A magyar médiarendszer jelenlegi helyzetéről, a közmédia kiegynsúlyozatlanságáról, a kormánypárti befolyásról, a sajtószabadság szűküléséről és a független médiumok túlélési stratégiáiról tartottak konferenciát november 25-én, a CEU Nádor utcai épületében. Az eseményt a Connect Europe és a CEU Demokrácia Intézet szervezéste.
Kormányzati túlsúly a médiában, kiegyensúlyozatlan közszolgálati tájékoztatás, lábbal tiport versenyjog, tehetetlen, lassú és bürokratikus Európai Unió, ferdítésekkel teli közmédia – csak néhány olyan elem, amelyet a konferencia meghívottjai említettek a mai magyar médiarendszer összetevőit illetően. – írja az Átlátszó beszámolója.
„Sokkal nagyobb a baj, mint gondolnánk” – kezdte előadását Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki nyitóelőadásában a közmédia kiegyensúlyozottságának vizsgálatáról beszélt. Az általuk végzett felmérésből kiderült, hogy más híradókkal ellentétben az M1 híradó több mint kétharmadát a politikai hírek teszik ki. Ezek nagy részében kormánypárti politikusok szerepelnek 73 százalékos képernyőidő-aránnyal, míg az ellenzéki politikusok képernyőideje mindössze 27 százalék.
A kormánypárti politikusokat mindig pozitív kontextusban tüntetik fel az adófizetői pénzekből fenntartott közmédiában, míg az ellenzéket többségében negatívan, elvétve semlegesen. Pozitív színben az ellenzéki pártok politikusai közül csak a Mi Hazánk és a Jobbik tagjai jelennek meg. Kiemelten negatívan keretezi a közmédia a Magyar Péterről és a Tisza Pártról szóló híreket. A külföldi politikusok közül Donald Trump jelenik meg pozitív kontextusban, Zelenszkij és Ursula von der Leyen pedig csak negatív hírek szereplői a közmédiában. Horn hozzátette: „a királyi média által gyártott híreket nem csak a köztévében láthatjuk, hallhatjuk, hanem egyéb kormányközeli csatornákon is. A média ilyen fokú egyoldalú tájékoztatása kimeríti a választási csalás fogalmát.”
A következő panelbeszélgetésben Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója elmondta, 2010 előtt sem volt nagy presztízse a közmédiának, éppen ezért nem nagyon rázta meg az embereket az, ami az állami televízióval történt ezt követően. Szerinte komoly szakmai és társadalmi diskurzusra volna szükség a témát illetően: fel kell tenni azt a kérdést, hogy mi a közmédia feladata és funkciója a mai médiakörnyezetben.
A teljes beszámolót itt olvashatják el.
Kiemelt kép: Atlatszo.hu
