Gabrielė Navickaitė
2022-ben, amikor Oroszország nagyszabású inváziót indított Ukrajna ellen, Litvánia több mint 95 000 háborús menekültet fogadott be. Az első hónapokban az ország gyorssegélyt, szállást és alapvető ellátást biztosított számukra.
Mára ez a segítség hosszú távú integrációs rendszerré alakult: jelenleg mintegy 40 000 ukrán dolgozik Litvániában, és három év alatt 377 millió euró adóbevétellel járultak hozzá az állami költségvetéshez – ami jól mutatja, hogy sokan sikeresen megvetették a lábukat és beilleszkedtek a litván gazdaságba.
A 2025-ös adatok szerint a Litvániában élő ukrán háborús menekültek száma csökkent – jelenleg 77 000 ukrán van nyilvántartásban. A Bevándorlási Hivatal adatai szerint három év alatt jelentősen átalakult a helyzet. „Egyesek visszatértek a háború sújtotta hazájukba, mások pedig más országokban folytatták az életüket” – mondta Rokas Pukinskas, a hivatal képviselője.
A Litvániában élő ukrán menekültek ideiglenes védelmi státusszal rendelkeznek, amely feljogosítja őket arra, hogy az országban éljenek és dolgozzanak, valamint ugyanúgy igénybe vegyék a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, mint a litván állampolgárok.
A 2024-ben, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának megbízásából készült kutatás kimutatta: bár az ukrán menekültek egyre sikeresebben illeszkednek be a munkaerőpiacra és a litván társadalomba, az életük továbbra is számos nehézséggel terhelt – nyelvi akadályok, bonyolult adminisztráció és instabil munkakörülmények, különösen az egyedülálló anyák esetében.
A kutatás szerint a Litvániában élő ukránok többsége már nem átmeneti vendég, hanem olyan ember, aki új életet épít és hosszú távon is letelepedni készül az országban.
Csökken a támogatás iránti igény
A Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint a legnagyobb humanitárius, lakhatási és szociális segítség iránti igény 2022-ben jelentkezett – a költségek nagy részét akkor az Európai Unió finanszírozta. Az utóbbi években a támogatási szükséglet csökkent, mivel sok menekült már belépett a munkaerőpiacra. Ugyanakkor a segítség továbbra is fontos a sérülékeny csoportok számára – gyermekek, fogyatékkal élők és újonnan érkezők esetében.
2024-ben mintegy 40 millió eurót különítettek el a minisztérium költségvetéséből erre a célra, 2025-ben pedig szeptember 1-ig 23,8 millió eurót.
A Befogadási és Integrációs Ügynökség – a Caritas és a Vöröskereszt együttműködésével – kezdeti támogatást biztosít az újonnan érkezőknek: élelmiszert, higiéniai termékeket és pénzbeli juttatásokat.
A helyi önkormányzatok jelenleg legfeljebb hat hónapig biztosítanak ingyenes szállást, amíg a menekültstátuszt elbírálják és kiadják a tartózkodási engedélyt. Engedély birtokában a menekültek ugyanolyan feltételekkel juthatnak szociális támogatáshoz, mint a litván állampolgárok. Az önállósodás elősegítésére egyszeri, fejenként körülbelül 330 eurós letelepedési támogatás jár, valamint hat hónapig megtérítik az óvodai költségeket minden gyermek után.
A minisztérium kiemeli: a gyermekgondozási támogatás különösen fontos az egyedülálló anyák számára, akik kisgyermekeik miatt nehezebben tudnak visszatérni a munkaerőpiacra.
A legnagyobb problémák: nyelvi akadályok és pszichés terhek**
- A Foglalkoztatási Szolgálat szerint 2022 második felétől a támogatási rendszer egyre inkább a hosszú távú letelepedést célozza. A menekültek ingyenes litván nyelvtanfolyamot, pályaorientációt és álláskeresési segítséget kapnak.
- Jelenleg több mint 40 000 ukrán dolgozik Litvániában, közülük majdnem 34 000-en találtak munkát a szolgálat segítségével. A háború kezdete óta 10 000-en vettek részt különböző képzéseken, és közülük minden második megtanult litvánul. A szolgálat adatai szerint a nyelvtanfolyamot elvégzők 68%-a hat hónapon belül munkát talált.
- A menekültek azonban számos nehézséggel küzdenek a beilleszkedés során. „A nyelvi akadály továbbra is a leggyakrabban említett probléma” – hangsúlyozza a szolgálat. Sokak számára a családi feladatok összeegyeztetése is nehéz, különösen egyedülálló anyák esetében. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a háború több mint három éve okozta lelki megterhelés sokuknál fáradtságot és stresszt eredményez, ami a munkavégzésre is hatással van.
- A szolgálat célja, hogy az ukránok ne csak alacsony képzettséget igénylő, hanem magasabb hozzáértést kívánó munkakörökben is elhelyezkedhessenek, ezért ösztönzik őket a képzések és kisvállalkozási programok igénybevételére.
- 2022 óta harmadával csökkent a tanulók száma
- Az ukrán gyermekek oktatását a helyi önkormányzatok biztosítják, amelyeket az Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium (MoES) finanszíroz osztályonként. Az ukrán gyerekekkel foglalkozó pedagógusok külön juttatást kapnak. A minisztérium szerint „a helyzet folyamatosan változik, mivel a tanév során is érkeznek új családok, míg mások elhagyják Litvániát”.
Az ukrán gyerekek számára litván nyelvi és szabadidős lehetőségek**
- „Mind a 60 önkormányzat biztosítja, hogy a gyerekek ingyenesen részt vehessenek a nem formális művészeti és sportoktatási programokban. Emellett lehetővé tették a nyári táborokba való részvételt is, több helyen teljes költségtérítéssel” – közölte a minisztérium.
- A Litvániában középiskolát végzett ukrán állampolgárok ugyanúgy felvételizhetnek az államilag finanszírozott felsőoktatási helyekre, mint a litván diákok. Az alacsonyabb jövedelmű hallgatók lakhatási támogatásra és kedvezményes diákhitelre is jogosultak.
A Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium adatai
- 2022-ben 33,6 millió eurót fordítottak az ukránok támogatására,
- 2023-ban 56,5 millió eurót,
- 2024-ben 40 millió eurót,
- 2025. szeptember 1-ig pedig 23,8 millió eurót.
Ukrán gyermekek oktatása
- 9000 iskolás,
- 6800 óvodás csoportos,
- 2600 bölcsődés/óvodás.
- 2025-ben 11 600 ukrán gyermek tanul Litvániában:
- 9100 általános iskolai programokban,
- 2500 óvodában.
