A Kommunikációs és PR Szakosztály által szervezett „házbejárás” alkalmával, sikerült a fővárosi Szécsényi István téren, a Duna part legszebb részén található patinás palota épületbe bejutnia a BIK tagjainak is, és annak legszebb részeit, kiállításait alaposan megnézni, méghozzá a legszakavatottabb vezetők segítségével. Nézzünk hát körül legalább kedvcsinálási szinten, milyen csodákban is volt részünk, hiszen mindent leírni lehetetlen vállalkozás…
Az elkészült homlokzat már messziről uralja a teret a Lánchíd felhajtójánál, amihez pompázatos hátteret nyújt a Duna túloldalán található Budai Vár komplexuma. A főbejáraton belépve impozáns lépcsőházon juthatunk fel az első emeltre, ahol a pompás Díszterem várja a látogatókat.
Mielőtt azonban megpróbálnánk visszaadni azt a képet, ami ránk vár belépve az ajtón, ejtsünk néhány szót magáról az épületről! Különlegessége, hogy teljesen adományokból épült fel, neoreneszánsz paloták stílusában, Friedrich August Stüler tervei alapján. A bő 3 évnyi építkezés után, 1865 december 11-én adták át, és vette egyből birtokba az Akadémia.
Jelen pillanatban 11 tudományos osztály (nyolc természeti, három társadalmi) működik benne, természetesen rendezvényeknek is helyt ad, és ami az „utca emberének” is fontos, hogy kiállítási helyszín is, ami ráadásul ingyenesen látogatható. Ezeket jártuk be mi is, és akkor nézzünk is körül!
A Díszterem nemrégiben befejezett restaurálása alkalmával igyekeztek teljesen visszaállítani az eredeti állapotot, így a hatalmas csillárok eltűntek, modern, javarészt rejtett világításban, és természetesen a hatalmas ablakokon beszűrődő napsugár fényében csodálhatjuk meg ezt a fantasztikus termet.
A mennyezet csodálatos díszítése Lotz Károlynak köszönhető, a csillárok eltávolítása után teljes pompájában láthatjuk. Szerencsére a kommunista időben csak lefestették a képeket, így annak eltávolítása után előkerülten az eredeti festmények.
Eleinte nem volt elég a pénz a festményekre, így nem a nedves vakolatra, hanem később a száraz, festett falakra készült a két hármasképp is, melyeknek szintén szimbolikus értelmezésük van. Nem mennénk bele, mert oldalakat igényelni, meg kell nézni, helyben mindent elmondanak…
A karzatot és az ablakos fal gerendáit 24 salzburgi vörös márvány oszlop tarja, ahogy a falakat is ilyenek tagolják, rajtuk aranyozott gipsz alkotás díszít. A napjainkban 300 fő befogadására alkalmas gyönyörű terem több mint 150 éve ad helyet az Akadémia közgyűléseinek, rendezvényeinek.
Van egy kisebb terem is, melyből fantasztikus panoráma tárul elénk a Dunára és a Budai Várra, ez az úgynevezett „felolvasó terem”, mely régen a „Heti ülésterem” volt, az Akadémiai testület munkájának legfontosabb tere, ma inkább rendezvény helyszín.
A mai, alaposan átépített terem végső képét az 1990-es években érte el, gyönyörű mennyezetét Marschalkó János készítette, falait Ligeti Antal, négy, hajdani városvárat ábrázoló festmény díszíti.
De nem csak termeket látogathatunk az épületben! A harmadik szinten találjuk az eredetileg is képtár céljaira készült épületrészt. Az eredeti állapotában felújított bemutató termek, már önmagukban is szép látványt nyújtanak, de a bennük található festmények, melyek javarészt az MTA saját gyűjteménye, felbecsülhetetlen.
Külön érdekesség a négy nagy magyart ábrázoló egyedi gyűjtemény, de számos más egyedi portré is helyet kap a gyűjteményben, akik kapcsolódtak az Akadémia 200 éves történetéhez. Természetesen rengeteget lehetne ezekről írni, de egy akár egy több órás tárlatvezetést nem lehet visszaadni…
Mindenképpen ki kell emelni a félköríves díszcsarnok csodálatos darabjait, melyek az Akadémia alapítóit mutatják be, különös tekintettel a fő helyen Szécsényi István gróffal. Már csak ezért a teremért is érdemes ellátogatni…
De akkor meg kell említeni azt az időszakos, december közepéig látogatható kiállítást is, mely egyedül álló a maga nemében. A „200 év kincsei” keretei között olyan egyedi darabokat nézhetünk meg közelről, melyeket az Akadémia gyűjtött össze 200 éves fennállása alatt, s máshol egyáltalán nem, vagy szerte a világban egy-egy darabot találunk.
Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz a kiállítás keretein belül.
Fantasztikus élményt jelent testközelből látni olyan ritkaságokat, emléktárgyakat, kéziratokat, melyekről korábban csak tanultunk, hallottunk, nem hiába mondják azt a szervezők, hogy végigmenni a termeken egy komplett irodalom óra…
Lehetőség van különben valóságos tanórákat is tartani, fogadnak vezetéssel diákcsoportokat is, de egyéni vendégként is fix, előre bejelentetett időpontokban, szakszerű vezetéssel végigcsodálhatjuk ezeket a ritkaságokat, méghozzá ingyen, csak javasolni tudjuk mindenkinek éljen a lehetőséggel, nem mindennapi élményben lesz része!
