Hetvennyolc éves korában, hosszú, súlyos betegség után zollikoni otthonában, Zürich mellett, szerda reggel elhunyt Oplatka András, újságíró, történész, műfordító.
„Tizennégy éves volt, amikor szüleivel 1956-ban elhagyta Magyarországot; művelt családja külföldi eredetű volt, apai ágon cseh, anyai ágon német gyökerű. A budapesti magyar nyelvű általános iskola után Zürichben németül érettségizett, az egyetemen germanisztikát, pedagógiát és történelmet tanult. Noha Grillparzerből doktorált, mégsem lett belőle irodalmár, mert vonzotta a közép-európaiság, az 56-os forradalom emléke, a kettéosztott Európa jelene és jövője. A végzés után röviddel, 1968-ban belépett a Neue Zürcher Zeitung szerkesztőségébe, s két hónap után máris Stockholmban találta magát a lap skandináviai tudósítójaként. Egymás után következtek az állomáshelyek: Stockholm után Párizs, Moszkva, majd a kilencvenes évek második felétől Budapest: nagyon szerette Pestet, tudósítói ideje már rég letelt, de rendszeresen visszajárt, ismert szereplője lett a rendszerváltozást kísérő és követő fölpezsdült szellemi találkozóknak és vitáknak. Ragyogóan megőrizte magyar nyelvtudását, anyanyelvi szinten írt és olvasott németül, s ezen kívül folyékonyan beszélt vagy fél tucat nyelven.”
(Részlet Martin József nekrológjából)
(Borítókép forrása: Albin Olsson / Wikipédia)
