címlapfotó: Menekültügyi központ Varsóban. Lengyelország mintegy 560 millió eurót kap az EU-tól az ukrán menekültek ellátására.(Fotó: Husejnow Attila/Imago)
FAZ
Egy győzelem, két vereség, ez Orbán mérlege Európában az e hónapban lezajlott három választás után. Ugyan a hazai erőpróba nem várt sikerrel zárult számára, mert még a legvadabb Fidesz-közeli elemzők sem számoltak az újabb kétharmaddal, viszont elvesztette francia és szlovén partnerét, így lassan lehűl körülötte a levegő Európában.
Pedig a Nemzeti Tömörülés vezetője még jó 10 millió eurós hitelt is kapott a kampányhoz az MKB Banktól, amely Orbán egyik oligarchájának a kezében van. De hát változnak az idők és mostanra háttérbe szorult a migráns-ügy, ami pedig a politikus egyik kedvenc témája. Azon kívül Prágában és Pozsonyban olyan vezetés került hatalomra, amelynek nem fekszik a szoros kapcsolat Budapesttel. Főleg Ukrajna lerohanása óta nem.
A miniszterelnöki mormogva ugyan, de idáig tartotta magát a szankciókhoz. Ám hogy elutasítja az energiabojkottot, továbbá nem ad fegyvert Kijevnek és egyébként is szívesebben bírálja az ukrán, semmit az orosz elnököt, nos, az sokakat eltaszított tőle. Főleg legfőbb szövetségesét, a lengyeleket. Kaczynski ma már biztosan nem kedélyeskedne nyilvánosan, hogy elmenne vele „lovat lopni”.
A Fideszen belül viszont nem látják annyira drámainak a helyzetet. Kiszelly Zoltán, a Századvégtől azt hangsúlyozza, hogy az EU-n belül az egyik koalíció jön, a másik megy. De pl. a németekkel költségvetési kérdésekben jól együtt tudnak működni. Azt azonban elismeri, hogy könnyebb lenne most a pártnak, ha Le Pen és Jansa is nyert volna. Az elemző ellenben azt sem tartja tragikusnak, hogy a Néppárttal történt szakítás után a fideszes EP-képviselők egyetlen frakcióhoz sem tartoznak Strasbourgban. Mellesleg Orbán a jelek szerint feladta szándékát, hogy közös ernyő alá tömörítse a nemzeti, konzervatív és jobboldali erőket. A pártpolitikában is magára marad.
https://zeitung.faz.net/faz/politik/2022-04-30/e2a50dc6017143aa623214bac9f47fd1/?GEPC=s5
Bloomberg
Hogy mekkora szakadék tátong az orbáni Magyarország és az EU között, az jól kirajzolódott, amikor Brüsszel a héten elküldte Budapestre a magyar korrupció, illetve jogsértések katalogizált listáját. A vége az lehet, hogy a magyar kormány milliárdoknak inthet búcsút. Az üzenet megdöbbentően részletes, de az is fejbe kólintja az embert, hogy beavatott források szerint egyértelműen a korrupcióra vezeti vissza a jogállam 12 éve tartó lebomlását.
A több tucat oldalnyi levél súlyos szabálytalanságokat állapít meg, így összeférhetetlenséget, csalást és korrupciót. Jelzi továbbá, hogy sérültek a jogállami elvek. A felsorolás, amelyet Hahn költségvetési biztos írt alá, rámutat, hogy a jó 10 éve tart a visszaélés a közösségi alapokkal, mivel a magyar hatóságok képtelenek voltak megvédeni az unió anyagi érdekeit. A tét 2027-ig több mint 40 millió euró a szervezet hosszú távú büdzséjéből.
A levél egyben aggályait fejezi ki, mivel nem látni, hogy magyar részről meg volna a hajlandóság a legfelső szintű bűnözés feltartóztatására, de kifogás tárgya az igazságszolgáltatás függetlensége is. Ily módon alighanem csak vágyálom Gulyás Gergelynek e heti kijelentése, hogy közel a megállapodást és akkor jöhet a Covid-segély.
A Scope Ratings nevű elemző cég szerint az egyeztetések 6-12 hónapig is eltarthatnak, a végén kemény pénzmegvonásba torkolhatnak. Ez a vita évekre meghatározhatja Budapest és Brüsszel kapcsolatát.
Frankfurter Rundschau
Örvendezik a magyar ellenzék, amiért a Bizottság beélesítette a jogállami mechanizmust, ugyanakkor az Orbán-kormány visszafogottan reagál a hírre, miszerint hamarosan jelentős összegeknek mondhat búcsút. Dobrev Klára szerint egyértelmű, hogy Euróa erős, a miniszterelnök ellenben alulmaradt. Merthogy az eljárás igazolja a féktelen korrupciót, és meg is kell mindazokat büntetni, akik a szubvenciókból tömték szégyentelenül tele a zsebüket a politikus környezetében.
Az Európai Számvevőszék is megerősítette, hogy sokszor átlátható közbeszerzési kiírás nélkül landoltak uniós források Fidesz-közeli vállalkozók, illetve Orbán hozzátartozóinak számláján. Ezeket a kifogásokat Budapest idáig azzal intézte el, hogy nekirontott a „brüsszeli bürokratáknak”. Gulyás Gergely viszont a héten meglehetősen visszafogott hangot ütött meg.
De hát az országnak nagyon kell a pénz, az évi apanázs a GDP 3,5 %-át teszi ki. Azon kívül Orbán – amióta pártját gyakorlatilag kihajították az EPP-ből – egyre jobban elszigetelődik. Szétverte a visegrádi együttműködést, hogy Putyinhoz dörgölőzött. És vasárnap két szövetségese: Le Pen és Jansa is lebőgött az urnáknál.
https://www.fr.de/suche/index-vc-438536-10.html?tt=1&tx=&sb=&td=&fd=&qr=ungarn#id-swiper-438536
Die Presse
Az összefogást demonstrálta az európai szélsőjobb, közte a Fidesz, amikor az egyik szélsőséges EP-frakció szervezésében az együttműködést szorgalmazta a konzervatív erők legyűrésére egy bécsi konferencián. A tanácskozáson a magyar kormánypárton kívül ott voltak az osztrák FPÖ, az olasz Liga, valamint a spanyol Vox megbízottai. Az osztrák házigazdák nevében Vilimsky kijelentette, hogy reményt ad Orbán Viktor hatalmas sikere. Amire Schaller-Baross Ernő, fideszes európai képviselő úgy reagált, hogy a magyarok üzentek Európának, de nem jó az, hogy a Bizottság beleavatkozik a dolgokba. Így ne akarja eldönteni, melyik ország hány migránst fogadjon be.
A Vox nevében Tertsch, a strasbourgi Konzervatívok és Reformerek-képviselőcsoport alelnöke azt hangoztatta, hogy a hagyományos jobboldal ugyan be akarja beszélni a választóknak: védi a családot és a határokat, ám amikor hatalomra kerül, összeáll a zöldekkel és a szocialistákkal. Óvott viszont Putyintól. A részvevők egyetértettek abban, hogy az európai értékek védelmében az erős nemzetállamok közösségére van szükség.
https://www.diepresse.com/6132336/ausmass-des-sieges-vilimsky-lobt-orban-und-salvini?from=rss
Bloomberg
Feltárja a törésvonalakat az EU-n belül, hogy Putyin hazardírozik, amikor rubelt kér a gázért, de ha a vita súlyosbodik, az súlyos kockázatokkal jár mindkét fél számára. Mindenesetre az elnök kemény eszközt vetett be, hiszen leállította a földgázt Lengyelországnak és Bulgáriának. Célja egyúttal az volt, hogy megtörje a másik oldal egységét. Mivel a következő hónapokban több jelentős számla is esedékessé válik, ki fog derülni, nem blöfföl-e a politikus.
Az EU felhívta a figyelmet, hogy a szankciók megsértését jelentené, ha a tagországok nem a szerződésben megszabott pénznemben utalnák a vásárlások ellenértékét. Ám egyes kormányok kerülő megoldással próbálkoznak. Mert ha Németország és Olaszország felé is elzárnák a gázcsapot, az recesszióba taszítaná az egész kontinenst. Viszont akkor Moszkvának nem lenne miből finanszíroznia a háborút és felszínen tartania a gazdaságát.
A Kreml rendszeresen alábecsüli Európa elszántságát, bár azért itt mutatkoznak ellentétek. A lengyelek és a baltiak keményebb lépéseket követelnek, viszont az erősen energiafüggő németek, osztrákok és magyarok inkább azon vannak, hogy a szankciók jobban fájjanak Putyinnkak, mint a földrésznek. Magyarország azt állítja, hogy nem kívánja megszegni a közösen meghozott büntető intézkedéseket, illetve Szíjjártó szerint más országokban is ugyanezt csinálják az érintett cégek, azaz modus vivendit keresnek a kialakult helyzetben.
A Bizottság igyekszik időt nyerni, hogy új beszerzési forrásokat találjon, az orosz fél viszont pontosan tudja, hogy a gázfegyver előbb-utóbb besül. Ha leállítja a szállításokat, akkor ledugózhat egy csomó kutat Szibériában, mert vezeték híján nem képes eladni a szénhidrogént másoknak. A feleslegessé vált olajból viszont jelentős mennyiséget tudott átirányítani egyéb piacokra.
Economist
Jelenleg a választásokon győztes Macron Európa zászlóvivője és arra fog törekedni, hogy még franciább legyen az EU. Hazai sikerét részben annak köszönheti, hogy megsorozta ellenfeleinek törekvéseit az európai terv kisiklatására. Így ő most a pillanat embere és a jelek szerint ki akarja terjeszteni befolyását Franciaországon túlra is. Alighanem meg is lesz rá a módja, mert jelenleg senki sem képes felvenni vele a versenyt. Sem Scholz, sem Draghi.
De nem véletlen, hogy a földrészen jelenleg éppen ő van a középppontban, mivel az eltelt évek során egyre inkább teret nyert „stratégiai autonómia” néven ismert elképzelése a szervezetről. Régi célja az integráció elmélyítése. És a Covid, illetve a háború megmutatta, hogy igaza van.
Charles Grant a londoni Európai Reformközpont elnevezésű agytröszt igazgatója azt mondja, az unió jelenleg francia. Von der Leyen és Charles Michel is részben Párizsnak köszönheti a megválasztását, de egyébként is hódít a Macron-féle politikai közép, függetlenül Orbán választási eredményétől. Más populistákat ugyanis kiszámoltak, lásd Jansát.
De a francia vezető tisztában van vele, hogy partnerek nélkül nem sokra megy a földrészen, az új német vezetést azonban még meg kell nyernie. Viszont több kis állam is attól tart, hogy a hangzatos célokkal csupán a nagy francia és német cégek zsebébe próbálják pumpálni a pénzeket. Ám egyelőre Macronnak nem akad párja a politikai kifutón.
https://www.economist.com/europe/2022/04/30/emmanuel-macron-is-now-europes-standard-bearer
Washington Post
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Moldova lehet az orosz agresszió új célpontja, mert a fejlemények riasztó párhuzamot mutatnak azzal, ami az Ukrajna elleni támadást megelőzte. A moszkvai állami sajtó azt állította, hogy a szakadár Dnyeszteren túli köztársaságban történt robbanások és lövöldözések mögött Kijev áll, ám sokkal valószínűbb, hogy inkább a Kreml igyekszik ily módon ürügyet kreálni, mert kiszélesítené a háborút. Annál is inkább, mert egy orosz tábornok elpöttyintette, hogy ha elfoglalnák Dél-Ukrajnát, egyesítenék az említett sávval.
Nem látni át, hogy Oroszország képes-e katonailag beváltani a fenyegetést, de nem lehet kizárni, hogy nekiveselkedik. Erre ösztökéli, hogy hivatkozási alap kell neki, mivel meg akarja támadni Nyugat-Ukrajnát, beleértve Ogyesszát. Illetve azon van, hogy destabilizálja Moldovát, mivel az is inkább a Nyugathoz kíván csatlakozni.
Így most az ország orosz birodalmi törekvésekkel néz farkasszemet, nem véletlen, hogy máris ezrek menekültek el Moldovából. A Nyugat felsült, amikor a Krím és a Donyecki-medence lerohanása után nem tudta eltéríteni Putyint az Ukrajna elleni háborútól. Nem lenne jó, ha imost hasonló hibába esne.
https://www.washingtonpost.com/opinions/2022/04/28/moldova-next-russia-target-ukraine-war/
Süddeutsche Zeitung
Sokak szerint nem kizárt, hogy szétesik a lengyel kormánykoalíció, mert főként a szélsőséges igazságügyi miniszter egyáltalán nem hajlandó engedni a bírósági reform ügyében. De zűrzavart vált ki a majdnem 3 millió ukrán menekült ellátása is. E célra most 560 millió euró érkezik Brüsszelből, ami e célra előirányzott keret javát jelenti.
Viszont változatlanul blokkolja a Bizottság a koronaalapot, mert a folyósításnak az a feltétele, hogy álljon helyre a bírák függetlensége. Csakhogy ez a héten újfent megfeneklett, méghozzá a kormányszövetségen belüli heves vita után. Pedig a civil szféra és az ellenzék is közreműködött a reformtervezet kidolgozásában, ám az igazságügyi tárca vezetője hallani sem akar róla. Ziobro inkább azt kezdeményezte, hogy az ország ne utalja át a tagsági díjat, amíg nem jön pénz a menekültek céljaira.
Viszont a varsói Alkotmánybíróság határozata értelmében továbbra is úgy van, hogy a nemzeti jog felülírja a közösségi szabályokat. Emiatt az Európai Bíróság napi egy millió eurós bírságot szabott ki, de Varsó még egyetlen centet sem fizetett be. Egy lengyel politológus azt mondja, hogy a hatalomnak szüksége van az uniós anyagi támogatásra, mert meg kell kennie a választóit. Hiszen még a legodaadóbb hívek is besokallnak egy idő után, ha azt látják, hogy üres a buksza. Kucharczyk szerint a jelenlegi út, főleg Ziobro miatt kifejlé vezet az EU-ból. Nem hiszi, hogy itt bármi kedvező változás állna be.
https://www.sueddeutsche.de/politik/polen-rechtsstaat-eu-1.5575091
Spiegel
Az osztrák külügyminiszter arra figyelmeztet, hogy Putyin a Nyugat-Balkánon is káoszt idézhet elő, így elsősorban Boszniában. Márpedig ha az ukrán válság a térségre is kiterjedne, az igen súlyos következményekkel járna Európa számára, hiszen a régió a földrész belső udvaráról van szó – teszi hozzá Schallenberg. Ezért az sürgeti, hogy az érintett hat országot az EU önvédelemből mielőbb vegye fel.
A jelek tényleg nyugtalanítóak, főleg a boszniai szerb vezér aknamunkája miatt. Dodik azon dolgozik, hogy a Rpublika Srpska váljon ki Boszniából. Így – Moszkva hathatós gyámkodásával – ismét háború fenyeget az egykori Jugoszlávia területén. Összeomolhat a Daytoni Megállapodás. Az EU egyelőre habozik, mert bármiféle szankció kiváltaná Orbán, illetve Horvátország vétóját.
Dodik persze csupán gyalog a Kreml számára a politikai sakktáblán. Rendszeresen kap ukázt Lavrovtól, illetve az orosz nagykövettől. De a szerb elnök is szoros kapcsolatban áll Moszkvával, ám ő nagymestere annak, hogy elkendőzze valódi szándékait. Szüksége van az orosz vétóra, hogy a Biztonsági Tanács ne ismerje el Koszovó függetlenségét. Viszont igényt tart arra, hogy szót emeljen a kisebbségben élő szerbek érdekében.
(S+) Bosnien und Herzegowina – Drohende Konflikte auf dem Westbalkan: Putins Brüder
(S+) Bosnien und Herzegowina – Drohende Konflikte auf dem Westbalkan: Pu…Walter Mayr, DER SPIEGELWährend die Welt auf die Ukraine schaut, zündelt der Kremlherrscher auch auf dem Balkan. Ein serbischer Separati…

