A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 áprilisában +2 illetve +1. A fővárosi index értéke minimálisan, bő 1 ponttal mérséklődött, az ország egészére vonatkozó mutató hibahatáron belül változott (minimálisan csökkent) januárhoz képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket mindkét mutató 3-3 ponttal haladja meg.
A GKI negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen megkérdezés során 110 ingatlanokkal foglalkozó cég és 1139 vállalat válaszolt. A lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A fővárosi és a magyarországi ingatlanpiaci index egy számba sűríti az egyes részpiacok (a lakás-, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiac) következő egy évben várható helyzetére vonatkozó várakozásokat, s ezzel összefoglaló képet ad az ingatlanpiaci kilátásokról.
Lakáspiac: ennyi volt a csok?
A GKI lakáspiaci indexe (ami az ingatlanos cégek illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) értéke a jelen felmérés során Budapestre vonatkozóan mintegy 7, míg az ország egészére vonatkozóan 4 ponttal csökkent idén januárhoz képest. Az egy évvel ezelőttinél a fővárosi index 9, az országos 6 ponttal került lejjebb. A kilátások javuló tendenciája ugyan megtört, de a jelenlegi várakozások még mindig valamivel kedvezőbbek, mint amilyenek ezek a lakáspiaci intézkedés-csomag bejelentése (az új lakások áfájának csökkentése, illetve a csok kibővítése) előtt voltak. Budapesten a divatos lokációk esetében nem romlottak a kilátások, ezeken a területeken továbbra is élénk forgalom várható. A külső pesti területek esetében viszont érezhetően romlottak a várakozások, emellett a panelpiacon is jórészt kedvezőtlen irányú változás következett be.
A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások kissé romlottak az előző felméréshez képest. E negatív fejlemény megfigyelhető a biztos szándékú körben (tehát, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) és a valószínű szándékú körben egyaránt. Az egy évvel ezelőttihez viszonyítva csak a biztos szándékú körben volt regisztrálható a csökkenés. A lakásfelújításra és korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások az egy negyedévvel ezelőttivel lényegében megegyeznek, de az egy évvel ezelőttinél valamivel kevésbé erőteljesek.
A használt lakások várható áremelkedési ütemét illető várakozások Budapesten átlagosan nem sokat változtak az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Idén januárban a válaszadók 47%-a számított emelkedő árakra, most 44%-uk. A stagnáló árakra számítók aránya ugyanekkor 45-ről 50%-ra emelkedett. A főváros egészét jellemző, a következő egy évre várt átlagos árnövekedés most is a 3%-ot közelíti. A budai oldalon illetve a divatos pesti lokációk esetében ennél gyorsabb, 5% körüli árnövekedés valószínű. A keleti régióban az összesített prognózis kissé emelkedett, míg a nyugati országrészben valamelyest csökkent. Az új lakások ára várhatóan 5-7%-kal emelkedik.
Építési telekpiac: stabil derűlátás
A telekpiaci kilátások 2015 első felében vettek lendületet, majd 2016 elején – nyilván nem függetlenül a bejelentett kormányzati intézkedésektől – ismét erősen javultak. Azóta magas szinten stabilizálódtak a várakozások. A GKI telekpiaci indexeinek értéke a jelen felmérés során a fővárosra vonatkozóan 7, az ország egészét illetően 6 ponttal emelkedett az előző felméréshez képest. Az építési telkek ára várhatóan 3-8%-kal emelkedik a következő egy esztendőben.
Irodapiac: általános jókedv
A kihasználtság a hazai piacon 2015 óta lényegében folyamatosan emelkedik. Budapesten 2017. első negyedévében az átlagos kihasználtság 87% volt, ami másfél ponttal magasabb az egy negyedévvel és majdnem 3 ponttal nagyobb az egy évvel korábbinál. Kelet-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőtti 76%-os kihasználtság 83%-ra emelkedett, míg Nyugat-Magyarországon most is 80% e mutató értéke. 2017 áprilisában a GKI irodapiaci indexének értéke (ami az ingatlanos cégek illetve a vállalatok várakozásait sűríti egyetlen számba) a fővárosra és az ország egészére vonatkozóan is 2-2 ponttal emelkedett az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Mindez éves összevetésben a budapesti jelzőszám esetében 5, az ország egészére vonatkozóan 1 pontos emelkedést jelent. A GKI ugyan korábban a jelenlegieknél magasabb értékeket is mért, a mostani kilátások azért még mindig meglehetősen optimisták. Budapesten és környékén a bérleti díjak 3-4% körüli emelkedésére lehet számítani a következő egy évben, míg vidéken ennél csak kisebb lehet a növekedés mértéke.
Üzlethelyiség-piac: zárult az olló
Az élelmiszerkereskedelemre egyre súlyosabban nehezedik a kormányzati nyomás. Nagyobb fejlesztések nem, de a meglévő kapacitások korszerűsítése és felújítása több helyszínen is napirenden van. A jelen felmérés során a fővárosi agglomerációra illetve a Magyarország egészére vonatkozó üzlethelyiség-piaci indexek közötti „olló” mostanra bezárult. Az előző negyedévhez képest az előbbi 3 ponttal csökkent, míg ez utóbbi 1 ponttal emelkedett. Éves összevetésben 9 és 13 pontos a növekedés. A bérleti díjak várhatóan 3% körüli mértékben nőhetnek a következő egy évben.
Logisztikai ingatlanpiac: tízéves csúcson az index
A logisztikai ingatlanok kihasználtsága mind a három vizsgált területen enyhén emelkedett az egy negyedévvel ezelőttihez képest. A kihasználtsági ráta a fővárosi agglomerációban jelenleg 86% (egy negyedévvel ezelőtt 85%-os volt), a nyugati országrészben 84% (januárban 82%-os volt), a keleti régióban pedig 83% (januárban 80%-os volt). Egy évvel ezelőtt ez a három adat rendre 85, 90 és 70% volt. A GKI raktárpiaci indexei a jelen felmérés során kisebb-nagyobb mértékben emelkedtek: a budapesti 5, míg az ország egészére vonatkozó csaknem 2 ponttal nőtt az előző felméréshez képest. Éves összevetésben az előbbi 8, az utóbbi 12 pontos növekedést jelez. A bérleti díjak a következő egy évben várhatóan 2-3%-kal emelkedhetnek.
Forrás: GKI
