2023 decemberében felkerestem a Magyar Újságírók Országos Szövetségét (MÚOSZ), melynek magam is tagja vagyok – írja Palotás János –, hogy a szövetség az elsők között hivatalosan is csatlakozzon ahhoz az Európai Bizottsághoz beterjesztett panaszhoz, amellyel közel ötven társadalmi szervezet, politikai pártok és mozgalmak fordultak az uniós szervhez.
A panasz, különös tekintettel a 2024-es európai parlamenti választásra, kérte az Európai Bizottság hatékony fellépését a magyar kormánynál annak érdekében, hogy Magyarországon a választást megelőző kampányban az Európai Unió által is elvárt „szabad választás” valamennyi feltételrendszere érvényesülni tudjon. A „szabad választás” tartalmi követelménye ugyanis, hogy a választópolgárok a szavazást megelőző időszakban az eléjük tárt tényszerű és sokszínű nyilvános információ hatására felismerhessék a saját valós érdekeiket, és ezen érdek ismeretében adhassák le voksaikat, s a szavazatoknak arányosan kell megjelenniük a választás végeredményében. Nehéz vitatni, hogy ezen uniós – megjegyzem, a magyar választási eljárási törvényben is visszaköszönő – feltétel egyetlen szótöredéke sem teljesül immár legalább tizenöt éve Magyarországon. Az Orbán-rezsim sokszoros média- és pénzügyi túlsúlya – amely ráadásul hírhamisítás útján rendszerszintűen vezeti félre a társadalmat – okozza az uniós és egyben az emberi jogi jogsérelmet. A hiteles médiaegyensúlyt követelő beadványhoz való csatlakozást, számomra mindmáig megmagyarázhatatlanul, a MÚOSZ vezetése többségi szavazással elutasította.
Ma is úgy gondolom, hogy a MÚOSZ szervezetében tömörülő újságírók felvállaltan elhatárolódnak Orbán Viktor bűnszervezetének elvtelenségétől. Mégis nagyon sokak – és mint a példa mutatja, a MÚOSZ vezető testülete tagjainak többsége – esetében is tetten érhető a félelem egy feltételezett, a diktatúra által elvárt láthatatlan vörös vonaltól, amit nem szabad átlépniük, mert akkor személyükben, személyi szabadságukban, és a még meglévő egzisztenciájukban is kihívják maguk ellen a diktatúra nyílt fellépését.
Tény viszont, hogy csak a félelem nélküli, a demokrácia mellett elkötelezett és nem a saját maga által felállított korlátok között mozgó média a(z egyik) legfontosabb védelmezője a demokráciának. Én 2023 decemberében el sem tudtam képzelni, hogy ez az önkorlátozó magatartás már akkor is ott tartott, hogy Orbán hamis és minden képzeletet fölülmúló, a mindennapjainkban dúvadként romboló propagandagépezetével szembeni uniós fellépéstől a MÚOSZ elnökségének többsége elhatárolódik. A véleményem akkor is az volt, hogy ezt a beadványt, amit kidolgoztam, amiről konferenciát tartottam ezer fő részvételével, éppen a MÚOSZ társadalommal szembeni kötelezettségeként, már sokkal korábban magának az újságíró-szövetségnek kellett volna kezdeményeznie az Európai Bizottságánál.
Emlékszem, Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke egyetértett, hogy a szövetség, mint a legérintettebb érdekvédelmi és szakmai szervezet, csatlakozzon az Európai Bizottságnak benyújtásra kerülő panaszhoz, de ehhez előbb neki soron kívül meg kellett szereznie az elnökség jóváhagyását. Emlékszem arra is, hogy sem benne, sem bennem fel sem merült, hogy a szavazás, éppen a felvetés indokoltságának megkérdőjelezhetetlen volta okán, bármely elnökségi tagban is ellenvetéssel találkozna. És emlékszem Kocsi Ilona szavainak akadozó voltára, amikor közölnie kellett velem, hogy az elnökség többségi szavazattal elutasította a csatlakozást, és emlékszem saját döbbenetemre is, ami azóta sem változott.
Kocsi Ilona igazi vezetőként nem kommentálta a döbbenetes eredményt, nem határolódott el az elnökség többségi véleményétől. A döntés megismerését követően arra kértem, ne adja meg a nemmel szavazók nevét, mert majd én felteszem ezt a kérdést a MÚOSZ következő tisztújító közgyűlésén, amikor a közgyűlés értékeli a vezetők elmúlt időszakbeli munkáját, és a tagok a küldötteik útján új vezetőket választanak.
Erre a tisztújító közgyűlésre kerül majd sor most május 22-én, és én, összhangban az akkori elhatározásommal, küldöttként ott leszek. Nem változott a 2023-as elhatározásom, hogy a „miként szavazott” kérdést fel kívánom tenni minden leköszönő elnökségi tagnak, és minden jelöltnek az új vezetőség megválasztásakor: miként szavaznának azonos helyzetben, mert a 2026-os választás időpontja egyre közelebb van, így a média szerepe és felelőssége is egyre fokozottabb. A küldötté választásomhoz szükséges támogatást már köszönettel megkaptam a MÚOSZ tagjaitól. Természetesen tovább erősíti eltökéltségemet és a felszólamlásom súlyát is, ha a jelölési időszakban, április 22-ig további támogató jelölést kapok. Innen már a tisztújító közgyűlés felelőssége, hogy milyen félelemmentes megbízatást fogalmaz majd meg a megújuló vezetősége felé.
Jelen írásomban az Akadémia után elsősorban azért emelem ki az a Magyar Újságírók Országos Szövetségét, mert a tagságában tömörülő médiamunkások társadalmi felelőssége a következő hónapokban meghatározó lesz, amit nem korlátozhat a félelem Orbán ordas rendszerétől.
A teljes cikk elolvasható a Népszavában.
Kiemelt kép: Palotás János – Szubjektíven Magyarországról Facebook-oldal, 2022
