Az Egészség és Életmód szakosztály KITEKINTŐ című sorozatának február 8-i előadásán – ezúttal online formában – Prof. Dr. Birtalan Ivánt hallgattuk meg az ausztriai efészségügyi helyzetről. Többi között beszámolt arról, hogy a szakpolitika és a praxis hogyan szolgálhatná együttesen a társadalom és benne az ember igényeit.
Prof. Dr. Birtalan Iván az MTA kültagja, az orvostudományok kandidátusa azon nemzedékbe tartozik, akiknek sorsfordító kérdésekkel jócskán találkozniuk kellett. A XX. század nagy kérdései éppen úgy foglalkoztatták, mint annak a szándéknak a megvalósulása, ami orvosszakmai szempontból volt fontos a számára. Nevéhez fűződik többek között a Magyar Orvosi Kamara megszervezése, valamint egy kórházirányítási rendszer kidolgozása is. Az élete azonban éppen a rendszerváltás idején vett különös fordulatot, aminek hatására egyik napról a másikra Bécsbe költözött, ahol azután 30 évig dolgozott. Ma már újra Budapesten él, az Egészség és Életmód Szakosztály aktív tagja. Rendszeresen jelennek meg az egészségüggyel kapcsolatos cikkei a Bécsi Naplóban.
A témával kapcsolatban Prof.Dr. Birtalan Iván Bécsi Naplóban megjelent írását ajánljuk az újságírók figyelmébe.
Harminc év az osztrák egészségügyben
1988 óta figyelem, követem és harminc évet ledolgoztam az osztrák egészségügyben.
A több, mint három évtized alatt sokat változott, alakult a szervezeti, biztosítási, ellátási struktúra.
Ausztria is 1995-ben belépett az Európai Unióba, ezzel a diplomák elfogadása, a nosztrifikációs kötelezettségek, előírások megkönnyítése lehetőbbé tették az európai, a kelet-európai orvosok, nővérek egyszerűbb ausztriai munkavállalását. 2004-töl pedig még könnyebbé vált a kelet-európai egészségügyi dolgozók elhelyezkedése a munkaerőhiánnyal küzdő osztrák, német, angol, stb. egészségügyben.
Amikor a mi generációnk megkapta 1988-ban az európai útlevelet, sokan ügy döntöttünk, különböző okokból, hogy engedve Herr Jurek, a WGKK (Wiener Gebietskrankenkasse) személyzeti osztályvezető és dr. Molnár Lajos (későbbi magyar miniszter) csábításának, „feketén” munkába állunk Bécsben. Ugyanis a legális orvosi állás vállalásához akkor még követelmény volt: 1/ osztrák orvosegyetemi diploma, 2/ osztrák állampolgárság, 3/ az ÖAK (osztrák orvosi kamara tagsága).
Mivel egyikkel sem rendelkeztünk, az EÜ. Minisztérium külön engedélyével az SPÖ vezette kormány tudtával dolgozhattunk a WGKK ambulatóriumaiban. Feltétel volt, hogy 7 év alatt a fenti követelményeket teljesítsük. Van, akinek sikerült és megmaradt, van, aki visszament a saját hazájába, pl. Magyarországra. Miért kellettek a magyar, lengyel, cseh, stb. orvosok? A legenda szerint, mert nagyon jó képzést kaptunk. A valóság viszont sokkal prózaibb, mert az osztrák orvosok a kórházakban és a privát rendelőkben keresték kevesebb beteg ellátásával és könnyebb munkával a több pénzt. Így a területi beteg biztosítók, mint a WGKK is szakorvos hiányban, főleg fogszakorvos hiányban szenvedett.
Az említett feltételek 2004-től, a 10 kelet-európai állam unióba való belépésével megszűntek. Azóta, a szabad munkaerő vándorlás miatt sokan elindultak a nyugat-európai országokba munkát vállalni. Ezzel keleten keletkezett súlyos orvos-nővér hiány.
Ausztriában több egészségügyi biztosítás létezik. Az alapbiztositás, amely a korábban a tartományoknak megfelelően területi, tartományi biztosítók voltak, mint a WGKK, a NÖGKK, a TGKK, stb. összevonásra kerültek 2019-ben és Österreichische Gesundheitskasse néven biztosítják az osztrák és az Ausztriában legálisan élők egészségügyi alapellátását.
Második szinten a „kis kasszák”, mint a BFA, KFA, SVS, stb. egy speciális foglalkoztatott dolgozói réteg és családtagjaik alapbiztosítói.
Ezen biztosítások megléte esetén lehet „kiegészítő privát” ( Zusatz) biztosítást is kötni. Lehet egyénileg és családosan, vagy vállalatoknak a náluk dolgozó munkatársak számára. Ilyet kötött az ÖAK (orvosi kamara), az ügyvédi kamara, több bank, stb. a dolgozói részére. Az ÖGK körülírtan ugyan, de 100 %-osan téríti – betegség esetén – a biztosítottak Gemeinde Krankenhaus-okban és a szerződött orvosi rendelőkben történő ellátás költségeit.
A kis kasszák viszont önrészt, többnyire 20 %-os hozzájárulást számolnak fel, viszont magasabb szintű, azaz szélesebb ellátást tesznek lehetővé.
A privát biztosítások sokfélék, megállapodás kérdése a biztosítóval, hogy mire, hova érvényes és mekkora önrészt kell vállalni. Minden tervezett kórházi felvétel és ellátás előtt a partner biztosítóval egyeztetni kell. A diagnózis, a műtét, vagy kezelés, a választott orvos és kórház megadása után a biztosító hozzájárulása, tudomásul vétele ( Zusage) a garancia arra,hogy kifizeti a költségeket. Kivétel az akut ellátás, mint baleset, agyvérzés, szívinfarktus, stb.
Az orvosi ellátás is hierarchikus. Az alapellátó praktischer Arzt, a szakorvos, amennyiben szerződött a biztosító(k)val az E-card érvényességének ellenőrzése után költség térítés nélkül látja el a beteget, mivel a biztosítóval számol el, az fizeti ki a teljesítményét.
Minden orvosi tevékenységet az alapbiztosítás nem fedez. Van az u.n. „Kassenfreie Raum” amit ha a beteg az orvossal egyeztetve igénybe kíván venni, akkor magának kell kifizetni.
Többnyire a szakorvosi járóbeteg rendelőkben van a teljesítési határ egyértelműen meghúzva. Pl. A szülészet-nőgyógyászatban a fogamzásgátlás minden formája privát, a spirál, a sterilizálás, stb. A sebészeti, bőrgyógyászati, stb. szakorvosi ellátásban is van amit az alapbiztositó nem fizet ki az orvosnak.
Ezért, minden telefonos bejelentkezéskor, ill. vizit időpont kérésnél tisztázni kell, hogy a választott szakorvos szerződött-e az ÖGK-val és elfogadja-e az E-card-ot. Egyre több szakorvos nem szerződik, vagy felmondja a meglévő szerződését az alapbiztosítóval, mivel az betegtömeget vonz, indokolt, vagy indokolatlan rohamot és zsúfolt rendelést eredményez, ahol nehéz az idő igényes, türelmes, minőségi betegellátás. Az elszámolás után maradt netto bevétel (kb.30 % ) sem akkora, hogy minden orvos hajlandó legyen szerződni az ÖGK-val.
Tudni kell, hogy egy orvosi rendelő bérlése, esetleges megvétele és az aranyárban számolt orvosi műszerek beszerzése horribilis összeg. Ezért a kezdő orvosok a rendelő megnyitásától minimum 5 évre, néha tovább is (akár 20 évre ) a banki tartozásuk törlesztésére keresnek. Az adósság mellett, persze a személyzet fizetése, az ún. járulékos költségek (mint az alkalmazottak nyugdíja, betegbiztosítása, a saját nyugdíj és betegbiztosítás, a kamarai és egyéb tagdíjak, stb.) terhelik a havi bevételt. Ezek mellett a működési kiadások, mint a fűtés, világitás, közösköltségek, stb. igen jelentős összegek. Nagyon szoros könyvelésre és jó adótanácsadóra van minden egészségügyi vállalkozásnak szüksége.
Azok az orvosok, akiknek kórházi állásuk van, fix fizetéssel és a kórház fizeti a nyugdíjat, betegbiztosítást, stb. azok könnyebben élnek és csak a kis kassa-val szerződnek. Ők jobban járnak, mivel lukratívabb teljesítmény utáni bérezést kapnak, mint az ÖGK-tól. Így egyre többen csak a kis kassak-kal szerződnek.
Mind a praktische Arzt-ok, mind a szakorvosok között egyre nő a számuk azoknak, akik szerződés nélkül privát rendelnek.
Minél magasabb minősítéssel, beosztással rendelkezik egy orvos, annál nagyobb az esély, hogy nem fogad biztosított beteget, csak privát betegellátást vállal. Az egyetemi tanárok, professzorok, docensek, a kórházi primárius-ok, gyakran már az oberarzt-ok sem szerződnek az ÖGK-val.
A privát ellátás kifizetéséről kapott számlát részben, vagy egészben az év végi adóelszámolásnál, mint külön kiadást az egészségre le lehet és le is kell az adókivetés előtt vonni. Ezért meg kell a számlát őrizni.
Az ausztriai egészségügyi ellátás színvonala, lassan a költségei sem összehasonlíthatóak a magyarországi szolgáltatással. A modern műszerezettség, a szélesebb gyógyszer kínálat, a jól felkészült nemzetközi szintű orvosok, az egészségügyre fordított GDP 10,9 %-a együttesen eredményezik a hosszabb és egészségesebb születéskor várható élettartamot. Egészség csak egy van, betegségből viszont sok ezer, ezért javasolt vigyázni a meglévő egészségünkre, kihasználni az ajánlott szűrések széles skáláját, részt venni a megelőzést szolgáló tanácsadásokon.
Prof. Dr. Birtalan Iván
