Novemberben és januárban a szakosztály két, egymásra épülő szakmai workshopot tartott a mesterséges intelligencia és az újságírás kapcsolatáról. Fadgyas Gábor és Szatmári Péter a FleishmanHillard vezető munkatársai vezették a workshopokat.
A rendezvényeken mintegy 40-en vettek részt, többségük aktív újságíró, szerkesztő és kommunikációs szakember. A cél az volt, hogy érthető, gyakorlati válaszok szülessenek az AI-val kapcsolatos legfontosabb szakmai kérdésekre.
A workshopok alaptézise az volt, hogy a mesterséges intelligencia már nem jövőidő: a generatív AI-eszközök tömegesen elérhetők, és alapvetően alakítják át az információfogyasztást, a keresést és a tartalomkészítést. Elhangzott, hogy a szerkesztőségek számára nem az a kérdés, használják-e az AI-t, hanem az, hogy hogyan és milyen szabályok mentén.
A résztvevők áttekintést kaptak az AI legfontosabb típusairól: a gépi tanulástól és neurális hálóktól egészen a generatív AI-ig. Kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a generatív rendszerek – szöveg-, kép- vagy kódgenerátorok – nem források, hanem asszisztensek, amelyek mintázatok alapján állítanak elő tartalmat.
Népszerű eszközök, eltérő használat
A workshop bemutatta a leggyakrabban használt generatív AI-eszközöket, és azt, hogy ezek milyen feladatokra alkalmasak a szerkesztőségi munkában: vázlatkészítésre, összefoglalásra, fordításra vagy ötletelésre. A hangsúly végig azon volt, hogy az eszközválasztás mindig biztonsági és etikai kérdés is.
A leggyakoribb félelmek és válaszok
Külön blokk foglalkozott a szakmában visszatérő aggodalmakkal:
– elveszi-e az AI az újságírók munkáját,
– csökkenti-e a médiumok forgalmát,
– van-e egyáltalán helye a szerkesztőségekben.
A bemutatott érvek szerint az AI elsősorban a rutinfeladatokat érinti, miközben felértékelődik az emberi hozzáadott érték: a kontextus, a kritikus gondolkodás és a felelősségvállalás.
Hogyan használjuk jól?
A második alkalom már kifejezetten a mindennapi munkára koncentrált. A résztvevők megismerhették az úgynevezett 5P-s munkamenetet (Platform, Prompt, Polírozás, Proof, Publish), valamint azt, hogyan lehet pontos utasításokkal hatékonyabban együttműködni az AI-val. Fontos üzenet volt: ellenőrzés nélkül nincs publikálás.
Etika és felelősség
A workshop zárásaként etikai szempontok kerültek előtérbe. A „7C szabály” mentén szó esett szakértelemről, titoktartásról, átláthatóságról és jogkövetésről. Az egyik legfontosabb tanulság: az AI használata nem mentesít a szakmai és jogi felelősség alól.
A kis létszámú, interaktív workshop legnagyobb értéke az volt, hogy árnyaltan közelítette meg a mesterséges intelligencia kérdését. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az AI nem újságíró, de lehet hatékony háttérsegítő – feltéve, hogy tudatosan, kritikusan és átláthatóan használjuk. A kérdés végső soron nem az, hogy barát vagy ellenség, hanem az, hogy milyen szabályokkal engedjük be a szerkesztőségbe.
