Soha nem látott számú újságíró vesztette életét tavaly munkavégzés közben vagy annak következtében. Mióta a New York-i székhelyű Bizottság az Újságírók Védelméért (Committee to Protect Journalists – CPJ) 1992-es alapítása óta vezeti a statisztikát, a 2025-ös évre jutott 129 haláleset a legtöbb. A fő ok a háború, amiből 1945 óta a legtöbb folyik egyszerre a világban, s ezzel párhuzamosan nőtt az immár az összes elhunyt 75 százalékáért felelős konfliktuszónákban bekövetkező halálesetek száma is – írja a HVG.
A lap beszámolója szerint már egymás után a második évben született rekord. Míg az ezredforduló környékén éves szinten nem ment 40 fölé a munkavégzés közben életüket vesztő médiamunkások száma, az elnyújtott iraki vagy afganisztáni háborúhoz hasonló fegyveres konfliktusok emelkedő száma miatt 2005-től már szinte minden évben hatvannál is többen haltak meg. A trendet csupán a koronavírus törte meg, majd a 2023-ban indult gázai konfliktus minden korábbinál nagyobb ugrást hozott.
A halálesetek kétharmada a CPJ metodológiája szerint 2024 után tavaly is Izraelhez volt köthető, főleg a gázai háborúhoz, amely a világ legvéresebb konfliktusa az újságírók számára. 2026 elejéig a CPJ 249 médiamunkás halálát írta Izrael számlájára, ebből 209 palesztin Gázában vesztette életét, ahol egy fegyveres csoport további egy palesztin újságírót ölt meg. A Hamászt két izraeli újságírót ölt meg a 2023. októberi támadása során.
A HVG megjegyzi, hogy az utóbbi évek konfliktuszónái közül csupán az Asszad-rezsim bukása után stabilizálódó Szíriában mutatható ki javuló tendencia. A szudáni polgárháború, valamint az orosz–ukrán háború is számos halottat követelt. Előbbinél a konfliktus kezdete óta a Gyorsreagálású Erőkhöz kötődik 16 újságíró halála, de kivégzések mellett van a rovásukon váltságdíj szedése, valamint riporternők ellen elkövetett nemi erőszak is.
Ukrajnában a drónhasználat az újságírók elleni célzott támadásokban is új dimenziót nyitott, tavaly az oroszok négy ukrán riportert is ilyen olcsó, belső nézetes eszközökkel iktattak ki. A dróncsapás során az operátor – a közelharchoz hasonlóan – tökéletesen látja a célpontját, tehát azzal is tisztában kell lennie, hogy háborús bűnt követ el, mert az illető újságíróként védett civilnek számít. Tavaly világszerte 39 újságírót öltek meg drónnal, a CPJ ebből 28 esetet kötött Gázában Izraelhez
