Ismerőseim körében gyakran hangzik el a kérdés. Újságíróként a legfontosabb szabály, hogy mindig ellenőrizni kell a forrás hitelességét, és csak azt az állítást szabad tényként kezelni, amit több helyről is leellenőriztünk. Ezt tettem én is. Megkérdeztem négy nagy mesterséges intelligenciát, hogy ellenőrizze le az állításokat az Európai Unió háborúpártiságáról és az ukrajnai fenyegetésről illetően. Spoiler: a botok nem találtak erre semmilyen bizonyítékot.
A legszebb ebben pedig az, hogy ezt bárki megteheti. Szóval az olvasónak nem kell az én cikkemet tényként kezelnie, mint ahogy lehet, más sem. A telefon ott van a kezükben, és csak pár kattintás: ehhez az információhoz bárki hozzáférhet.
Szóval ahelyett, hogy a választási finisben közleményekről vitatkoznánk, ellenőrizzük, mennyire hitelesek ezek az állítások. Szóval ez volt az eredeti kérdésem: Sokan azt gondolják Magyarországon, hogy Európa háborút akar, és Ukrajna meg akarja támadni Magyarországot. A pár hazai médiát leszámítva van erre konkrét bizonyíték a nemzetközi sajtóban? A sajtóspekulációk és kifordított nyilatkozatok nem számítanak, csak a hivatalos közlemények.
A Perplexity AI válasza:
Nem, az EU nem háborúpárti általánosságban, hanem Ukrajna önvédelemét támogatja Oroszország ellen katonai, pénzügyi és humanitárius segéllyel (kb.
195 milliárd euró eddig). Nem, Ukrajna sem akarja megtámadni Magyarországot
– nincs ilyen hivatalos szándék vagy nyilatkozat, ilyen lépés NATO-tag ellen
abszurd lenne.
A Chat GPT válasza:
Nincs olyan hivatalos nemzetközi közlemény, ami szerint Európa háborút akar, vagy Ukrajna meg akarná támadni Magyarországot. Az EU Ukrajnát támogatja egy már zajló háborúban, nem új háborút indít. Ukrajna pedig a saját területét védi, nem NATO- vagy EU-országok ellen készül. Ha lenne ilyen szándék, az világszintű hír lenne – de nincs. Ami van, az inkább politikai értelmezés, nem bizonyított tény.
A Gemini AI válasza:
Az Európai Unió hivatalos politikája a védekezésre és a béketeremtésre irányul, nem a háború keresésére. Ukrajna részéről pedig semmilyen hivatalos forrás nem utal Magyarország elleni katonai szándékra, ami – Magyarország NATO-tagsága miatt – Ukrajna számára politikai és katonai értelemben is teljességgel elképzelhetetlen lépés lenne.
A Claude AI válasza:
A „háborús veszély” narratíva döntően a magyar kormányzati kommunikációra épül, amely valós diplomáciai feszültségeket (energetikai viták, vétók, szóváltások) tálal katonai fenyegetésként. A nemzetközi sajtó és a hivatalos külföldi nyilatkozatok ezt nem támasztják alá.
Szóval itt igaz a mondás, hogy aki nem hiszi…
