cmlapkép: ALEXANDER NEMENOV / AFP
Reuters
A luxemburgi miniszterelnök elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarország engedményeket csikart ki magának a szankciók ügyében. Xavier Bettel nem tud megbékélni azzal, hogy a magyar kormánynak sikerült levetetnie az orosz-ortodox egyház fejét a tilalmi listáról, noha az Putyin egyik legszorosabb szövetségese.
Úgy fogalmazott, hogy a történtek teljesen felháborítják. Hiszen az egyezmény ára az volt, hogy eleget tettek Orbán Viktor követelésének. Ám ez nem járja, miután a pátriárka benne volt a névsorban, csakhogy a magyarok azzal fenyegetőztek, hogy megtorpedózzák az egész csomagot. A kormányfő kijelentése nagy tapsot váltott ki az európai szociáldemokrata pártcsalád tanácskozásán.
https://www.yahoo.com/news/concessions-hungary-sanctions-not-acceptable-152839476.html
Bloomberg
A cseh Európa-ügyi miniszter azt mondta, hogy Orbán szankciós politikája kockázatos és gyengíti az EU-t. Mikulas Bek szerint a magyar kormányfő csak még jobban magára marad az unióban, ugyanakkor megrendíti az egységet és rontja a szervezet helyzetét a világpolitika porondján. Hozzátette, hogy a választási győzelem óta a magyar politikus kitart harcias felfogása mellett, sőt Lengyelországgal ellentétben, azóta csak még rosszabb a hozzáállása és ez nagyon is tudatos a közösség ellenében. Ez pedig nagy veszélyeket rejt magában.
A cseh miniszter, akinek országa a jövő hónaptól átveszi az EU soros elnöki teendőit, megjegyezte, hogy a világ érzékeli a magyar különállást, Moszkva pedig kifejezetten boldog miatta. Ám ez a politikai visszaüthet, mert egyre több tagállam veti fel, hogy végképp fel kell adni az egyhangú döntéshozatal elvét. És lehet, hogy ily módon bizonyos körök még radikálisabb változásokat sürgetnek, és ezáltal csökken Magyarország befolyása.
Deutsche Welle
Orbán Viktor évek óta él a vétójoggal, hogy érvényesítse politikai céljait, így az ukrán háború kezdete óta többször is kifogást emelt bizonyos oroszellenes lépésekkel szemben. Ekkor is politikai mérlegelések vezették, illetve az, hogy erősítse saját profilját. De nem csupán erről volt szó. Viszont a 6. csomag feltartóztatásával idáig példátlan módon lejáratta az EU-t. Eleve igen széleskörű kivételeket kényszerített ki országa számára, majd rátett még egy lapáttal, amikor meggátolta, hogy Kirill pátriárkára is vonatkozzanak az utazási korlátozások, illetve hogy befagyasszák az egyházfő nyugati számláit.
Brüsszel megdöbbent, Orbán mégis keresztülvitte akaratát. A blamázs dimenziói akkor válhatnak igazán jól láthatóvá, ha megnézzük, kiért is állt ki a politikus. Hiszen Kirill iszonyatos módon támogatja az inváziót, sőt közvetve háborús bűnökre buzdít. Így nemigen lehet alábecsülni annak az erkölcsi, illetve jelképes súlyát, hogy a magyar vezető nyomására egy háborús uszítót vettek le a szankciós listáról.
Orbánt egyfelől ideológiai szempontok vezérlik, mert 2015 óta azt hirdeti, hogy meg akarja akadályozni a muzulmán bevándorlók kulturális és demográfiai térhódítását Európában. De az orosz-ortodox egyházhoz fűződő kapcsolat messze túlmegy ezen. A kormányfő eszmeileg sokkal közelebb áll a pátriárkához az LMBT- és genderideológia elutasításában, mint a pápához.
Ezen felül alighanem gesztust akart tenni Putyinnak, bár már nem lehet annyira nyíltan az elnök barátja, mint február 24. előtt. De szüksége lehet Moszkva támogatására, mert az EU-ban minden eddiginél jobban elszigetelődött. Már töréspontig jutott a Budapet-Varsó-tengely is. Hosszabb távon azonban alighanem Brüsszelben is károkat okozott magának a politikus.
https://www.dw.com/de/orban-das-veto-und-der-kriegstreiber-kyrill/a-62023384
FAZ
Magyarország igen nyereséges üzleteket hoz össze Oroszországgal, az energiapolitikában Moszkvára tesz, és ez ki is fizetődik számára. A haszon a részben állami kézben lévő MOL-nál csapódik le. Hogy Orbán az utóbbi hónapokban vétót helyezett kilátásba és igen magasra srófolta a magyar olajipar átállításának árát, az csupán egyetlen szelete az ukrán háború után indult energiapókernek. Másik fontos vetülete, hogy mekkora hasznot zsebel be a magyar ásványolajipari konszern, amely tetemes felárral adja tovább az orosz kőolajat. A profit egy része adó formájában a költségvetésbe folyik be.
Ez a pénz roppant fontos az államháztartáson tátongó lyukat befoltozására. Merthogy a kormány bőkezűen osztogatott a választási kampányban, ideértve az üzemanyagár befagyasztását. Utóbbi lépés zűrzavart idézett elő a kutaknál és az EU közbelépésével fenyeget. Viszont nagyon is kétséges, hogy az olajfinomító átkalibrálása valóban olyan csillagászati összegeket igényel-e, mint amennyiről magyar illetékesek regélnek. Hiszen a százhalombattai, a pozsonyi és a rijekai létesítmény is a legkorszerűbbek közé tartozik a földrészen.
Ezért a magyar panaszáradat inkább arra szolgál, hogy megnyissa Brüsszel bukszáját a magyar infrastruktúra átépítéséhez. Meg az is meghúzódhat mögötte, hogy nem jönnek a milliárdok a koronaalapból a jogállami hiányosságok, valamint a korrupció miatt. Ugyanakkor egyre jobban kidomborodik, hogy bizonyos nyersanyagok rendkívül jövedelmezőek és ez nagyban befolyásolja az érdekeket.
Le Monde
Orbán Viktor újabb engedményt harcolt ki az Oroszország elleni szankciók kapcsán: bár felrúgta a szokásjogot, amikor már az olajbojkottról született politikai megállapodás után elérte, hogy Kirill pátriárkát vegyék le a tilalmi listáról. Az elv ugyanis az, hogy ha már áll az egyezség, akkor azt nem lehet felrúgni. Márpedig az állam- és kormányfők tanácskozásán a Putyin-barátságáról ismert magyar miniszterelnök szóba hozta ugyan az orosz-ortodox egyházfő ügyét, de utána nem forszírozta és inkább az igencsak összetett energiára összpontosított.
A magyar fél utólag az országban élő ortodox közösségre hivatkozott, noha az csupán a lakosság 0,1 %-át teszi ki. De Orbán, aki a vallását nemigen gyakorló református, a menekültválság óta erősen szorgalmazza az európai keresztény identitás megvédését. Az orosz egyházzal együtt igen erős ellenérzésekkel viseltetik az LMBT-közösséggel szemben.
Közben azonban egyre jobban elszigetelődik az EU-ban, amióta a Fidesz elhagyta az Európai Néppártot és megszűnt Merkel védernyője. Egy diplomata szerint a helyzet már odajutott, hogy a kormányfő elvesztette utolsó szövetségeseinek, a visegrádiaknak a támogatását is. Merthogy fenn kívánja tartani a jó viszonyt a Kremllel. Ám a 6. csomag hányattatása mutatja, hogy egyre nehezebb kitartania álláspontja mellett.
Economist
Európa civakodik, de egységes marad, amikor az igazán fontos – az új szankciós csomag cáfolja a belső szakadásról szóló állításokat. Így nem érdekes, hogy időnként vannak összezördülések a tagok között. Ukrajna kapcsán a fő törésvonal a Kelet és a Nyugat között húzódik. A héják, a lengyelek és a baltiak attól félnek, hogy ha Putyin nem szenved egyértelmű vereséget, akkor legközelebb nekik támad. Ugyanakkor a fenyegető veszély láttán túlságosan is engedékenynek tekintik a németeket, franciákat és olaszokat.
A bírálat egy része jogos, és a keleti kormányok azt hangsúlyozzák: semmiképpen sem szabad belemenni bármiféle orosz területi hódításba, illetve hogy az oroszok átcsoportosítsák egységeiket és újra rohamozzanak. Azon felül teljesen értelmetlen, sőt kontraproduktív bármiféle tárgyalás az elnökkel. Jóformán az árulással ér fel.
Ám a szúrós érvelés nem gátolja az együttműködést az EU-n belül. Az új szankciós csomaghoz nem Párizs vagy Berlin miatt kellett több hét, hanem mivel a Putyin-barát Magyarország keményen csörtézett és vétóval fenyegetőzött. A demokrácia persze mindig zajos, hát még ha 27-en próbálnak egyezségre jutni. A vezetők gyakran a hazai közönségnek játszanak és megfeledkeznek arról, hogy a másiknak szintén vannak belpolitikai megfontolásai.
A következő logikus lépés az lenne, hogy az orosz gázszállításokat is mondja fel az unió. Ez az eshetőség nagyon távolinak tűnik, de pár hete még az volt az olajembargó is. Mivel a küzdelem folytatódik, hogy Moszkva ne szakítson ki jelentős részeket szomszédjaiból, az európai egység ismét vizsgázik. De idáig úgy tűnik, hogy kitart.
The Times
A Nyugat ellenségei gyengébbek, mint ahogy azt hisszük , mert a járvány és a háború rávilágított, hogy a fejlett demokráciák minden belső kétségével együtt Kína és Oroszország jóval nagyobb gondokkal küszködik. Így értékeli vendégkommentárjában Gerard Baker, a Wall Street Journal felelős szerkesztője.
A nyugati önbizalom egyre hanyatlik a liberális demokrácia jövőjét illetően, mert mind inkább felerősödik a meggyőződés, hogy jönnek fel a tekintélyuralmi rezsimek. Még a közismerten hazafias Amerikában is gyökeret vert a gondolat, hogy a kommunista Peking feltartóztathatatlanul robog a világuralom felé. Az erős ember-modell utánzókra talált: ilyen Erdogan, Bolsonaro, Duterte, de idetartozik szándékait tekintve Trump, valamint az olyan másodosztályú autokrata is, mint Orbán.
A Nyugat ezalatt halványuló önbecsüléssel küszködik. Belső megosztottság, a szövetségesek közti perlekedés szabdalja. Az iraki és az afgán katasztrófa pedig aláásta az amerikai vezető világhatalmi szerepbe vetett hitet. Csakhogy a legyőzhetetlen orosz hadsereg képtelen volt megverni egy országot, amely Moszkva szerint nem is létezik. De még érdekesebb és messzire vezet, hogy Kína a rozsdásodó orosz fegyveres erőkhöz kötötte a szekerét, és ez újabb téves lépés volt az állítólag kiváló vezető, Hszi részéről. Nem szólva arról, hogy a nulla Covid-stratégia mekkora károkat okozott a kínai gazdaságnak és milyen belső elégedetlenséget keltett.
A kétpólusú világ visszatérése betesz az ázsiai nagyhatalom gazdasági törekvéseinek. Az orosz kudarc láttán kétségek merülnek fel az ügyben, is, mennyire ütőképes a kínai hadsereg. Nyugodtan ki lehet indulni abból az ukrán tapasztalatok alapján, hogy a kínaiak hasonlóképpen felsülnének Tajvanon, hála a nyugati fegyvereknek. Vagyis az erős emberek már nem is tűnnek annyira erősnek.
The West’s enemies are weaker than we think
| The West’s enemies are weaker than we thinkGerard BakerBehind the declining self-confidence in the future of liberal democracy has been a broad conviction in the West … |
