölteni az európai tárolókat októberre 90 %-os szintre, akkor kevés olyan kormány lesz, amelynek nem kell keményen korlátoznia az ipari termelést.
Ursula von der Leyennek igaza van, amikor a gáz adagolására szólít fel, csak épp nehéz lesz megállapodásra jutni. Elsősorban a németek kiszolgáltatottak, ennélfogva erősödhet a nyomás a kancellárra, hogy ne legyen annyira kemény Oroszországgal szemben. Putyin úgy értékeli, hogy országa nem csupán átvészelheti a megtorló intézkedéseket, hanem azokat a Nyugat ellen fordíthatja. Ezt szolgálhatja, hogy megnyitja az Északi Áramlat 1-et, majd újra lezárhatja. Esetleg csökkenti a szállított mennyiséget. A macska-egész-játék régi trükk a Kreml részéről. Ily módon sürgősen keresni kell alternatív forrásokat, továbbá takarékoskodni kell a gázzal és politikai szolidaritást kell tanúsítani.
Süddeutsche Zeitung
Az uniós szankciók olyan lyukasak, mint egy szita, miközben nyugaton jogászok, könyvvizsgálók és bankok hada segít Moszkvának kijátszani a tilalmakat. Azaz hiábavalóak a várakozások, hogy Oroszországot jobb belátásra lehet bírni, miután eddig több mint ezer oligarcha és majdnem 100 cég került fel a Nyugat feketelistájára. Az érintett milliárdosoknak és politikusoknak nem kell félniük attól, hogy elkobozzák, mondjuk, londoni ingatlanaikat, és lefoglalják számláikat.
A segítségükre siető szakértők feladata az, hogy elrejtsék a vagyont a hatóságok elől, svájci, dubai és kínai bankok pedig ide-oda mozgatják a pénzeket, amelyeket elvileg be kellene fagyasztani. Postaláda cégekkel és strómanokkal mossák el, hogy kik is a jachtok, repülőgépek és luxuslakások tulajdonosai. A nyomozóhatóságoknak ugyanakkor nincs elég emberük, hogy kibogozzák a szálakat. Arról nem beszélve, hogy az egyes uniós tagállamokban eltérőek a vonatkozó szabályok. A legszigorúbbak általában Olaszországban, köszönhetően a maffia-ellenes harcnak.
De igazából még az sem tisztázott, mit jelent az unió által előirányzott „befagyasztás”, mert az egészen más, mint lefoglalni vagy elkobozni. Az jelenti pl. egy ingatlan esetében, hogy azt nem lehet eladni, de magáncélra szabad használni.
Fontos elem lenne, hogy az orosz pénzügyi szektort leválasszák a SWIFT-ről, a nyugati fizetési rendszerről, de amíg a Gazpromra nem vonatkozik a lépés, hiszen rajta keresztül egyenlítik ki az olaj- és gázszállítások ellenértékét, addig sokat nem ér a dolog. Hiszen a pénz ömlik Moszkvába ezen a csatornán. Továbbá a kínaiak is segítik az oroszokat a maguk rendszerén keresztül. Az is kiskapu, hogy a bankok házon belüli utalásai nem tartoznak az embargó hatálya alá. Így egy orosz ügyfél minden további nélkül utalhat egy svájci bank jóvoltából saját magának, mondjuk, Zürichből New Yorkba.
Der Westen sabotiert sich im Kampf gegen Putin selbst
