Az Amensty International jelentése

FreeTurkeyMedia: 250 ezren követelik a bebörtönzött török újságírók szabadon bocsátását

Ismert újságírók, karikaturisták és művészek csatlakoznak világszerte #FreeTurkeyMedia kampányhoz, amelynek célja, hogy bocsássák szabadon azt a több mint 120 török újságírót, akiket a tavaly nyári puccskísérlet után börtönöztek be. A kampány résztvevői ezenkívül követelik a véleménynyilvánítás szabadsága elleni kormányzati támadások azonnali befejezését is.
Ma, a Nemzetközi Sajtószabadság napján a kampány részeként – amelyhez február óta 250 000 ember csatlakozott – világszerte tüntetéseket szerveznek, és ma jelenik meg az Amnesty International Az újságírás nem bűn: leszámolás a szabad médiával című összefoglalója is.

„Rengeteg független török újságírót tartanak tárgyalás vagy vádemelés nélkül rács mögött hónapok óta, vagy olyan bűnvádi eljárás alatt, amelynek alapja valamely igen homályos terrorellenes jogszabály.” – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.
„Ma gondolatban minden olyan újságíróval vagyunk, aki rács mögött ül, fenyegetéssel vagy megtorlással néz szembe, de mostanában elsősorban Törökországra figyelünk, ahol könyörtelenül próbálják elhallgattatni a kritikus hangokat. Felhívjuk a török hatóságokat, hogy azonnal és feltétel nélkül engedjék szabadon azokat az újságírókat, akiket csupán a munkájuk végzése miatt vetettek börtönbe.”
A 2016 júliusi elbukott puccskísérlet óta legalább 156 újságot és más hírszolgáltatót zárták be, és hozzávetőleg 2500 újságíró, médiamunkás veszítette el az állását. Újságírókat tartóztattak le, és vádoltak meg terrorcselekménnyel Twitteren közzétett posztjaik, karikatúráik vagy egyszerűen csak a véleményük miatt.
Mindez egy szélesebb körű, a kormánykritikus hangokkal szembeni leszámolás keretében zajlik, amely során már 47 000 ember került börtönbe, és több mint 100 000 állami szférában dolgozó embert bocsátottak el.

Mahir Kanaat újságírót hat másik kollégájával együtt karácsonykor tartóztatták le. „A kezeimet a hátam mögé kötözték, egy ‘különleges alakulatot’ küldtek rám. Kiabáltam, hogy a feleségem kilenc hónapos terhes és miért fektetik a földre. Közben próbáltam felállni. Verekedés tört ki, leütöttek.” Mahir Kanaat felesége úgy adott életet gyermeküknek, hogy az újságíró börtönben volt. Ma is ott van, a tárgyalására vár.
Megszokottá váltak a hosszas előzetes letartóztatások, amelyeket a puccskísérletet követően kihirdetett különleges jogrend tesz lehetővé. Az újságírók ellen felhozott vádak gyakran légből kapottak, nyilvánvalóan abszurdak és teljes mértékben nélkülözik egy tényleges bűncselekmény megállapításához szükséges bizonyítékokat.
A szerkesztő, Ahmet Altant 2016 szeptemberében fogták el a testvérével, a tudós Mehmet Altannal együtt. Azzal vádolják őket, hogy a puccs estéjén „közvetett” üzeneteket küldtek a puccs szervezőinek egy televíziós panelbeszélgetés közben. Az adás műsorvezetőjét, Nazlı Ilıcakot szintén letartóztatták, azóta is előzetesben van.
Ahmet Şik oknyomozó újságíró december óta van fogságban. Az ellene felhozott vádirat nyolc Twitter posztot, két interjút és egy cikket jelöl meg bizonyítékként arra nézve, hogy három különböző be illegális csoport működését segítette. Mindhárom csoportnak teljesen különböző, gyakorta egymással szemben álló véleményt tükröző programja van. Felesége, Yonca azt mondta az Amnesty Internationalnek: “Ahmet bebörtönzése üzenet a többieknek: beszéljetek ha mertek.”

Több mint 250 000 ember írta alá azt az online petíciót, amely a török újságírók szabadon bocsátását követeli. Az elmúlt hónapban ezrek álltak a #FreeTurkeyMedia kampány mögé. Az Amnesty által indított és számos más szervezet által is támogatott kampány szolidaritást kifejező szelfi posztolására bíztat a Twitteren.
A kampány mögé állt többek között Ai Weiwei, de rengeteg karikaturista küldi be munkáját, amelyeket a Zunar, Steve Bell és Martin Rowson karikaturistákból álló csapat bírál el. Peter Greste, Mohamed Fahmy, és Baher Mohamed, a 2013-ban Egyiptomban 400 napra bebörtönzött Al Jazeera újságírók is támogatják a kampányt.
„Abban a 400 napban az a tudat tartott bennünket életben, hogy emberek világszerte a mi szabadon bocsátásunkért kampányolnak.” – írta Peter Greste és Mohamed Fahmy egy cikkben, amelyet ma a világ minden táján különböző újságok hoznak le.
„Ha helyes volt, hogy kiálltatok a #FreeAJStaff kampány mellett, akkor az is helyes, ha felszólalunk valamennyi olyan újságíró érdekében, akiket a munkájuk végzése miatt börtönöztek be. Mi ezért csatlakoztunk a #FreeTurkeyMedia felhíváshoz.”