Bár tízből kilenc magyar óvodás használ valamilyen digitális eszközt, a szülők döntő többsége komoly aggodalommal figyeli a jelenséget.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült kutatás rámutat: a szülők 71 százaléka szerint a képernyőidő inkább negatív hatással van a gyermekek fejlődésére. A mindennapokban mégis nehéz gátat szabni a tartalomfogyasztásnak, amit jól mutat, hogy a szülők bevallása szerint a digitális eszközt használó gyerekek 83 százaléka küzd leválási nehézségekkel – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint az NMHH megbízásából készített, 1875 szülő megkérdezésén alapuló kutatás eddig sosem látott részletességgel térképezte fel a 3-6 éves korosztály digitális szokásait; az eredmények arra az ellentmondásra hívják fel a figyelmet, hogy bár a szülők tisztában vannak a veszélyekkel, a gyakorlatban mégis sokszor tehetetlenek.
Kiemelték, hogy a nemzetközi ajánlások, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvei szerint a 2-5 éves korosztály napi képernyőideje nem haladhatja meg az egy órát.
A Bethesda Gyermekkórház által kiadott, hazai gyermekorvosok és szakmai szervezetek által is támogatott szakmai charta szerint hároméves kor alatt egyáltalán nem ajánlott a képernyőhasználat, és óvodáskorban is legfeljebb harminc perc képernyő előtt töltött idő javasolt.
Ehhez képest a hazai óvodások heti átlagosan 7,7 órát töltenek digitális eszközök előtt – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy a helyzet hétvégén válik igazán kritikussá: egy átlagos hétvégi napon a gyerekek fele már egy-két órát vagy még annál is több időt nézik a képernyőket.
A kutatás rávilágít arra, hogy a szülők szerint a túlzott eszközhasználat kézzelfogható viselkedési problémákat okoz: a leggyakrabban tapasztalt negatív következmények között szerepel az agresszív viselkedés és az ingerlékenység, a figyelemzavar és a koncentrációs problémák, valamint a mozgáshiány és az alvászavar.
A mindennapi konfliktusok egyik legfőbb forrása a képernyőtől való elszakadás: az óvodáskorúak még nem képesek hatékonyan szabályozni saját impulzusaikat, így a megkérdezett szülők 83 százaléka tapasztalta már, hogy gyermeke nehezen hagyja abba a digitális eszközök használatát.
A szülői bűntudat és a kényszerhelyzetek is élesen megmutatkoznak az adatokban: tízből négy szülővel előfordult már, hogy kellemetlenül érezte magát gyermeke digitáliseszköz-használata miatt.
Ezt sokszor az a felismerés táplálja, hogy az eszközt figyelemelterelésre vagy nyugtatásra használják: a digitális eszközökkel rendelkező óvodások harmadánál már többször előfordult, hogy a szülő csak a kütyü segítségével tudta megnyugtatni a gyermeket – tették hozzá.
