Kutatók és újságírók beszélgettek az AI létéről és a szerkesztőségekben való használatáról, a politikai polarizáltságról és annak az újságírásra való hatásáról. Később pedig a független sajtó jelentősége és finanszírozása is szóba került. Pottyondy Edinától a tech optimizmusig több témát is érintettek az előadók. A konferenciát a Mérték Médiaelemző Műhely, a Magyar Hang és a Political Capital szervezte múlt hét pénteken a Magyar Hang konferenciatermében.
Milyen hatással van az AI az információba vetett bizalomra – a közönség és a sajtó kapcsolatára? Mit tanulhatnak egymástól a kutatók és az újságírók az AI megértésében és használatában? A beszélgetést Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója moderálta.
„Ha általánosságban beszélünk, akkor mostanában már jellemzően nem szöveggenerálásra használják az AI-t.” -jegyezte meg Munk Vera a Denník N innovációs és üzletfejlesztési igazgatója. A szerkesztőségben már jól használható operatív, automatizáló szegmensekre, például fordításokra vagy illusztrálásra használják. De szöveggenerálásra nem, sőt még összefoglalásra sem. Az a kérdés, hogyan tudjuk etikusan használni? Mennyire vagyunk transzparensek? Két modellünk van: keresőmodellek optimalizálását segíti (címkézést, SEO-zást segít) a másik pedig egy AI asszisztens – összefoglalókat készít, és logikai buktatókat vesz észre, szól, ha gender elbillenés van, Facebookra, Instára, YouTube-ra újra csomagolja a szöveget.
Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem docense egy két évvel ezelőtti felmérésükről beszélt. 2023 tavaszi felmérés célja, az volt, hogy a kreatív szakmában dolgozók miként vélekednek az AI-ról. 15 újságírót és 15 marketinges szövegírót kérdeztek meg. Az derült, ki, hogy a marketinges, aki nem a saját neve alatt publikál, inkább pozitívabban látta a jövőt, mint az újságíró. Akkor még nem volt olyan jó a technológia, de mindkét szakmára jellemző volt, az optimista torzítás, aminek a lényege, hogy az ő helyzetünk jobb lesz, mint az átlag helyzete.
Válasz onlinetól érkező Ablonczy Bálint megjegyezte, hogy szöveggenerálásra ők sem használják, de munkafázisokban viszont már igen, például illusztráláshoz. Szerinte, az olvasó és az előfizető dönti majd el, hogy az újságíró használ majd AI-t vagy sem, és szerinte szeriőz médiafogyasztó nem fogyaszt AI tartalomért.
„Nem csak a szövegért fizet az olvasó, hanem az egész munkájáért, ami a szerkesztőségekben folyik. Ha valamit emberek csinálnak, akkor az emberek szívesebben fogyasztják el. Az értesülések, inspiráció, személyes találkozások – ezeket nem fogja tudni helyettesíteni az AI.”
Lukács Csaba megjegyezte, hogy a politikai kommunikációban is „elszabadult” már az AI.
„Nem kell videóprodukciós költséget fizetni. Hiszen elképesztő gyorsan, pár perc alatt elkészülnek az AI videók már, és már elég jó minőségben. Ennek a legjobb tesztje áprilisban lesz majd, a választásokon.” – teszi hozzá Munk Veronika.
A leg tech optimista Sebők Miklós kutatóprofesszor (ELTE TK PTI) volt, aki elárulta, már saját AI robotjuk is van, amit szöveggenerálásra is gyakran használnak. Szerinte az oknyomozó újságírók munkáját is nagyban segítheti az AI, de szinte nincs olyan terület, ahol ne lenne hasznos bevetni a tudását.
Ablonczy Bálint szerint az AI csak addig tudja az újságírók munkáját segíteni, amíg azt jól promptolják – azaz önmagában az AI nem tud cikket írni, csak ha jól segíti az újságíró munkáját.
A második panelbeszélgetésben a politikai polarizáltság és álhírek kerültek elő. Hogyan alakítják a közbeszédet az álhírek, a politikai elfogultság és a véleménybuborékok? Milyen eszközökkel próbálnak a szerkesztőségek szembeszállni ezekkel, illetve miként élnek együtt ezekkel? A közösségi média és az újságírás barát vagy ellenség? Van még közös információs tér Magyarországon?
A beszélgetésben György Zsombor Magyar Hang főszerkesztője, Kerner Zsolt a 24.hu újságírója, és Serdült Viktória a hvg.hu újságírója vettek részt, Urbán Ágnes moderálása mellett.
Kerner Zsolt szerint van egy 2 és fél milliós közönség, akit érdekel a sajtó, és ez egy elég jó szám, és a független sajtóban kevésbé vannak politikailag megosztva az olvasók, és ilyen szempontból nem annyira érzékelhető a polarizáltság.
Serdült Viktória szerint a terepen sokkal jobban érzékelhető a megosztottság, mert például egy tiszás szavazót könnyebb megszólaltatni, mint egy fideszest, ráadásul, ha kiderül, hogy hvg-től jött, már nem biztos, hogy válaszol neki.
György Zsombor megjegyezte, hogy csak részben ért egyet Kerner Zsolt kollégájával, mivel a lapoknál az is fontos szempont, hogy ki az, aki több kattintást tud hozni, és ebben a bulvár tartalom sokat számít. „Ha kiírom, hogy Pottyondy Edina, akkor biztosra vehetem, hogy sok lesz rajta a kattintás. ”
A konferencián szó volt még a független lapok létjogosultságáról, a tényfeltárásról és ezen lapok a finanszírozásáról is.
