A Kulturális szakosztály őszi évadnyitója
Varsányi Gyula könyvének teljes címe: Újratervezők. A cédrus magányossága megelőlegezi az író-újságíró regényének lényegét, egy képzeletbeli tudósító munkahelyi és magánéleti konfliktusait.
A lebontásra ítélt autokrata rendszerben, fiktív országban, a sajtómunkás vergődik a szerkesztőségben, és otthonában is. A rideg, számító emberi kapcsolatokból menekülne a borongós mindennapokból kiragyogó délszaki libanoni cédrus képéhez.
A MÚOSZ Rát-Táncsics termében nagy érdeklődéssel követték kollégák és barátok a szerzőt Varsányi Gyulát és az őt felkészülten faggató Murányi Gábort, a HVG munkatársát.
Varsányi Gyula hosszú éveket töltött a Magyar Rádiónál, majd a Népszabadság kulturális rovatánál, közvetlen közelből élte át a médiaháborút, és immár szabadulva a napi kötöttségektől különleges novelláskötettel, majd regénnyel jelentkezett íróként, teljes vértezetben.

Különlegesek ezek a művei, mert valóság és fikció sajátos, izgalmas összefonódásának lehetünk tanúi.
A Franzstadti történetekben például elénk varázsolja Móricz Zsigmond és a kisfiú József Attila megejtő találkozását. A helytörténész kutatásai és az író fantáziája érzékletes közelségbe hozták a késői olvasónak ezt az érzékletes jelenetet: megtörténhetett volna.
Az Újratervezőkben a valóság és fantázia sajátos ötvözete konzekvensen valósul meg végig az egész regényben. A napi harcok és félelmek valóságát elemelve, bizonyos távolságtartással talán hatásosabb e fiktív, Covid-sújtotta, európai országban zajló hatalmi harcok megjelenítése.
A beszélgetésben és az azt követő vitában Varsányi Gyula kifejtette, hogy bár sok minden szinte a megszólalásig hasonlít a magyar viszonyokra, ő ezt olyan fiktív országba helyezte, amely több mai európai országra is emlékeztet. Olyan országra, ahol egyre csak nőnek a belpolitikai feszültségek, s ahol a „Nemzeti Megbékélés Programjával” az „Atlanti Unió vélhetően szimpátiával fogadná a kabinetváltást.” Jöhetne tehát az újratervezés.

A fiktív országban a fiktív miniszterelnök a pandémia áldozata lesz. Amíg ebből hír lesz – nagyon is ismerős kálváriát járnak be a „Hírfutárnál” és mindenütt másutt dolgozó média-munkások. „ Sajtóregény a NER végéről” – írja a műről Hargitai Miklós a Népszavában.
Míg a regény végére jutunk lubickolunk a sok furcsa beszélő nevű szereplő történeteiben, a Balkánra és Afrikára emlékeztető vidékről, Afrikai Kváziföldről, ahol az abszolút uralkodó Kamelon el Bakshisi, vagy az Adrától nem messze Milan Csakis neve szerepel, s itthon a fiktív országban a miniszter neve Lügner. A fiktív itthoni országban Oktavian Valter a miniszterelnök helyettese a Shaman.
Marad-e idő ebben a válságos világban az igazi, értékes emberi kapcsolatokra? Marad-e idő a szerelemre? Segít-e ebben a híres Libanoni cédrus? Erről és sok másról szól a regény, és szólt a könyvbemutató.
A könyvbemutatóról készült videót itt tekinthetik meg.
Kép: a szerző archívuma