A négy napos ünnep idején zajlott az ősi hagyományokra épülő Orsolya napi vásár az Alpokalja gyöngyszemén, Kőszegen. A festői fekvésű kisvárost az év bármely napján hatalmas élmény felkeresni, de ilyenkor kihagyhatatlan, így a Borászati, Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Szakosztály (BIK) tagjai is éltek a lehetőséggel.
Ennek a hangulatos és családias rendezvénynek a hagyománya több évszázadra vezethető vissza, a neve onnan adódik, hogy Orsolya napkor tartották Kőszeg hajdani „nagyvásárát” a tél beállta előtt, ami lehetőséget adott a lakósságnak és a termelőknek a kézműves termékek, és a termények értékestésére, cseréjére.
A vásár lényege igazából a mai napig nem változott, igaz termények, állatok nincsenek, de kézműves, népművészeti termékek igen, még hozzá szép számmal (nem kínai áruk…), illetve természetesen a környék széles gasztronómiai kínálata sem hiányozhat a belvárosi utcákról. Amit itt a három nap alatt nem lehet megkóstolni, az nem is létezik Kőszegen és környékén! Hogy ebben még biztosabbak legyünk, a szervezők külön versenyt hirdetnek, kizárólag házi készítésű édes és sós süteményekre, lekvárokra és egyéb nyalánkságokra. Az édes szájúaknak ez maga a „Kánaán”! És ami külön remek hír a látogatóknak, hogy ez a milliónyi finomság kikerül az asztalokra, ahol jelképes adományokért cserébe, el is fogyasztható, hazavihető.
Itt kell az adományról pár szót ejtenünk, ugyanis úgy a süteményeknél, mint az főzőverseny ételeinél a versenyző csapatok, (szervezetek, iskolák, önkormányzatok stb.) az általuk készített és zsűriztetett termékeket adományokért cserébe értékesítik, mely bevételeket jótékonysági célokra használnak fel.
Így nem csak gasztronómiai orgiában lehet részünk, ha itt kóstolunk, hanem az ilyen rendezvényekhez képest jóval kevesebb pénzünkért a lehető legjobb ügyeket is támogatjuk, a különben minden program ingyenes a rendezvényen.
Az előbb már említést tettünk a főzőversenyekről, merüljünk hát el ebben a kifogyhatatlan témában, hiszen mind a két nap közel 40 csapat indult versenybe a zsűri, de elsősorban az éhes gyomrú, adakozó vendégek kegyeiért.
A legtöbbjük nem is egy étellel indult, sőt, olyanok is voltak mind a két nap, akik egész ételsort kínáltak a helyi gasztronómiára kiéhezett családoknak, vendégeknek.
A bográcsokban rengeteg féle pörkölt (elsősorban vad, mivel az Alpokalján járunk…) rotyogott, és persze mindben ott lapultak a frissen szedett gombák, hiszen ilyenkor tele van velük az erdő, de a házi lekvárok, és helyi fűszerek is gazdagították a sokszor évtizedes hagyományok alapján készült ételeket.
A káposztás ételek sem maradtak le sokkal a sorban, az összetételük szempontjából volt választék bőven, csak ember legyen a talpán, aki végig tudta kóstolni őket, vagy tudott választani közülük.
Nem vásáron járnánk, és nem Kőszegen, ha a város történetéhez kapcsolódó legendás különlegességek nem készültek volna, egyedi eszközökön, látványos jelmezbe bújt szakács kezei között, ezekből is volt bőven mind a két nap.
Ha már a hasunk tele volt, a programok sem korlátoztak a több utcát érintő vásári forgatag bejárására, hiszen mind a főtéren, mind a Jurisics vár udvarán jobbnál-jobb kulturális események szórakoztatták a vendégeket, de arra is volt példa, hogy bizony a sátrak között is belefuthattunk ilyen rögtönzött előadásokba.
Mindenképpen meg kell említenünk a pompás helyi borokat is, hisz Kőszeg egy igen jelentős borvidék, és bizony főleg vörös boraik felveszik a versenyt a „nagy borvidékek” nedűivel. Főleg igaz ez, ha azokra fantasztikus falatokra kortyolj amelyek már a pocakunkban landoltak. Köszönjük a Jurisics várnak a meghívást, és gratulálunk a remek szervezéshez!
Képke: Zamody Gábor
