A 404 Media egy friss kutatásra hívta fel a figyelmet, amelyet a Jeruzsálemi Héber Egyetem és a Lipcsei Egyetem kutatói készítettek. Több mint ötven valós esetet vizsgáltak az Egyesült Államokból, Európából, a Közel-Keletről és Kelet-Ázsiából, ahol mesterséges intelligenciával rekonstruálták elhunyt emberek hangját, arcát vagy akár személyiségét – írja az nlc.hu.
A jelenségnek három fő formáját különböztették meg: Spektakularizálás – például egy mesterséges intelligenciával létrehozott Whitney Houston-koncertturné, amely új „fellépéseken” idézi meg az énekesnőt. Szociálpolitizálás – amikor erőszak vagy igazságtalanság áldozatait „élesztik újra” megemlékezési vagy társadalmi célból. Mundanizáció – a leggyorsabban terjedő forma: hétköznapi emberek chatbotokon keresztül beszélgetnek elhunyt szeretteikkel, fenntartva a kapcsolat illúzióját. Ez utóbbi különösen érzékeny terület. Hiszen miközben egyesek számára vigaszt jelenthet, mások szerint megnehezítheti az elengedést.
A kutatók szerint a legnagyobb kérdés nem technológiai, hanem etikai és jogi. Jelenleg a „digitális maradványokat” többnyire örökölhető vagyontárgyként vagy magánéleti ügyként kezelik. A generatív mesterséges intelligencia azonban valami egészen mást csinál: interaktív, folyamatosan működő, akár bevételt is termelő digitális entitást hoz létre.
Ha pedig mindez a közösségi média platformok alapfunkciójává válna, az elhunytak digitális jelenléte a gazdasági értéktermelés részévé is válhatna. Ez már nemcsak érzelmi, hanem nagyon is üzleti kérdés.
