Tiltsák-e be az internetet? Ez nem fog menni, sőt, a mesterséges intelligencia is egyre inkább a mindennapjaink részévé válik, ha örülünk ennek, ha nem. Érdemes ezért mind többet tanulnunk róla. Beszámoló a MÚOSZ Mesterséges intelligencia: megállítható-e az ámokfutás? című fórumáról.
Az már kiderült, hogy a politikai vezetők gátlástalanul visszaélnek a technológiával, manipulálnak vele, mit sem törődve az emberi méltósággal. De mi az újságírók és mi a tudomány felelőssége? Igazán izgalmas beszélgetést folytattunk erről a MÚOSZ székházában és szervezésében Roznár Gyöngyivel, a Nyugat.hu vezetőjével, Szertics Gergely AI-kutatóval, Uj Péterrel, a 444 főszerkesztőjével és Villányi Gergő pszichológussal. A nyitóelőadást Polyák Gábor médiakutató, az ELTE tanszékvezetője tartotta Az estet György Zsombor, a MÚOSZ alelnöke, a Magyar Hang főszerkesztője moderálta.
Polyák Gábor az AI kapcsán elmondta, hogy a láncos kutya ábrázolás már az a határ, amit egy politikusnak sem kell eltűrni. Minden ilyen esetben pert javasol.
Nagyon nagy a veszélye annak, hogy a média titulusok feloldódnak, a New York Times már perli az Open AI-t, mert felhasználták a cikkeiket az AI tanítására. Szerinte az AI generátorok már egymást tanítják, és így is tudnak fejlődni.
Az is biztos, hogy egyik AI generált tartalomnál sem tudjuk azt mondani, hogy száz százalékosan megbízható, megfelel a valóságnak, mert még mindig vannak “hallucinációi”, azaz nem pontos információi. Azt is fontos tudatosítani, hogy a végső felelősség az AI használatáért mindig a felhasználóé.
Arról is esett szó, hogy az AI szabályozásra nagyon kell figyelni, van ahol korlátozni kell, van, ahol szabadon lehet használni. Most úgy néz ki 2026 novemberére lesz AI szabályozás az EU-n belül.
A panelbeszélgetésben a média felelősségét vizsgálták az MI-hamisításokkal szemben.
A résztvevők: Roznár Gyöngyi, a nyugat.hu főszerkesztője, Szertics Gergely AI-szakértő, a MI lesz velünk?! könyv szerzője, Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője és Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó, digitális pszichológia szakértő voltak.
Szertics Gergely elmondta, hogy szerinte már nem lehet megállítani a folyamatokat. Abban bízik, hogy annyira nagy mértékű a bizalomvesztés az AI-al szemben, hogy ezért elkezdődött egy immunizálódás, tehát értik az emberek, hogy ez manipuláció. Roznár Gyöngyi viszont kételkedett ebben, és állította, hogy a politikának viszont nem érdeke, hogy ráébressze őket arra, hogy manipulálva vannak. Az emberek nagyon internet és telefon függők, és iszonyú mennyiségben kapják az ingereket, nehéz ezt szűrni.
Szertics hozzátette, hogy ma egy nagy esernyőről beszélünk, amit AI-nak hívunk, de ha kicsit is utánajárunk mire képes ez a technológia, akkor tényleg azt látjuk, hogy jót képes alkotni.
“Ha például beadok az AI-nak több cikket, amit én írtam és utána kérem meg hogy írjon cikket nekem, akkor az én stílusomban fogja azt megalkotni.” Szóval amit most látunk, az még csak a kezdet. Szertics említette, hogy magát a kutatás folyamatát is szeretnék automatizálni – épp ezen dolgoznak egy csoporttal. Nagyon fontos lenne a társadalmat felkészíteni erre, hogy tudják megfelelően kezelni ezt, ebből a fajta diszkurzusból hiányt lát.
Villányi Gergely pszichológus is azt mondja, hogy van egy zsigeri vágy arra, hogy a vitorlából valamennyi szelet kifogjanak. A közösségi média is nagyon sok mentális problémát és kitettséget okoz. Akár a szociális téren is visszamaradást hoz. Az AI is a társunk, a partnerünk, a dolgozatunkat is ő készíti el. A közösségi médiához sincs még elég tapasztalatunk és máris itt az AI. Sem a jog, sem a szokásrend, sem a saját pszichénk nem tud lépést tartani ebben, és nehéz megtalálni a kiutat. A társasjátékok reneszánsza is egy válasz erre.
Uj Péter szerint is kétséges mennyire tudjuk, hogy AI van a gépünkön vagy nem, mert annyira sok területen beépült már. “Az AI atyja egyszer azt mondta, hogy egy bőrönd az amiben dobálunk különböző szavakat, és nehéz kibogozni, hogy mi is ez valójában.”
Fordításra viszonylag sűrűn használjuk és már most is látszik, hogy ettől romlanak a készségek. Például a dolgozatok hány százaléka íródik így, azt nem tudni. Szerinte az emberek fogalmazási készsége is romlani fog. Az, hogy mit fog okozni a későbbi generációknál, még nem tudni.
A beszélgetésről készült teljes felvételt itt találják:
Iratkozzanak fel a csatornánkra!
Kiemelt kép: MÚOSZ
