Újságírók szakmai szervezete elvben nem támogathat olyan intézkedést, amellyel egy lap terjesztését tiltják be. A sajtószabadság alapjog. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy e mögé bújva újságírónak álcázott propagandisták hazugságok terjesztésével a tisztességes újságírás hitelét gátlástalanul rombolhatják.
A 4 milliós példányszámban nyomtatott Bors-különszám terjesztését a bíróság betiltotta, mivel a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedést kívánt. A MÚOSZ kiáll a valódi újságírók valódi sajtószabadsága mellett, s egyetért e döntéssel, amellyel propagandisták társadalmilag is veszélyes akcióját akarta blokkolni a bíróság.
Normál esetben a helyreigazítás az a jogi eszköz, amellyel egy cikk valóságtartalmát megkérdőjelező a bíróságon élhet. Ha a cikk írója, szerkesztője be tudja bizonyítani az írás igazát, akkor a bíróság nem ad helyt a helyreigazításnak. Ha nincs bizonyíték az állított tények valódiságára, akkor jön a korrekció.
De mi a helyzet a Bors különszáma esetében, melyet 4 millió példányban majdnem minden magyar háztartásba eljuttattak volna, s csak ezután érkezik be a helyreigazítási kérelem? Ha a bíróság ennek helyt ad, hogyan javították volna ki a hibát? Kinyomtattak volna egy újabb 4 milliós példányszámú lapot, amelyben bevallják, hogy hazudtak, s tételesen közlik a bíróság ítéletét? És ha a Borsnak már nem lesz több különszáma? Ez többmilliárdos kiadás, erre egy „normál” kiadónak nincs pénze. Akkor a pár tízezres lapban közlik a korrekciót? Négymillió szemben a pár tízezerrel… Aránytalan. Mint ahogy az okozott kár is az lett volna. Merthogy mire ez az egész procedúra lebonyolódna, már rég túl lennénk a választáson…
Rendkívüli helyzetben rendkívüli döntést hozott a bíróság. Ideiglenesen betiltotta a különszám terjesztését. A demokrácia két alapjoga ütközött: a sajtószabadság versus választások tisztasága, jó hírnévhez való jog. De valóban alapjog hazugságok, rágalmak tudatos terjesztése?!
Nem, mert a sajtószabadság nem terjed ki a tények elferdítésére, álhírek terjesztésére. Aki ilyeneket gyárt, tesz, az nem újságíró, hanem propagandista, akinek nem a valóság korrekt bemutatása a célja. A propagandista manipulál, a tényeket úgy hajlítja, ahogy az érdeke, megbízója kívánja.
A MÚOSZ, mint eddig, ezután is kiáll a valódi újságírók valódi sajtószabadsága mellett, és felhívja a figyelmet arra, hogy óriási társadalmi kárt okoznak a tudatosan terjesztett álhírek, hazugságok. A tájékoztatás és tájékozódás joga kiterjed arra is, hogy kiderüljön: a választások közeledtével ipari méreteket öltött a hazugságok gyártása, amelyek a választók tudatos megtévesztését szolgálják, s ezzel a választói akaratot befolyásolják. A Bors kiadója is ezt a célt szolgálta, a jobb sorsra érdemes lap manipulációs felhasználásával.
A baj az, hogy a tömeges álhírterjesztés korszakában nehéz megkülönböztetni az újságírót és a propagandistát. Bár két külön szakma, az utóbbiak gyakran újságíróként tűnnek fel a nyilvánosságban, becsapva ezzel olvasókat, megtévesztve a tájékozódni kívánó tömegeket. A bíróság ezt most megakadályozta. Ám ez csak rendkívüli, egyszeri eset lehet. A MÚOSZ ezért arra kéri a szakma alapelveihez hű újságírókat, szerkesztőket, hogy álljanak ki a szakma hiteles gyakorlói mellett, segítsék hozzá olvasóikat a hiteles tájékozódáshoz az álhírgyártók leleplezésével (is).
Kiemelt kép: Facebook
