1961-ben csoportosan elkövetett nemi erőszak bűntettében bűnösnek találták és börtönbüntetésre ítélték Kiss Lászlót, a magyar úszóválogatott szövetségi kapitányát – dobta be a köztudatba az uszodai körökben ismertnek tartott, és fél évszázaddal ezelőtt a sajtóban is megjelent, de mára elfeledett hírt egy múlt heti bulvárcikk.
A Magyar Úszószövetség vezetése másnap töretlen bizalmáról biztosította Kiss Lászlót.
Nem volt ezzel egyedül, az edző mellett kiállt a húsz magyar olimpiai bajnokot tömörítő Halhatatlanok klubja és az egyik legismertebb magyar újságíró, műsorvezető is. Bejegyzésünk időpontjában is elérhető a Facebookon az a kommentsorozat, melynek részeként Aczél Endre mentegette a botrány kirobbanása után pár nappal lemondott sportvezetőt. Hozzászólásaiban – a korabeli uszodák szexuális kultúrájának „bennfentes” szakértőjeként – azt bizonygatta, hogy a nő feltehetően szabad akaratából ment bele a szexbe, a feljelentésre szülei beszélték rá. „Egy szülőnek nem épp élmény, hogy a lányuk szeret, hogy is mondjam, kefélni. Eldöntötték, hogy áldozatot csinálnak abból, aki valószínűleg nem is volt az, és a példastatuálás vágyától hajtva a bíróság helyt adott az óhajnak” – posztolta Aczél.
A Népszabadság ezek után – morális megfontolásból, a magyar nyilvánosságban ritkán tapasztalt gyors és határozott lépéssel – megvált emblematikus szerzőjétől. Murányi András, a lap főszerkesztője azt nyilatkozta, Aczél Endrét kedveli és sajnálja, hogy ezt kell tennie, de a Kiss László ügyében írt kommentjei nem vállalhatóak a Népszabadság számára.
„Jogszerűen járt el a Népszabadság, vagy a szólásszabadság sárba tiprásával, vélemény alapú diszkriminációval állunk szemben?” – tette fel a kérdést a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) blogja, amire a szerző Murányihoz hasonlóan határozott, igenlő választ adott. „Abban az esetben, ha valakinek újságíróként az a munkája, hogy közzétegye a politikai véleményét, joggal várhatja el az újság, hogy ez a véleménye egybeessen a sajtótermék meggyőződésével. Ha az újság szerkesztősége köteles lenne minden véleményt válogatás nélkül közzétenni, joggal tarthatna attól, hogy előbb-utóbb elpártolnának az olvasói és lehúzhatja a rolót. Ehhez hasonlóan, ha tovább kellene alkalmaznia egy olyan munkatársat, aki nyilvánosan az újság számára vállalhatatlan hangot üt meg, saját hitelességét kockáztatná. Ha Aczél tördelőként dolgozott volna a Népszabadságnál, a lap nehezebben tudná megvédeni a döntést, hogy megvált tőle. Így azonban jól igazolható, hogy nem szeretné a lap, hogy egy nyíltan szexista szerzővel azonosítsák és emiatt pártoljanak el tőle az olvasók” – írta Dojcsák Dalma, párhuzamot vonva a Kovács Ákos popénekessel szexista nyilatkozata miatt szerződést bontó Telekom-döntéssel.
